építkezés fn 4B
1. ’az építkezik igével kifejezett cselekvés’ ❖ A’ vagyonosabbak közül már többen épitkezéshez fogtak (1843 Pesti Hírlap CD61).
2. ’építési munkálat (helyszíne), ill. ilyen tevékenység mint iparág’ ❖ [ha lennének hazánkban] jó faltégla, ’s cserép sendel [= zsindely] égetők, palakő sendel készítők [...]: azokkal építkezésünk is könyebbedne ’s jutalmasban jönne (1832 Tudományos Gyűjtemény C7237, 99) | vannak ugyan a’ megyének hasznos határozatai tüzek és veszedelmes épitkezések ellen: de mi hasznuk, ha mi azokról csak a’ veszedelem után szoktunk tudakozódni (1841 Pesti Hírlap CD61) | A múlt évi építkezések eredményét is beszámítva, Szegeden az árvíz óta összesen 1645 ház épült (1881 Mikszáth Kálmán CD04) | sétalovaglásában a Sugár úton az Operaház építkezéséhez érkezett (1930 Krúdy Gyula CD54) | Az építkezés mögött álló külföldi tőke lehetőséget ad annak gyors befejezésére (1992 Országgyűlési Napló CD62).
2a. (birtokszóként) (kissé rég) ’épület, építmény, műszaki alkotás szerkezete, felépítése’ ❖ Paris és Rouen között nem sokára gőzomnibusok járandnak. Mindegyike azoknak 36 utazót fog magába felvehetni; épitkezésük és alakjok éppen olly csinos, mint tartós (1835 Honművész C6069, 534) | A kórház nagyszerü épitkezése és kedvező fekvése (1864 Orvosi Hetilap C8114, 754) | Megjárjuk a tőszomszéd, Ferenczy Imre házát is. Mint a többié egyebütt, olyan ennek a háznak a berendezése s építkezése is (1912 Malonyay Dezső 8292046, 320) | Óbudán az utcák, udvarok, vendéglők szűk építkezése miatt nem szokták karra venni a helybeli nőket (1931 Krúdy Gyula CD54).
2b. (rendsz. jelzővel v. birtokszóként) ’〈vmely nemzetre, kultúrára, korszakra, épületre stb. vonatkoztatva:〉 arra jellemző építészeti stílus, építési v. kifejezési mód’ ❖ A’ pavillon hatszegű, ’s négy márvány szökőkutas káva közt fekszik; a’ fedél, vagy inkább az egymáson fekvő három tető chinai épitkezés (1835 Honművész C6069, 21) | a quodlibetféle [= ami csak tetszik, vagyis különféle stíluselemeket elegyítő] épitkezést lerontja az előtérbe lépett izlést kielégitő, rendszeresb épitési modor (1857 Vasárnapi Újság CD56) | A román és korai gót építkezésnek kitűnő iskolája Dél-Franciaország (1911 Bálint Aladár CD10) | Az összes renaissance építészeti elemek közül az árkádos udvar volt a legkedveltebb hazánkban. Építészetünk még a barokk korban is ragaszkodott ehhez a kedves, magyarrá vált motívumhoz, mely idővel népies építkezésünkben is meghonosodott (1940 Balogh Jolán CD43) | a kulturális igények gigantomániás építkezés nélkül is kielégíthetők lennének (1998 Magyar Hírlap CD09).
3. (vál) ’〈művészi alkotás(mód)ra, irodalmi v. tudományos szövegre vonatkoztatva:〉 szerkezet, felépítés’ ❖ a mű egész építkezésében, tagoltságában a költő egyéni életének tagoltságát ábrázolja (1900 Palágyi Menyhért 9509002, 320) | A célkitűzés után fogalmi alapvetés következik, [...] végül az összefoglaló, útmutató befejezés. Ez a tudományos építkezés azonban kissé külsőleges (1931 Kardos László CD10) | [Bartók] zenei alkotásai egy reneszánsz katedrális tiszta vonalait s áttekinthető rendszerét tükrözik s épp e tisztavonalú zenei építkezés felismerése a leghasználhatóbb kulcs műveinek értésében (1971 Népszabadság nov. 9. C7821, 7) | Az epikus jellegtől való távolodás másik útja: a prózának a dráma irányába való tágítása, a jelenetes, szcenizáló építkezés (1990 Erdődy Edit CD53).
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.