éléskamra fn 6A

1. (átv is) ’élelmiszer-tárolásra szolgáló kisebb helyiség; spájz’ ❖ A’ koporsókat ... az élés-kamrában tartották (1843 Gaál Dániel ford.–Wagner² C1776, 98) | A konyha mellékszobái, a pinczék, az éléskamrák mind rakva vannak már elkészített tortákkal, czukorsüteményekkel (1872 Jókai Mór CD18) | Éléskamra v. éléstár (Ausztriában: Speis), modern lakásokban az a helyiség, melyben a háziasszony a konyhára szükséges kellékeket tartja. […] – Éléskamra a hajón az a kamara, ahol az italnemüt és az élelmiszert raktározzák (1894 PallasLex. CD02) | [Péterke] az éléskamrába osont és tört magának a sajtból (1910 Moly Tamás CD10) | A mókus és a hörcsög téli álmából időnként felébred és éléskamráját felkeresve, táplálkozik is (1929 Az állatok világa ford. CD46) | Az olasz háziasszony éléskamrájának polcán egymás mellett találhatók a különböző színű és formájú tészták, a remekebbnél remekebb fűszerek (1999 Új Könyvek CD29).

2. (rendsz. birtokszóként) (vál) ’vmely ország, birodalom, terület stb. mezőgazdasági terményekben, élelmiszerekben leggazdagabb része, amely az egész országot, birodalmat, területet stb. ellátja ilyen terményekkel, élelmiszerekkel’ ❖ [a Habsburg-család] mindent elkövetett, mi által imádott hazánkat továbbra is csupán pusztája és éléskamrája gyanánt tartsa (1848 Táncsics Mihály C4917, 16) | Az alább terűlő tágas lapály a hegyi lakók éléskamrája; zöldséget, veteményt, káposztát, dinnyét innen szállítanak egész hosszú karavánokkal a hegyek közé (1901 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | Gazdag éléskamra már a Hortobágy, s állattenyésztésünk egyik legfőbb központja (1955 Antalffy Gyula 1004011, 121) | Németország éléskamrája, a festői szépségű „Bayern” (1995 Magyar Hírlap CD09).

J: éléstár.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.

éléskamra főnév 6A
1. (átv is)
élelmiszer-tárolásra szolgáló kisebb helyiség; spájz
A’ koporsókat ... az élés-kamrában tartották
(1843 Gaál Dániel ford.Wagner²)
A konyha mellékszobái, a pinczék, az éléskamrák mind rakva vannak már elkészített tortákkal, czukorsüteményekkel
(1872 Jókai Mór)
Éléskamra v.vagy éléstár (Ausztriában: Speis), modern lakásokban az a helyiség, melyben a háziasszony a konyhára szükséges kellékeket tartja. […]Éléskamra a hajón az a kamara, ahol az italnemüt és az élelmiszert raktározzák
(1894 PallasLex.)
[Péterke] az éléskamrába osont és tört magának a sajtból
(1910 Moly Tamás)
A mókus és a hörcsög téli álmából időnként felébred és éléskamráját felkeresve, táplálkozik is
(1929 Az állatok világa ford.)
Az olasz háziasszony éléskamrájának polcán egymás mellett találhatók a különböző színű és formájú tészták, a remekebbnél remekebb fűszerek
(1999 Új Könyvek)
2. (rendsz. birtokszóként) (vál)
vmely ország, birodalom, terület stb. mezőgazdasági terményekben, élelmiszerekben leggazdagabb része, amely az egész országot, birodalmat, területet stb. ellátja ilyen terményekkel, élelmiszerekkel
[a Habsburg-család] mindent elkövetett, mi által imádott hazánkat továbbra is csupán pusztája és éléskamrája gyanánt tartsa
(1848 Táncsics Mihály)
Az alább terűlő tágas lapály a hegyi lakók éléskamrája; zöldséget, veteményt, káposztát, dinnyét innen szállítanak egész hosszú karavánokkal a hegyek közé
(1901 Az Osztrák–Magyar Monarchia)
Gazdag éléskamra már a Hortobágy, s állattenyésztésünk egyik legfőbb központja
(1955 Antalffy Gyula)
Németország éléskamrája, a festői szépségű „Bayern”
(1995 Magyar Hírlap)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.

Beállítások