életirány fn 4A (rég, vál)

1. ’〈kül. személlyel kapcs.-an:〉 fejlődési, alakulási folyamat célja, menete’ ❖ egészen más irányu és fordulatu philosophiák emelkednek, minden tudományokra új világot árasztandók, ’s azoknak életirányt adandók (1837 Figyelmező C6731, 394) | ezek általánosságban ama szempontok, melyekből én a lelkészi hivatalt fölfogom, s ezek azon elvek, melyeket jövőm életirányaul kitűztem (1872 Mitrovics Gyula 8313001, 12) | Nem volt tanúja [Podmaniczky Frigyes] fogadalmának [...]; éppen elegendő, ha a férfijellem önmagában jelzi felejthetetlennek a napot, amelyen új életirányt választott [ti. hogy Budapestet európai szintű fővárossá teszi] (1930 Krúdy Gyula CD54).

2. ’vki életének alakulását, lefolyását meghatározó magatartás, életmód, életvitel’ ❖ [az állam célja, hogy az embereket akár] büntetések által is olly életirányra szorítsa, mellyben magános, [...] egyedi érdekök, polgártársaiknak ’s az egész társaságnak közérdekét ne sérthesse (1842 Eötvös József–Lukács Móric C1602, 30) | [a gazda] egyszerre hanyaggá vált, gazdaságával keveset törődött, földjei vetetlenül, kapálatlanul mutogatták a hamis életirányt, melyre gazdájukat egy hóbortos szenvedély terelte (1872 Mikszáth Kálmán CD04) | Egy bizonyos életirány ellen küzd Pál és kívánja, hogy a gyülekezet ezt a küzdelmet folytassa, ki-ki a maga testében [a paráznaság, tisztátalanság, szenvedély, gonosz kívánság ellen] (1995 Jubileumi kommentár CD1206).

Vö. CzF.

életirány főnév 4A (rég, vál)
1.
〈kül. személlyel kapcs.-an:〉 fejlődési, alakulási folyamat célja, menete
egészen más irányu és fordulatu philosophiák emelkednek, minden tudományokra új világot árasztandók, ’s azoknak életirányt adandók
(1837 Figyelmező)
ezek általánosságban ama szempontok, melyekből én a lelkészi hivatalt fölfogom, s ezek azon elvek, melyeket jövőm életirányaul kitűztem
(1872 Mitrovics Gyula)
Nem volt tanúja [Podmaniczky Frigyes] fogadalmának [...]; éppen elegendő, ha a férfijellem önmagában jelzi felejthetetlennek a napot, amelyen új életirányt választott [ti. hogy Budapestet európai szintű fővárossá teszi]
(1930 Krúdy Gyula)
2.
vki életének alakulását, lefolyását meghatározó magatartás, életmód, életvitel
[az állam célja, hogy az embereket akár] büntetések által is olly életirányra szorítsa, mellyben magános, [...] egyedi érdekök, polgártársaiknak ’s az egész társaságnak közérdekét ne sérthesse
(1842 Eötvös József–Lukács Móric)
[a gazda] egyszerre hanyaggá vált, gazdaságával keveset törődött, földjei vetetlenül, kapálatlanul mutogatták a hamis életirányt, melyre gazdájukat egy hóbortos szenvedély terelte
(1872 Mikszáth Kálmán)
Egy bizonyos életirány ellen küzd Pál és kívánja, hogy a gyülekezet ezt a küzdelmet folytassa, ki-ki a maga testében [a paráznaság, tisztátalanság, szenvedély, gonosz kívánság ellen]
(1995 Jubileumi kommentár)
Vö. CzF.

Beállítások