ék¹ fn 2B8 

1. ’háromszög formájú alapokkal rendelkező hasáb alakú eszköz, amelyet vminek a megemelésére, szétválasztására stb. használnak’ ❖ [látott] egy kerékgyártót két ékkel fát haſogatni, egyik éket ki vévén a’ máſikat a’ fába verni (1780 Patay Sámuel ford. C0710, 10) | minden emelintésnél egy-egy éket dugva a nyert nyilás közé, lassan lassan fölebb kezde tárulni az ajtó (1857 Vasárnapi Újság CD56) | [az asztal lábait] kötőlécek tartják össze, amiknek végibe éket vernek, hogy szorosabban álljanak (1916 e. Malonyay Dezső CD07) | ék: 1. egyszerű gép, két talpával összeillesztett lejtő, amelyek lapjai közötti szög hegyesszög, s amellyel az erő irányát és nagyságát lehet megváltoztatni (megnövelni) (1998 MagyarNagyLex. C5820, 142) • (az) éket ver(i) ’bizalmatlanságot, ellentétet kelt vkik között, ill. megbont, kikezd vmit’ ❖ Úgy verd ezután is közibünk az éket, […]: Hogy szörnyű halált halsz (1863 Arany János CD01) | Széll Kálmán azt mondta, hogy ez [ti. Tisza István elnökké választása] éket verne a pártba (1898 Mikszáth Kálmán CD04) | Mintha láthatatlan kezek éket akarnának verni a középeurópai szövetség egységébe (1917 Budapesti Hírlap 2102002, 1) | buzgón verik az éket a paraszt és a munkás közé (1943 Juhász Géza¹ 9283001, 3) | A Securitate mindennapi módszerei közé tartozik, hogy behatol a családba is, megmérgezi a légkört, ellopja a bizalmat, éket ver a család tagjai közé (1989 Börtön volt a hazám 1024002, 56).

1a. (Műsz) ’olyan, hasonló alakú kötőelem, amely gépek alkatrészei között, a tengely és az agy hornyaiba illesztve nyomatékátvitelre alkalmas merev kapcsolatot létesít’ ❖ A’ Szokásban lév Mſzerek, […] Ék, Sróf (1793 Láczai Szabó József ford.–Luntz C2874, 117) | A [gőz]gép különféle részein alkalmazott ékek igazítása, melyek vagy rászorítandók, vagy meglógatandók, hogy czéluknak megfeleljenek (1861 Petzval Ottó 8368011, 738) | A legegyszerűbb merev kapcsolás egy öntöttvas tok, mely a tengelyvégeknek megfelelő furattal bír s úgy lesz azokra orros ékekkel fölerősítve (1925 RévaiNagyLex. C5714, 121) | ék: […] 2. kötőelem (1998 MagyarNagyLex. C5820, 142).

1b. ’olyan tényező, dolog, amely vmely szoros kapcsolatot megbont, kikezd’ ❖ Igazi szerelmi dűh fogta el őket, összekerülnek és nincs ék, mely elválaszsza őket (1870 Rákosi Jenő ford.–Shakespeare C3732, 243) | Nekünk nem az a feladatunk, hogy ék legyünk északi és déli szláv népek közt, akiknek egy része méghozzá honfitársunk, hanem hogy minden néppel s elsősorban éppen ezekkel a hozzánk sok tekintetben oly közel álló szláv népekkel is békés kulturális együttmunkálkodást fejtsünk ki (1916 Szász Zoltán CD10) | az ék közöttük nem az ideológiai ellentét, […] hanem külső tényező (1996 Magyar Hírlap CD09).

2. (jelzőként is) ’olyan alak(zat), forma, amely végével hegyesszöget formáz’ ❖ A’ Törött Darabok [ti. kő- és ércdarabok] formája. Kotzka forma. [...] Ék forma, vagy (Cuneatus.) Forgátſos. Tángyér forma (1782 Benkő Ferenc ford.–Werner C0960, 160) | ékre vettem katonáimat (1793 Dugonics András C1457, 63) | A frankok harczalakzata az ék vagy disznófő volt (1895 Bárczay Oszkár C0792, 331) | ékbe szabott kelmedarabokból készítették [a szoknyát] (1940 Höllrigl József CD43) | Minden csorda, falka vagy nyáj élén (sőt az ék alakban repülő madaraknál is) ott láthatjuk az utat mutató vezetőt (1972 Hont Ferenc 9254001, 299) | [a templomtorony zárópárkánya] középen ékben fölemelkedik, rajta csúcsos bádogsisak (2000 Gyurácz Ferenc CD36).

