éjféli mn 1B3

1. ’éjjeli 12 óra tájékára, ill. az éjszaka közepére eső 〈időpont, időszak〉’ ❖ lárma, mellyet éjféli üdö tájban egy nyargalva jött Katona a’ Kerti épületnek kapuján tsattogató zörgetéſsel indítot (1772 Mészáros Ignác ford. C3089, 181) | [Kölcsey] tegnap éjféli tizenkét óráig olvasa föl előttem néhány czikkelyt (1838 Szemere Pál 8439086, 326) | egy szellem befödve vérttel Besuhan éjféli időn (1865 Tolnai Lajos C4218, 19) | Csöndes az éjféli óra (1921 Kosztolányi Dezső ford.–Poe 9359418, 17) | Az éjféli órákban kiadott előzetes végeredmény alapján az összes választásra jogosult polgár 41,49 százaléka szavazott igennel (1997 Magyar Hírlap CD09).

2. (rendszeresen) éjfélkor, ill. az éjszaka közepén történő, végbemenő v. akkor érzékelhető 〈esemény, tevékenység, jelenség〉’ ❖ Óh ez a’ Képzeldés ſzebb vólt eggy ſzép Álomnál, jobban megnyúgtató eggy éjjféli Hortyogásnál! (1794 Kármán József² 7165014, 217) | sokáig beszélgetett este a feleségével, túl az éjféli kakaskukorékoláson is (1892–1893 Mikszáth Kálmán CD04) | [az emberek] szépeket aludtak, a párnákba susogtak, vagy éjféli csöndben verset írtak vagy olvastak (1914 Krúdy Gyula CD54) | A mostari horvát nacionalisták az Európai Unió ultimátumának szombat éjféli lejárta után sem álltak el az újonnan megválasztott városi tanács bojkottjától (1996 Magyar Hírlap CD09) éjféli mise (katol) ’karácsony ünnepének első, december 24-én éjfélkor bemutatott szentmiséje’ ❖ keresték az éjféli misét (1803 Gaal György C1778, 8) | Mindig együtt vacsoráztunk karácsony estéjén s együtt mentünk az éjféli misére (1918 Móra Ferenc 9459008, 149) | A boszorkány felismerése a legáltalánosabb hit szerint lucaszék segítségével történik, amelyre készítője az éjféli misén ráülve meglátja, hogy ki boszorkány a falu asszonyai közül (1977 NéprajziLex. CD47) éjféli nap (Föld) ’az év bizonyos részében a sarkköröknél magasabb földrajzi szélességeken észlelhető jelenség, amelynek során a Nap 24 órán át a horizont felett marad’ ❖ Ava-saxa s az éjféli nap (1856 Vasárnapi Újság CD56) | [Az Avasaxa hegyet] az év leghosszabb napján sokan keresik föl, mivel csúcsáról az éjféli nap jól látható (1893 PallasLex. CD02) | Észak lángesze Ibsen. Az éjféli nap országa az ő képzeletének birodalma (1905 Juhász Gyula¹ 9284825, 70) | Az északi madárhegyeken csak a nyári hónapokban – az éjféli nap idején – zajlik az élet (1996 Természet Világa CD50).

2a. ’olyan 〈személy v. jelenség, dolog〉, aki v. amely (rendszeresen) éjfélkor v. akkortájt tesz vmit, ill. akivel v. amellyel akkor történik vmi’ ❖ [az ebédlőből kilépve] mint az éjféli Jelenés, váratlanúl, és megfoghatatlanúl állott elttem – T–ai (1794 Kármán József² 7165022, 141) | A’ megütött fegyver’ zaja […] bús éjféli harangként Zeng egyedűl (1827 Vörösmarty Mihály 8524383, 100) | a politikai helyzet szükségessé teszi, hogy az elnök és az ügyvezető alelnök ma este Budapestre utazzanak az éjféli vonattal (1932 Passuth László CD10) | Az éjféli vendég tekintete végigfutott [Ljuba] dolgozószobáján (1984 Népszava C7449, 5).

3. ’az éjfél idejére jellemző látványát, állapotát mutató’ ❖ [szép] az Hóld’ éjfeli Ezüst-világa (1794 Uránia C0418, 147) | az éjféli gyászos égen Összegyülnek a csillagok (1896 Madách Aladár 8283005, 14) | ledobott cipőkkel lépked nesztelen az éjféli szobában (1935 Török Sophie CD10) | Isten veletek […] sírások, virrasztások, isten veletek éjféli rózsák (1979 Tóth Erzsébet 9722015, 28).

