éghetetlen mn 14B1éghetlen (rég)

’tűzálló, nem gyúlékony 〈anyag〉, ill. ilyen anyagból készült 〈dolog〉’ ❖ Asbestos görög szó = éghetetlen (1783 Molnár János C0291, 179) | A’ Mineralogiának Mesterei Sónak hívják mind azokat az Ásványokat, mellyek a’ nyelvet néminém ízzel illetik, a’ tzben éghetetlenek, elégséges forró vízben pedig […] feloszolhatók (1811 Gelei József 8566001, 17) | (Wertheim és Wiese,) az éghetlen és nyithatlan pénztárak feltalálói, „fölnyitási versenyt” rendeznek raktáraikban háromféle lakatjaikra nézve (1859 Vasárnapi Újság CD56) | Nátriumwolframát, szövetek éghetetlenné tételére használják (1928 TolnaiÚjLex. C5729, 295) | vályogból, téglából, tehát éghetetlen anyagból készült nyitott kémény (1997 Magyar néprajz CD47).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. ég¹; ÉKsz.; ÚMTsz.

éghetetlen melléknév 14B1
éghetlen 14B1 (rég)
tűzálló, nem gyúlékony 〈anyag〉, ill. ilyen anyagból készült 〈dolog〉
Asbestos görög szó = éghetetlen
(1783 Molnár János)
A’ Mineralogiának Mesterei Sónak hívják mind azokat az Ásványokat, mellyek a’ nyelvet néminém ízzel illetik, a’ tzben éghetetlenek, elégséges forró vízben pedig […] feloszolhatók
(1811 Gelei József)
(Wertheim és Wiese,) az éghetlen és nyithatlan pénztárak feltalálói, „fölnyitási versenyt” rendeznek raktáraikban háromféle lakatjaikra nézve
(1859 Vasárnapi Újság)
Nátriumwolframát, szövetek éghetetlenné tételére használják
(1928 TolnaiÚjLex.)
vályogból, téglából, tehát éghetetlen anyagból készült nyitott kémény
(1997 Magyar néprajz)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. ég¹; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások