érc fn és mn 2B 

I. fn

1. (Ásv v. Bánya is) ’fémet tartalmazó ásvány, kőzet’ ❖ A’ Bányáſz, ott’ ásván arany sárgaságát. Együtt az értz és vas önnét [!] ki-vonatott Ezeknél ártalmasb arany találtatott (1774 Dugonics András ford.–Ovidius C1484, 279) | Az ércz, melyben arany, ezüst, tellur, réz és czink a tévőrész: zöldkő szemcses mészkő és agyagporphir repedésekben jelenik meg (1853 Kőváry László 8255003, 178) | Ne hallgass tovább, mint hideg ércek, kopár hegyek alatt (1942 Hegedüs Bite Dániel 9235014, 28) | Geológiai ritkaság, hogy itt [ti. a Villányi-hegységben], az alsó-kréta rétegek alján is található bauxit, mivel az alumínium érce általában a kréta második felében vagy a végén keletkezett (2004 Természet Világa CD50).

2. (/irod v. vál) ’ebből olvasztással előállított fém (egy darabja), ill. vmely fémötvözet, kül. bronz’ ❖ [a borbélyok] értzbl, kivált ónbúl, kéſzitett hajló veſzſztskéket vehetnek-elö (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 429) | csak a tiszta érc az, melly a villanyt vezeti (1843 Tarczy Lajos 8464005, 201) | a görög zsoldosok nem akartak természetbeli vagy pénzre nem vert érczekben való fizetést elfogadni (1899 Nagy képes világtörténet CD03) | [az arany mellett] elszürkült a többi érc, A bronz, ezüst, az ólom és az ón (1926 Juhász Gyula¹ 9284622, 21) | Kocsis Klára finnyás ízlésű banditáknak nevezi a szobortolvajokat, mivel nevezett delikvensek Petőfi, Madách, Kosztolányi ércbe öntött alakját tulajdonítják el (2001 Magyar Hírlap CD09).

2a. (/irod v. vál) ’ilyen anyagból készült tárgy, kül. pénzérme, harang, fegyver’ ❖ [egyes, a beteg által lenyelt tárgyakat] tanátſoſabb ſzáján ki vonni. Ide tartozandók: […] darab tſontok, fák, üveg, értzek (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 422) | [A görög és bolgár hadak] ütközetet várnak, köszörűlik az érczeket (1823–1824 Vörösmarty Mihály 8524376, 111) | valljon azoknak, kik érczért adák lelköket, nőtt e anyagi jólétök? (1841 Pesti Hírlap CD61) | Tetőtül talpig érczbe öltözött Alak (1867 Arany János ford.–Shakespeare CD11) | Az öreg városháza harangja megkondult, a templomok ércei átvették a hangot (1924 Juhász Gyula¹ 9284912, 94) | Ha emberek vagy angyalok nyelvén szólok is, szeretet pedig nincs bennem, olyanná lettem, mint a zengő érc vagy pengő cimbalom (1995 Protestáns Biblia ford. CD1203).

3. (rendsz. birtokszóként) (irod v. vál) ’〈A fém vmely jellegzetes tulajdonságával való párhuzamba állítás kif-ére.〉’

3a. (kissé rég) ’emberi hang, beszéd erőteljes, érces csengése’ ❖ [Bognár] hangjának nincs csengő ércze (1847 Pesti Divatlap C5841, 1149) | hangja bizonyos meleg csengést nyert, erőteljes érczet (1886 Bródy Sándor C1193, 7) | [Takáts Mihály baritonista] énekét orgánumának fényén és ércén kívül az ének művészi módja, mintaszerű magyar kiejtése tették híressé (1929 TolnaiÚjLex. C5733, 285).

3b. • ércnél (is) maradandóbb ’időtálló, sokáig fennálló, fennmaradó értékű 〈alkotás, emlék stb.〉’ ❖ előresereglik minden, ami csak nagy, szent, ércnél is maradandóbb és ércnél is drágább az emberben (1911 Feleky Géza CD10) | Emléket tettél, mely ércznél is maradandóbb A haza Bölcsének s tenneved is vele él (1917 Márki Sándor CD55) | Ez az ércnél maradandóbb mű [ti. az Egyesült Nemzetek Szervezetének az 1956-os forradalomról szóló jelentése] nem született volna meg Povl Bang-Jensen áldozatos és kitartó munkája nélkül (2001 Országgyűlési Napló CD62).

3c. (rég) ’〈keménység, érzéketlenség, szigorúság jelképeként〉’ ❖ Mellyedbe ſzív helyett kemény értzet tettél (1774 Dugonics András C1484, 130) | az ércé-keményedett lélekre leg-nagyobb szüksége lenne (1786 Dugonics András 8116002, 177) | Fussatok óh lyánkák minden czéhbéli Tudóstúl. […] Szíveik érczek (1806 Verseghy Ferenc CD01) | Oh hon, szűtlen kebel’ ércze van asszonyidon! (1845 Pesti Hírlap C8010, 270).

3d. (rendsz. birtokszóként) (kissé rég) ’〈erőteljesség, energikusság, határozottság jelképeként〉’ ❖ E kis parányi állatkája a mélységes éjszakának [ti. egy pók] visszaadta [Solom] lelkének érczét (1886 Jókai Mór C2312, 194) | [Baross Gábor tósztjaiban] megcsillant a szellem és humor legnemesebb érce is (1892 Mikszáth Kálmán CD04) | Shakespeare érce, ereje ez [Ady verseiben] (1922 Révész Béla 9566001, 42).

II. mn (összetételek előtagjaként is) (/irod v. vál)

’fémből készült 〈tárgy〉’ ❖ a’ Terméſzet’ kebelében tölthetném-el az én Napjaimat; óhajtanám-is, ha azok az értz lántzok, mellyeket nyakamban vetett a’ kéntelenség, nem kötnének a’ Városhoz engemet (1775 Sófalvi József ford.–Sulzer C3751, 43) | az értz fogpiszkáló még a’ fog mázzát-is lepattantja (1814 Zsoldos János 8541007, 3) | Cecil az óriási érc karos gyertyatartókat nézegette (1910 Laczkó Géza CD10) | földgömb formájú érc tintatartó (1961 e. Hatvany Lajos 9229001, 235) | Egy másik csoport hozzávetőleg ekkor, este fél 10-kor döntötte le a Városligetnél a szovjet diktátor érckolosszusát [1956. október 23-án] (2010 Szakolczai Attila 3290001, 28).

Ö: ágyú~, arany~, bab~, dara~, ezüst~, fakó~, nemes~, szurok~, vas~; az -érc címszó alatt: cink~, kobalt~, króm~, mangán~, nikkel~, ólom~, réz~, volfrám~.

ÖU: alumínium~, fél~, harang~, horgany~, kén~, nemesfém~, ón~, szín~, színes~, színesfém~.

ÖE: ~akarat, ~ásvány, ~bánya, ~bányász, ~bányászat, ~betű, ~darab, ~dúsító, ~előkészítő, ~ér, ~fény, ~fényű, ~hangú, ~kő, ~kutatás, ~lelőhely, ~műves, ~olvasztó, ~öntés, ~öntöde, ~pajzs, ~por, ~szív, ~szó, ~test, ~torok, ~tömeg.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

érc- (előtagként)

1. (Bánya) ’fémtartalmú ásványokra, kőzetekre, ill. az ezekben található fémekre irányuló 〈eljárás, művelet, tevékenység〉’ ❖ ‖ ércelőkészítés fn 4B | Ércelőkészítés (bány.) […] mindenekelőtt elő kell őket [ti. a kitermelt ásványokat] készíteni oly módon, mely után a feldolgozásukat tovább folytató kohászat az ő munkálatait mennél könnyebben, olcsóbban és biztosabban végezhesse (1894 PallasLex. CD02) | Primosigh Ede: Elektromágneses ércelőkészités (1909 Budapesti Hírlap szept. 21. C4697, 16) | [Romwalter Alfréd] első munkahelye az Állami Ércbányászat mecseki üzeme volt, ahol a réz és nemesfémek ércelőkészítésével ismerkedett meg mint laborvezető (1991 Köves Elemér CD52) | A csaknem 700 millió forintos jegyzett tőkéjű társaság eredetileg a bányászatban, az ércelőkészítésnél használt aprítógépeket gyártott (2000 Magyar Hírlap CD09) ‖ ércfeldolgozás fn 4A | A magyar földön van faipar és ércföldolgozás, ismert, nagyjelentőségű niveaun [= színvonalon] (1899 Pesti Hírlap júl. 27. C5647, 1) | Irodalmunk a természeti kincsek feldolgozásának kérdésében, az ércfeldolgozás, méginkább a szénkihozatal vonatkozásában eléggé szegényes (1965 Berta Jenő CD52) | a gallium-kinyerés súlypontja is áttevődött a vas-oxidos ércfeldolgozás lúgzási maradékából történő előállításra (2007 Máté Csilla ford.–Habashi 3182002, 34) ‖ ércolvasztás fn 4A | Gyeorgyi Gottlieb János vólt, az Értz olvaſztásnak ott lévő Tanítója (1783 Magyar Hírmondó C0271, 818) | A hasznosítható fémek előállítására szolgáló munkálatok az ércolvasztással kezdődnek (1894 PallasLex. CD02) | A szénégetők az ércolvasztáshoz nélkülözhetetlen olcsó faszenet állítottak elő (1991 Magyar néprajz CD47).

2. (kissé rég) ’fémből v. vmely fémötvözetből készült 〈tárgy〉’ ❖ ‖ ércedény fn 4B | A’ hol azonban a’ tűz’ sebesebb melege kivántatik-meg, ércz-edények szükségesek (1846 Zelena Ferenc 8534001, 3) | A nagybirtokosság a tejet jól záródó érczedényekben, vasúton szállítja a városokba (1896 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | Aquamanile […], ércedény, melyből a középkorban a miséző papnak kezére öntötték a vizet (1911 RévaiNagyLex. C5697, 763) | A hideg ellen […] izzó faszénnel telt ércedényekkel [védekeznek] (1936 Budapesti Hírlap jan. 5. C4724, 23) ‖ ércharang fn 3A1 | hova illenék jobban egy 100 mázsás érczharang, mint épen Iglóra, a felső magyarországi réztermelés középpontjára? (1857 Vasárnapi Újság CD56) | A bazilika óriási ércharangja most üti éppen a tiz órát (1901 Kóbor Tamás 8247002, 263) | [a soproni tűzvész során] kevésen múlt, hogy a toronyban az ércharangok meg nem olvadtak (1965 Waigand József ford. [!] CD52) | a faharang húsvét előtt nagypénteken az ércharangot helyettesítette (1999 Magyar néprajz CD47) ‖ érckapu fn 1A (átv is) | [látom] Bécs ’s Pozsony’ érczkapujit vivatlan’ Kitárva (1805 Berzsenyi Dániel 8054058, 69) | ha a székely szövetkezik a szomszéddal, akkor nyitva vannak Magyarország érckapui (1860 Jókai Mór CD18) | [Botond] Konstancinápoly előtt […] legyűr egy óriást és bárdjával bevágja az érckaput (1896 Erdélyi Pál CD44) | A népi képzelet kívánja, hogy [Mátyás] uralkodása idején tárva-nyitva legyen a budai vár nagy érckapuja, s betérhessen a palotába az is, aki okos találmányát hozza (1998 Új Könyvek CD29) ‖ érckoporsó fn 1A | Értz koporsó veszi magába testedet (1801 Bessenyei György¹ C1087, 267) | Hullaszállitás érczkoporsóban, légmentesen elzárva; minden irányban, – vasuton árszabás szerint (1891 Debreceni–Nagyváradi Értesítő 8611001, 3) | [a gazdag bútorgyárosnak] az volt a híre, hogy azokat a nőket, akik megtetszenek neki, fehér menyasszonyruhában, mirtuszkoszorúval érckoporsóba fektette, és úgy imádta őket (1925 Krúdy Gyula CD54) | 1947 végétől arról cikkezik buzgón a sajtó, hogy […] szétdúlták mauzóleumát, ellopták érckoporsóját [ti. Berzsenyi Dánielét] (2001 Bécsy Ágnes 3035001, 26) ‖ ércpénz fn 4B8 | papiros vagy értz pénz (1794 Magyar Hírmondó 7444100, 96) | Az érczpénzen kivül azonban még nagyobb gazdagsága feküdt a magyar falusi gazdának a marhaállományban (1886 Jókai Mór C2334, 74) | [Az ünnepi pogácsába] ércpénzt is szoktak belesütni (1968 Bálint Sándor 9022002, 158) ‖ ércszobor fn 7A3 | Napoleon érczszobra junius 1sője délután a’ királyi műöntő-intézetben megöntetett (1833 Jelenkor C0225, 391) | hegytetőn állott az érczszobor, Egy méltóságos óriás-alak, Egyik kezében háborúi kard (1848 Petőfi Sándor C3502, 321) | [Kisfaludy Károlyt szülőföldje] 1895-ben Győrött érczszoborral tisztelte meg (1896 Kardos Albert CD44) | [a szocializmus idején] az Andrássy útról eltávolították a névtáblákat, az ércszobor [ti. Andrássyé] pedig olvasztókemencébe került (1999 Diószegi István CD17) ‖ érctábla fn 6A | [a tükrön] az értztábla alá egy lapos vas-lap vagy pléh van alkalmaztatva (1818 Mokry Benjámin ford.–Möller² 8315013, 187) | az uj Kazinczy-ércztábla [Baján] a gymnasium falára városhatóságilag föl is szegeztetett (1860 Vasárnapi Újság CD56) | [Breitenwang] templomának ajtaján egy érctábla hirdeti, hogy II. Lothár császár […] itt halt meg (1893 PallasLex. CD02) | [a honfoglalásnak emléket állító alsóvereckei] érctáblát 1919-ben, a megszálló csehek az emlékműről darabokra törve leverték (1990 Magyar Nemzet aug. 14. C8365, 6).

-érc (utótagként) (Ásv v. Bánya is)