2a. (birtokszóként is) ’ilyen alakú tárgy, dolog, ill. embereknek, állatoknak, dolgoknak ilyen alakzatot alkotó csoportja’ ❖ A’ Tengernek is tsipkés ſzelei Föld ſzélekben vertt erös ékei (1785 Göböl Gáspár 7121007, 34) | Folyvást, de halkal halada az [öreg daru vezette] ék ’s az ifjabbak békétlenkedni kezdének (1825 Fáy András¹ C1716, 81) | az oltóág ékje (1835 Némethy József 8333011, 79) | [a tölgyfaerdő] szemben utasunkkal egy sötétes éket képezett (1856 Vasárnapi Újság CD56) | [a germánok támadáskor] éket alkottak (1900 Nagy képes világtörténet CD03) | A legrégebbi faragott emlékeinken uralkodó motívumok a legegyszerűbbek: az egyenes és hullámvonalas, szögletes fogazások és ékek és ezek megszámlálhatatlan változata (1999 Természet Világa CD50).

3. ’hadseregnek előrenyomuló, az ellenség területére, annak vonalai mögé behatoló része, egysége’ ❖ A leghevesebb harc a sáregresi és a simontornyai állomás közt folyhatott, a lápos réten át húzódó vasút előtt: a németek idáig tudták benyomni az éket, ezen a töltésen tört meg (1945 Illyés Gyula 9274069, 5) | A Vörös Hadsereg támadó ékei 1943. január 12-én az urivi, 14-én a scsucsjei doni hídfőnél áttörték [a magyar hadsereg] arcvonalát (1992 Szabó Péter 2012003, 112) | Az orosz tábornokok páncélos ékek betörését tervezik Csecsenföldre (1999 Magyar Hírlap CD09).

3a. (Sp) ’〈labdarúgásban:〉(a) hátravontan játszó középcsatár (posztja)’ ❖ [A Dunai Antal által összeállított csapatban] a két ék szerepkörében Garas Dezső színművész és Göröcs János, az egykori újpesti csodacsatár (1994 Magyar Hírlap CD09) | A szakember elmondta, hogy 80 százalékban összeállt a fejében a tavaszi kezdő csapat. Kérdőjelet a két ék jelent számára. Leginkább Kabát, Kane, Török vagy Borgulya jöhet szóba a poszton (1999 Magyar Hírlap CD09).

4. (kissé rég) ’betű fölé v. fölül a betű mellé téve a hang hosszúságát, rövidségét, zártságát stb. jelölő írásjel, kül. a vessző; ékezet’ ❖ számtalan szók is egészen más értelmet adnak vonásos, vagy ékezett magánhangzóval, mást ismét vonás vagy ék nélkl (1790 Főldi János C1759, 58) | mit kelljen tulajdonkép ékkel és mit ékezetlenűl irni (1889 Négyesy László 8329003, 97) | A gyerek tolla ügyesen rakta ki a német írásjegyeknek ferdére dűlt, szögben hajló ékeit (1927 Hatvany Lajos 9229004, 73).

4a. (rég, ritk) ’elválasztójel, kötőjel’ ❖ gyapot-fonal. Ha csak eddig íródik, szenvedhető az ék a’ két szó köztt: de ki szenvedjen két éket a’ három köztt: gyapot-fanal[!]-motólla? (1802 Kazinczy Ferenc C2555, 532).

ÖU: fa~, feszítő~, hasító~, oltó~, vas~.

ÖE: ~betű, ~farkú, ~szeg.

Sz: éketlen.

Vö. CzF. ék¹, ékalakú; ÉrtSz. ék¹; SzólKm.; TESz. ék¹; ÉKsz. ék¹; SzT. ék¹; ÚMTsz. ék¹

ék² fn 2B (irod v. vál) 

1. (rendsz. birtokszóként) (kissé rég) ’vminek v. vkinek az a tulajdonsága, jellegzetessége, hogy tetszetős, szép, ékes’ ❖ A’ ſzép virágok meg telének Tellyes örömmel az  ſzemélyén. Pompával ékét fejti ki mindenik (1777 Baróti Szabó Dávid C0823, 246) | [a beszédnek] új fordulatok által, új éket ’s kellemet adhasson (1837 Athenaeum C0015, 82) | megvesztegetett izlés semmi kegyelettel sem viseltetik a régi épületek jellemző s művészi éke iránt (1858 Vasárnapi Újság CD56) | Ó, meztelen tagjaid karcsu éke! […] Fehér csípőd féktelen szenvedélye! (1974 Kormos István ford.–Vrchlický 9353065, 234).

