élőhely fn 2B (Biol is)

’az az élő és élettelen környezetet magában foglaló terület, amelyen egy adott faj v. életközösség megtalálja az életfeltételeit; élettér’ ❖ Fajok nagy tömegű fellépése bizonyos élőhely biológiai egyensúlyát megbonthatja. Ez történt a Balatonban is (1939 Rotarides Mihály C7964, 503) | Magyarországnak Európában egyedülállóan gazdag a madárvilága. Ennek jelentősége úgy nő, ahogyan az európai élőhelyek szegényednek (1991 Lövei Gábor 2037026, 1533) | szélsőséges környezeti feltételekkel jellemezhető élőhelyek (pl. a félsivatagok vagy a tundra) (2008 Bartha Sándor 3198001, 77).

ÖE: ~típus.

Vö. SzT.

élőhely főnév 2B (Biol is)
az az élő és élettelen környezetet magában foglaló terület, amelyen egy adott faj v. életközösség megtalálja az életfeltételeit; élettér
Fajok nagy tömegű fellépése bizonyos élőhely biológiai egyensúlyát megbonthatja. Ez történt a Balatonban is
(1939 Rotarides Mihály)
Magyarországnak Európában egyedülállóan gazdag a madárvilága. Ennek jelentősége úgy nő, ahogyan az európai élőhelyek szegényednek
(1991 Lövei Gábor)
szélsőséges környezeti feltételekkel jellemezhető élőhelyek (pl. a félsivatagok vagy a tundra)
(2008 Bartha Sándor)
ÖE: élőhelytípus
Vö. SzT.

Beállítások