’〈vmilyen fémet〉 jelentős arányban tartalmazó ásvány, kőzet’ ❖ ‖ cinkérc fn 2B | Tzinkértz. Zincum Mineralisatum (1784 Benkő Ferenc C0959, 113) | [a cinkgálicot] közönségesen, kénköves zink értzekbl kéſzítik (1809 Gergelyffi András 8569001, 147) | A hemimorfit igen fontos cinkérc, rendesen a cinkpáttal együtt fordul elő telérekben (1927 TolnaiÚjLex. C5723, 250) | [a Nagybörzsönyben] a fúrómintákon ércdúsulás, így […] ezüstásványok, ólom-, cinkércek, rézércek figyelhetők meg (2004 Természet Világa CD50) ‖ kobaltérc fn 2B | Kobáldértz. Cobaltum Mineralisatum (1784 Benkő Ferenc C0959, 122) | A kobalt-érczeket a Rajna melletti kékfesték gyárak veszik meg (1850 Pesti Napló 8658001, 2) | Főbb exportcikkek [Zairéban]: réz-, ón-, cink-, kobaltérc, gyémánt, kávé, kőolaj (1997 Tények könyve CD37) ‖ krómérc fn 2B | A Kromértz is az új értzek neméhez tartozik, fejéres ſzíne vann (1808 Varga Márton C4356, 561) | A Flisch-környék Serpentinjei Chrom-érczekben gazdagok (1887 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | a megőrölt magnezitet és krómércet formába sajtolják, szárítják, majd kiégetik (1961 Népszabadság márc. 21. C4813, 19) | A Fülöp-szigeteken sokféle, ámde szétszórtan elhelyezkedő, kicsiny érclelőhely (főleg réz-, króm- és nikkelérc) található (2008 Probáld Ferenc 3154006, 606) ‖ mangánérc fn 2B | Mangánérczek. Dél-Borneoban Pengaron közelében van egy domb, mely egészen polianitból áll. Az ércz meglehetős tiszta (1882 Posewitz Tivadar C0281, 143) | Vörhenyes mészkő mangan- és vasérczekkel (1889 Orbán Balázs CD22) | a faszén és a mangánérc feketéjét [használták az ősemberek festéknek] (1988 Szilágyi Tibor ford.–Attenborough 1146006, 310) | [az úrkúti Csárda-hegyi-barlangban] a jura időszakban nemcsak mészkő, hanem mangánérc is keletkezett (2004 Természet Világa CD50) ‖ nikkelérc fn 2B | [egy csoportba lehet sorolni] különböző vidékek némely réz-, nikkel- és kobaltérczeket tartalmazó teléreit (1873 Pethő Gyula ford.–Cotta C3499, 161) | 1885-ben 1.370 métermázsa nickel és kobalt érczet nyertek bennök [ti. Schwarzleothal Sonnberg két bányájában] (1889 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | [az ún. pirrhotin] többnyire nikkelt is tartalmaz és pedig néha 6%-nyi mennyiségben és ekkor becses nikkelérc (1922 RévaiNagyLex. C5711, 481) | A Fülöp-szigeteken sokféle, ámde szétszórtan elhelyezkedő, kicsiny érclelőhely (főleg réz-, króm- és nikkelérc) található (2008 Probáld Ferenc 3154006, 606) ‖ ólomérc fn 2B | [a cink] nagyobb részét főképen Német Országból lehet kapni, a’ holott azt más cinket magokban foglaló értzekből p. o. ólomértzekből választják el (1818 Mokry Benjámin ford.–Möller² C3170, 139) | Az ólomérczekben rejlő kincsek a Gail-völgy Alpeseinek és a Karavankáknak triasz-kori mészkövében vannak (1891 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | [Morvaországban] timsót, grafitot és ólomérceket bányásznak (1928 TolnaiÚjLex. C5729, 177) | a cink- és ólomércek kezeléséből származik [a szennyeződés a Tisza vizében] (2000 Magyar Hírlap CD09) ‖ rézérc fn 2B | a’ Rézértzröl azt mondja az Ember, hogy Aranysárga (1782 Benkő Ferenc ford.–Werner 7036026, 52) | A rézércekből a réz száraz és nedves úton, kémiai és elektrokémiai folyamat segítségével választható ki (1897 PallasLex. CD02) | Évenként 2000-3000 mázsányi rézércet vagy durván olvasztott úgynevezett feketerezet vittek ki Magyarországból (1940 Berlász Jenő CD43) | A vulkáni tevékenység helyenként ólom-, cink- és rézércet hagyott hátra (2005 Probáld Ferenc 3265001, 120) ‖ volfrámérc fn 2B | [régi bányászati helyek] Graupen és Schlaggenwald Ón- és Wolfram-érczekkel (1887 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | [1942 után] a portugálok aranytömbökben kapták meg a náciktól a Németországba eladott volfrámércük ellenértékét (1997 Magyar Hírlap CD09) | [bár Thaiföld] ércvagyona igen sokrétű, világviszonylatban csupán az ón- és a wolfrámérc bányászata tartozik az élcsoportba (2008 Bernek Ágnes–Szabó Pál⁴ 3154001, 571).