1a. (gyakr. birtokszóként) ’vminek olyan része, ill. kelléke, amely a szépségét adja v. növeli’ ❖ Utánnok meg mentek a’ ſok vezetékek, Aranyos, vagy ezüst vólt ſzerſzámok ’s fékek, Czafrangokon varrás, paſzományos ékek (1790 Gvadányi József 7125004, 217) | Kalapján vörös tollat hordoz ékül (1868 Szász Károly² C3826, 122) | a meztelen szobrok, a muzeumok s paloták csarnokainak ékei (1881 e. Szemere Miklós C3946, 29) | Siratom szép hajamnak végét, Hajadon fejem sűrü ékét (1909 Vikár Béla ford.–Lönnrot 8521002, 20) | Állóvizeink éke a fehér tavirózsa (1997 Természet Világa CD50).

1b. (rég) ’(koronázási) ékszer’ ❖ [a Tower] régi erős vár, részint országos fogház, fegyver, és pénz verő házzal, országos levéltárral, országos ékek tárával ’s. a’. t. (1831 Zádor Elek 8532006, 7) | a magyar király ékei egyik jelvényét az arany almát (1858 Nagy Iván CD31) | Hogyha láttam gyöngyöt, drágaköves éket, Mindig azt gondoltam, de illenék néked (1884 Vargha Gyula C4359, 8).

1c. (ritk) ’irodalmi művet v. szónoklatot változatosabbá, tetszetősebbé tevő (stilisztikai) eszköz, fogás’ ❖ Sok poetai éket nem lelünk poetai müveiben (1808 Kazinczy Ferenc C2532, 173) | [Rupprecht Tibor verseskötetében] részint finomítja, barokk ékekkel, a birtokunkban levő finomságokat, részint pedig idegesen elfordul tőlük, új mezsgyéket kutat a nyitottabb, szabadabb formák területén (1922 Kosztolányi Dezső CD10) | [A meseírók közül] egyik sem terjengős, nem raknak cifra éket, kerülnek henye szót, fölösleges igéket (1943 Radnóti Miklós ford.–La Fontaine 9543227, 17).

2. (rég, ritk) ’olyan állapot v. helyzet, amelyben vkinek v. vminek a szépsége, pompája megmutatkozik’ ❖ [Minóna] előnkbe járult Szépsége teljes ékiben (1799 k. Batsányi János ford.–Macpherson C0883, 213) | Készen álla már új ékében a’ Templom (1814 Kazinczy Ferenc ford. C2531, 303).

2a. (rég, átv is) ’különlegesen szép, ünnepi öltözet’ ❖ járdallt a’ mennyei alak, ’s szebb ékbe öltözteté a’ táj’ kedves zöldjét mindenfelé maga körül (1815 Kazinczy Ferenc ford.–Gessner C2524, 155) | Estrella az oltár előtt áll menyasszonyi ékben (1842 Madách Imre 8284056, 434) | Katonai őrizet állt […] teljes hadi ékben (1863 Jósika Júlia C2919, 69).

3. (rég) ’tiszteletre, megbecsülésre érdemes magatartás, tulajdonság, ill. annak köszönhető, tisztelettel, megbecsüléssel övezett állapot’ ❖ Péchyt köveſſed: ſzép Tudományokat Köſs egybe Jámborsággal, és majd Viſzſza hozod Magyaroknak ékét (1777 Baróti Szabó Dávid C0823, 245) | Kit a’ szelidség, Úri nem’ éke; nyílt És mindenekkel jóra barátkozó Szív kedvesített… örökre eltűnt (1804 Vitkovics Mihály C4522, 1) | atyuskám, a büszkeséget, önérzetet és szilárdságot, mik ékei jellememnek, öntől öröklém (1855 Kövér Lajos 8256001, 7).

4. (birtokszóként) ’vmi(k)nek a legjobb, legértékesebb darabja v. képviselője’ ❖ városok éke Zakünthosz (1824 Guzmics Izidor ford.–Theokritosz C1922, 39) | [az Iris című zsebkönyv] szép és becses ajándék, de éke a’ könyvtároknak is (1841 Pesti Hírlap CD61) | a megtalált hang, a tökéletes eszközök, a teljes biztonság novellája e kötet címetadó darabja s a kötet éke (1933 Illés Endre CD10) | csak remélhető, hogy Miklapuszta a jövőben megmarad a szikes puszták ékének (1998 Természet Világa CD50).

