élv fn 2B (kissé rég, irod v. vál)

1. ’vmi által okozott nagyfokú örömteli érzés, ill. nagyon kellemes lelkiállapot’ ❖ A mindinkább kevesebbedett élv s annál több kivánat […] az érzékeny szerelmet vagy az úgynevezett petrarchismust varázslották elő (1818 Szemere Pál C3948, 229) | a’ vig farsangot élvben akarnók lenyargalni (1846 Életképek 8614001, 594) | nem egyszer keresett könnyü kalandokban élvet (1884 Szentpály Janka C3964, 68) | [a gonosz] örömet kínál és megfeledkezést, mert élvet nyújt és nyugalmat (1966 Sánta Ferenc 9585005, 108).

1a. ’ezt az érzést, lelkiállapotot kiváltó dolog, cselekvés stb.’ ❖ ? Ott áll az ifiu! ’s tiszta hódolatja Szerelmet vall ’s érzésre olvadoz […]; Egy pontra gyűlt az élet foglalatja, Az ösztönzaj csak élvre lobbadoz (1821 Kisfaludy Károly C2570, 447) | a kávé éltem legfőbb élvei közé tartozik (1860 Vasárnapi Újság CD56) | [A kisasszonyok] ott hagynák darab időre a főváros kínálta élveket, a zajos bálokat és nagyszerű ünnepélyeket (1928 Krúdy Gyula C2839, 10).

1b. (birtokszóként) ’vminek az élvezése, nagyfokú örömmel, kellemes lelkiállapotban történő átélése, megtapasztalása’ ❖ az anglizált hely’ élvét másnak kell engedniök (1841 Kőváry László 8255007, 15) | Pusztító tűz feszíti mellem, A harcok élvét áhitom (1895 e. Komjáthy Jenő CD01) | teljes odaadással vetették magukat az operett élveibe (1918 Barna József CD10).

2. ’ételnek, italnak, élvezeti cikknek jóleső érzéssel való(, rendszeres) fogyasztása’ ❖ Béla és vendégei most a fekete kávé élvéhez készültek (1879 Vajkay Károly C4677, 55) | beszéljünk másról is. Az alkohol élvei például, amelyek hatásukban kimutathatóan rombolóak, korcsosítóak, ernyesztőek, voltakép béklyókat sem ismernek (1929 Tersánszky Józsi Jenő CD10).

J: élvezet.

UB: -hajhászás.

ÖU: kéj~, mű~.

ÖE: ~dús, ~hajhászat, ~hajhászó, ~vágy.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.

élv főnév 2B (kissé rég, irod v. vál)
1.
vmi által okozott nagyfokú örömteli érzés, ill. nagyon kellemes lelkiállapot
A mindinkább kevesebbedett élv s annál több kivánat […] az érzékeny szerelmet vagy az úgynevezett petrarchismust varázslották elő
(1818 Szemere Pál)
a’ vig farsangot élvben akarnók lenyargalni
(1846 Életképek)
nem egyszer keresett könnyü kalandokban élvet
(1884 Szentpály Janka)
[a gonosz] örömet kínál és megfeledkezést, mert élvet nyújt és nyugalmat
(1966 Sánta Ferenc)
1a.
ezt az érzést, lelkiállapotot kiváltó dolog, cselekvés stb.
?
Ott áll az ifiu! ’s tiszta hódolatja Szerelmet vall ’s érzésre olvadoz […]; Egy pontra gyűlt az élet foglalatja, Az ösztönzaj csak élvre lobbadoz
(1821 Kisfaludy Károly)
a kávé éltem legfőbb élvei közé tartozik
(1860 Vasárnapi Újság)
[A kisasszonyok] ott hagynák darab időre a főváros kínálta élveket, a zajos bálokat és nagyszerű ünnepélyeket
(1928 Krúdy Gyula)
1b. (birtokszóként)
vminek az élvezése, nagyfokú örömmel, kellemes lelkiállapotban történő átélése, megtapasztalása
az anglizált hely’ élvét másnak kell engedniök
(1841 Kőváry László)
Pusztító tűz feszíti mellem, A harcok élvét áhitom
(1895 e. Komjáthy Jenő)
teljes odaadással vetették magukat az operett élveibe
(1918 Barna József)
2.
ételnek, italnak, élvezeti cikknek jóleső érzéssel való(, rendszeres) fogyasztása
Béla és vendégei most a fekete kávé élvéhez készültek
(1879 Vajkay Károly)
beszéljünk másról is. Az alkohol élvei például, amelyek hatásukban kimutathatóan rombolóak, korcsosítóak, ernyesztőek, voltakép béklyókat sem ismernek
(1929 Tersánszky Józsi Jenő)
ÖU: kéjélv, műélv
ÖE: élvdús, élvhajhászat, élvhajhászó, élvvágy
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.

Beállítások