Vö. CzF.; ÚMTsz.

éjféli melléknév 1B3
1.
éjjeli 12 óra tájékára, ill. az éjszaka közepére eső 〈időpont, időszak〉
lárma, mellyet éjféli üdö tájban egy nyargalva jött Katona a’ Kerti épületnek kapuján tsattogató zörgetéſsel indítot
(1772 Mészáros Ignác ford.)
[Kölcsey] tegnap éjféli tizenkét óráig olvasa föl előttem néhány czikkelyt
(1838 Szemere Pál)
egy szellem befödve vérttel Besuhan éjféli időn
(1865 Tolnai Lajos)
Csöndes az éjféli óra
(1921 Kosztolányi Dezső ford.Poe)
Az éjféli órákban kiadott előzetes végeredmény alapján az összes választásra jogosult polgár 41,49 százaléka szavazott igennel
(1997 Magyar Hírlap)
2.
(rendszeresen) éjfélkor, ill. az éjszaka közepén történő, végbemenő v. akkor érzékelhető 〈esemény, tevékenység, jelenség〉
Óh ez a’ Képzeldés ſzebb vólt eggy ſzép Álomnál, jobban megnyúgtató eggy éjjféli Hortyogásnál!
(1794 Kármán József²)
sokáig beszélgetett este a feleségével, túl az éjféli kakaskukorékoláson is
(1892–1893 Mikszáth Kálmán)
[az emberek] szépeket aludtak, a párnákba susogtak, vagy éjféli csöndben verset írtak vagy olvastak
(1914 Krúdy Gyula)
A mostari horvát nacionalisták az Európai Unió ultimátumának szombat éjféli lejárta után sem álltak el az újonnan megválasztott városi tanács bojkottjától
(1996 Magyar Hírlap)
éjféli mise (katol)
karácsony ünnepének első, december 24-én éjfélkor bemutatott szentmiséje
keresték az éjféli misét
(1803 Gaal György)
Mindig együtt vacsoráztunk karácsony estéjén s együtt mentünk az éjféli misére
(1918 Móra Ferenc)
A boszorkány felismerése a legáltalánosabb hit szerint lucaszék segítségével történik, amelyre készítője az éjféli misén ráülve meglátja, hogy ki boszorkány a falu asszonyai közül
(1977 NéprajziLex.)
éjféli nap (Föld)
az év bizonyos részében a sarkköröknél magasabb földrajzi szélességeken észlelhető jelenség, amelynek során a Nap 24 órán át a horizont felett marad
Ava-saxa s az éjféli nap
(1856 Vasárnapi Újság)
[Az Avasaxa hegyet] az év leghosszabb napján sokan keresik föl, mivel csúcsáról az éjféli nap jól látható
(1893 PallasLex.)
Észak lángesze Ibsen. Az éjféli nap országa az ő képzeletének birodalma
(1905 Juhász Gyula¹)
Az északi madárhegyeken csak a nyári hónapokban – az éjféli nap idején – zajlik az élet
(1996 Természet Világa)
2a.
olyan 〈személy v. jelenség, dolog〉, aki v. amely (rendszeresen) éjfélkor v. akkortájt tesz vmit, ill. akivel v. amellyel akkor történik vmi
[az ebédlőből kilépve] mint az éjféli Jelenés, váratlanúl, és megfoghatatlanúl állott elttem – T–ai
(1794 Kármán József²)
A’ megütött fegyver’ zaja […] bús éjféli harangként Zeng egyedűl
(1827 Vörösmarty Mihály)
a politikai helyzet szükségessé teszi, hogy az elnök és az ügyvezető alelnök ma este Budapestre utazzanak az éjféli vonattal
(1932 Passuth László)
Az éjféli vendég tekintete végigfutott [Ljuba] dolgozószobáján
(1984 Népszava)
3.
az éjfél idejére jellemző látványát, állapotát mutató
[szép] az Hóld’ éjfeli Ezüst-világa
(1794 Uránia)
az éjféli gyászos égen Összegyülnek a csillagok
(1896 Madách Aladár)
ledobott cipőkkel lépked nesztelen az éjféli szobában
(1935 Török Sophie)
Isten veletek […] sírások, virrasztások, isten veletek éjféli rózsák
(1979 Tóth Erzsébet)
Vö. CzF.; ÚMTsz.

Beállítások