4a. (birtokszóként) (kissé rég) ’vmely csoport, közösség legjelesebb, legkiválóbb tagja v. képviselője’ ❖ hiv Penelope Görög Aszszonyok éke (1781 Verseghy Ferenc C4441, 20) | [a Csaplár] családnak ivadéka és éke a most élő Csaplár Benedek Gáspár kegyesrendi tanár is (1858 Nagy Iván CD31) | valóban ő [ti. Lamord] A nemzet éke (1867 Arany János ford.–Shakespeare C3730, 129) | Alexander Bernát hosszú évtizedeken keresztül büszkesége, éke, szemefénye volt a magyar Tudományos Akadémiának, a budapesti Tudományegyetemnek, irodalmi társaságainknak (1919 Juhász Gyula¹ 9284898, 268).

J: dísz.

Ö: fej~, haj~, nyak~.

ÖE: ~áru, ~árus.

Vö. CzF. ék²; ÉrtSz.; TESz. ékes; ÉKsz.; SzT.

ÉK (-23B) l. északkelet

északkelet fn 23B (földrajzi megjelölésként, ill. földrajzi nevekben)  ÉK

1. (jelzőként is) (Föld is) ’az észak és a kelet fő égtájjal 45°-os szöget bezáró mellékégtáj’ ❖ [Sophie Blanchard légballonjával] éjszak kelet felé látszatott ragadtatni (1812 Hazai és Külföldi Tudósítások C0198, 210) | [a völgyben] az északkelet irányu Remete völgye a délkeletre irányuló Aracs völgyével egyesül (1869 Orbán Balázs CD22) | jelentékeny csoportot alkotnak az illyriaiaknak nevezhető, az Adriát északkelet felől koszorúzó hegyek jellegzetes fajai (1943 Soós Lajos CD25) | Ahelyett, hogy kihajóznánk a Balti-tengerről az Atlanti-óceánra, ÉK felé tartunk (1999 Természet Világa CD50).

2. (közép- és felsőfokban is) ’az erre eső irány(ban levő hely)’ ❖ [a kőtemplomok] éjszak-keletre négy órányi távolságra építtettek (1818 Hasznos Mulatságok C0177, 135) | [ha a szárazföld felől érkező keleti szelek] ÉK-ről fúnak, csipős hidegségökkel tüntetik ki magukat tavasszal (1855 Benkő Dániel ford.–Stephens 8045005, 3) | Északkeletnek még tiszta derült éggel fölkéklenek a nógrádi hegyek (1891 Jókai Mór CD18) | A délkeletről benyomuló magas légnyomás a depressziót észak-keletebbre tolta el (1900 Budapesti Napló febr. 2. C5243, 17) | Ha az enyhe szélben innen, északkeletről nézzük, pontosan szemrevételezhetjük a lebombázott szárny helyébe épült különös toldalékot (1978 Bereményi Géza 9048001, 176).

2a. (földrajzi név előtagjaként is) ’vmely földrésznek, tájnak, országnak ebbe az irányba eső része, ill. annak lakossága’ ❖ ha délnyugot’ melegebb égalji fiában nemesebb érzet létezhetne; mint észak-kelet’ hideg égöve (1842 Zeyk János C4577, 64) | északkelet a németipar kifejlődésének meggátlásában erejét tulfeszíti (1846 Hetilap CD61) | Afrikában ugyan több néptörzsnél találunk házi juhot és házi kecskét, vadjuhokat és vadkecskéket azonban ezen a földrészen csak északkeleten és északon találunk (1929 Az állatok világa ford. CD46) | Mithridates, egy perzsa nagyúr Kis-Ázsia északkeletén, amelyet Sándor hódítása nem érintett, megalapította Pontos királyságot (1935 Hóman Bálint munkái CD42) | a nettó keresetekben, az életminőségben, az önkormányzatok pénzügyi helyzetében olyan mértékű különbség alakult ki Nyugat-Magyarország és Északkelet-Magyarország között, hogy jelentős mértékűvé vált az elvándorlás (2002 Országgyűlési Napló CD62).

Vö. CzF. éjszakkelet; ÉrtSz.; ÉKsz.