élettudomány fn 4A

1. (egysz-ban) (kissé rég) ’az élettel, az életjelenségekkel, az élő természettel foglalkozó tudományok összessége, rendszere; biológia’ ❖ Biologia [...] élettudomány; die Lebenskunde, Lebenslehre (1818 Lexicon trilingve C3044, 1772. hasáb) | Darwin, Charles Robert, angol biológus, a modern élettudomány egyik alapítója (1926 TolnaiÚjLex. C5720, 270).

1a. (rég) ’a biológiának az élő szervezet, ill. vmely szerv működésével foglalkozó ága; fiziológia’ ❖ Élettudomány. Physiologia (1828 Az egészséges emberi test C1209, szótár 8) | Tudva van az élettudományból (physiologia), hogy ujdonszülött gyermekek nem képesek hőmérséköket magok’ erejével fentartani (1838 Athenaeum C0016, 32).

2. (rendsz. tbsz-ban) (Tud v. vál) ’a növényi, állati v. emberi élettel, annak egészségügyi vonatkozásával foglalkozó tudomány(területek vmelyike)’ ❖ ezen alsóbb oskolák nevén sem akadok fen; legyenek azok elemiek, mint minden jónak valóban elemei; legyenek realok, a’ mennyiben bennök a’ valódi vagyis élet tudományok okvetetlen tanitandók (1841 Pesti Hírlap CD61) | a műveltségre igényt tartható közönség tudja vagy csak sejti már, hogy ez [ti. az archeológia] is valamiféle élettudomány lehet (1878 Ipolyi Arnold CD57) | Élettudományok Állatorvostud.-i Kutatóint. […] SZBK Növénybiológiai Int. Talajtani és Agrokémiai Kutatóint. (2001 MagyarNagyLex. C7361, 544) | a támogatásból 42 százalék jut a természettudományoknak és a matematikának, 40 százalék az élettudománynak és 18 százalék a társadalomtudományoknak (2006 Népszava aug. 23. C7469, 9).

3. (rég, ritk) ’az életre vonatk., ill. az élet során szerzett ismeret v. tudás, élettapasztalat’ ❖ A’ ki országokat lát, öszvehasonlítja az embereket, ’s az ő erkölcseiket ’s szokásaikat, ’s élettudományt szed belőle (1815 Kazinczy Ferenc ford.–Sterne C2526, 217) | Képzelheted, kegyes olvasó, mily tökéletesen hiányzott az élettudomány és a tiszteletre méltó gondolkozás az említett fiatalemberből, midőn nem okulva Kármán József vagy Csokonai sorsán, vándorútra kelt apai fészkéből [...], hogy majd íróságból tartja fenn magát (1915 Krúdy Gyula CD54).

Vö. CzF.; ÉKsz.; SzT.

élettudomány főnév 4A
1. (egysz-ban) (kissé rég)
az élettel, az életjelenségekkel, az élő természettel foglalkozó tudományok összessége, rendszere; biológia
Biologia [...] élettudomány; die Lebenskunde, Lebenslehre
(1818 Lexicon trilingve)
Darwin, Charles Robert, angol biológus, a modern élettudomány egyik alapítója
(1926 TolnaiÚjLex.)
1a. (rég)
a biológiának az élő szervezet, ill. vmely szerv működésével foglalkozó ága; fiziológia
Élettudomány. Physiologia
(1828 Az egészséges emberi test)
Tudva van az élettudományból (physiologia), hogy ujdonszülött gyermekek nem képesek hőmérséköket magok’ erejével fentartani
(1838 Athenaeum)
2. (rendsz. tbsz-ban) (Tud v. vál)
a növényi, állati v. emberi élettel, annak egészségügyi vonatkozásával foglalkozó tudomány(területek vmelyike)
ezen alsóbb oskolák nevén sem akadok fen; legyenek azok elemiek, mint minden jónak valóban elemei; legyenek realok, a’ mennyiben bennök a’ valódi vagyis élet tudományok okvetetlen tanitandók
(1841 Pesti Hírlap)
a műveltségre igényt tartható közönség tudja vagy csak sejti már, hogy ez [ti. az archeológia] is valamiféle élettudomány lehet
(1878 Ipolyi Arnold)
Élettudományok Állatorvostud.-iÁllatorvostudományi Kutatóint.Kutatóintézet […] SZBKSzegedi Biológiai Kutatóközpont Növénybiológiai Int.Intézet Talajtani és Agrokémiai Kutatóint.Kutatóintézet
(2001 MagyarNagyLex.)
a támogatásból 42 százalék jut a természettudományoknak és a matematikának, 40 százalék az élettudománynak és 18 százalék a társadalomtudományoknak
(2006 Népszava aug. 23.)
3. (rég, ritk)
az életre vonatk., ill. az élet során szerzett ismeret v. tudás, élettapasztalat
A’ ki országokat lát, öszvehasonlítja az embereket, ’s az ő erkölcseiket ’s szokásaikat, ’s élettudományt szed belőle
(1815 Kazinczy Ferenc ford.Sterne)
Képzelheted, kegyes olvasó, mily tökéletesen hiányzott az élettudomány és a tiszteletre méltó gondolkozás az említett fiatalemberből, midőn nem okulva Kármán József vagy Csokonai sorsán, vándorútra kelt apai fészkéből [...], hogy majd íróságból tartja fenn magát
(1915 Krúdy Gyula)
Vö. CzF.; ÉKsz.; SzT.

Beállítások