érdekes mn 15B

1. (a megszokottól, ismerttől eltérő volta miatt) érdeklődést kiváltó, figyelmet keltő, különleges, nem átlagos 〈tárgy, dolog, személy〉’ ❖ – Azt hiszem, felele a lányka, a változás kölcsönös lévén örömben és bánatban, kiegyenliti az életet magát; különben hová lenne a remény, fő jótevője az emberiségnek? Meglepett a lányka ezen rövid, de helyes megjegyzése, mely nem mindennapi míveltséget árúlt el, s más több ilyen jelenségekkel együtt, mindinkább talánynyá tevé előttem Polin állapotát; de egyszersmind sokszorosan érdekesebbé személyét (1852 Fáy András¹ 8139004, 352) | Érdekes a torockói nők csizmája, az úgynevezett szíves csizma. Ez kinyújtva olyan hosszú, mint az egész láb és csak úgy rövidűl meg, hogy bokában sűrűn ráncba van szedve (1909 Malonyay Dezső 8292019, 312) | nagyon érdekes ház, mert keresztút van előtte (1939 Móricz Zsigmond 9462031, 269) | Jött egy érdekes arcú öregebb ember (1955 Bölöni György 9069001, 173) | meg tudta szerettetni magát az emberekkel világéletében… Volt benne valami több… Ha megérkezett valahová, azonnal ő lett a társaság középpontja. Én nem is értem, hogyan. Csuda érdekes ember volt, színes a végtelenségig (1978 Lengyel Péter 9397002, 251) | Mindig izgatták a fantáziámat az érdekes nevű receptek (2009 Mautner Zsófia 3232001, 162).

1a. (az állapot szóval, rendsz. jelzőként) (rég) ’〈a terhes, várandós állapot jelölésére〉’ ❖ A hírnök iparkodott kijutni a városból, s míg Radnótra érkezék, elképzelé magában, hogy a betörő sereg azalatt bátran meghaladta azt a négy óra járást, s ezért is amint bebukott a fejedelemhez, nem tekintve, hogy az érdekes állapotban levő fejedelemasszony is jelen van, ilyen hírmondást hebegett el (1853 Jókai Mór CD18) | Állapota ... Ezóta meglehet, hogy már érdekes (1857 e. Beöthy László¹ C1005, 95) | Én csakhamar megkértem az anyjától. Nemsokára megesküdtünk. Egypár hónap mulva érdekes állapotban érezte magát. Lett egy szép kis fiam (1869–1872 Déryné Széppataki Róza 8102005, 31) | az érdekes állapotban a legbolondabb kivánság is természetes (1908 Ambrus Zoltán C0599, 314).

1b. ’〈kül. önálló mondatként v. főmondatként meglepődés kif-ére is:〉 különös, furcsa’ ❖ – Hogyan? Ön hát nem tudja? Igazán nem tudja? De hisz az lehetetlen. Megvan az már nyomtatásban is tót versekben. – Mi van meg nyomtatásban? – Hát az esernyő története… [...] – Miféle esernyőé? – sürgeté az ügyvéd türelmetlenül. – No, az érdekes, hogy maga semmit se hallott erről (1895 Mikszáth Kálmán 8312007, 141) | – Hol laksz? és már írta fel. – B… utca tizenhat, harmadik emelet négy. Csokonai rám nézett. – Érdekes. Én is ide vagyok hivatalos. Csak én az első emeletre (1922 Zilahy Lajos 9799003, 32) | eléggé meglepő, hogy egy ismeretlen férfi és leány kirándulnak egy kis tó partjára, fényes nappal vízbefulladnak, és még érdekesebb, hogy a rendőrség nem tudja megállapítani, hogy kik voltak (1952 Németh Andor ford.–Dreiser 9480005, 24) | Meg akartam venni a Sátáni versek-et [...], s ezért Londonba érve az állomáson bementem egy nagy könyv-, újság-, édesség- stb. kereskedésbe, de nem volt meg nekik. Mondom egy ottani magyar barátomnak, hogy érdekes, nem kapni a könyvet (1990 Nádasdy Ádám 2004032, 524) | – Minden rendben volt szülői után? – érdeklődtem, mert a fiúk jegyei enyhén szólva érdekesen alakultak (2010 Leiner Laura 3208005, 16).

2. ’tartalma v. újszerűsége miatt figyelemre méltó, elgondolkodtató 〈szellemi alkotás, információ stb.〉’ ❖ Megvan ezen gnómák némelyikében a rövidség, elmésség, antithesis s egyéb tulajdonok, melyek az epigrammának is sajáti; foglalnak magokban érdekes gondolatokat (1828 Bajza József C0715, 18) | Ady Endre izgatóan érdekes cikket írt Morituri címen a mai magyar társadalomról (1905 Juhász Gyula¹ 9284823, 65) | Termier 1912-ben a párizsi oceanográfiai intézetben érdekes eredményeket közölt az Azórok [= Azori-szigetek] körül végzett kutatásairól. [...] A munkálatok folyamán meggyőződtek róla, hogy az óceán fenekét azon a tájon sziklahegységek és völgyek sorozata alkotja (1972 Várkonyi Nándor 9758003, 355) | A tegnapi vitában nagyon érdekes fejtegetést hallhattunk öntől a nemzetállam és a demokrácia viszonyáról (1991 Vágvölgyi B. András 2003041, 26) | Érdekes kutatásokat olvastam erre vonatkozóan (2010 Pál Ferenc 3256001, 51).

3. ’az érdeklődést, figyelmet huzamosabb ideig fenntartó, nem unalmas(, izgalmas) 〈történés, eseménysor, elbeszélés stb.〉’ ❖ A’ tárgy gazdag legyen és érdekes, vagy érdekessé csinálható, azaz olyan, melly elég anyagot ad, akár characterek’ kifejtésére, akár érdekes helyzetek’ szövésére (1837 Vörösmarty Mihály 8524426, 12) | Nem feküsznek ott halottak. Az útleírás szerzője csak úgy gondolta ki az egész történetét, hogy a könyvét érdekesebbé tegye vele (1875 Jókai Mór CD18) | Taszilo igen érdekesen beszél párisi müncheni élményeiről. Majd zenére tér át a társalgás, ahhoz is ért (1889 Justh Zsigmond 8213009, 370) | érdekes, fordulatos mese (1917 Schöpflin Aladár 9590005, 56) | az elbeszélés oly vonzó és érdekes, hogy [a hercegné] nem tudja folytatni a munkát (1954 Makai Imre ford.–Tolsztoj² 9418007, 22) | a mérkőzéseken mégsem az történt, hogy nehéz és érdekes küzdelemben valamelyik fél jobbnak bizonyult (1990 Steiger Kornél 2029028, 650).

4. (döntő) fontos(ságú), lényeges, olyan 〈dolog〉, amely számít(, értékes)’ ❖ A’ tudományos emberfő mennyisége a’ nemzet igazi hatalma. Ezek Statistikája az ország legérdekesb – a leginteressánsabb – része (1830 Széchenyi István C3886, 178) | Tegnap hallám, hogy a görög parliament ülésez; és épen mára érdekes ülés várható, mely a ministerium további léte vagy nem léte fölött fog határozni (1870 Kecskeméthy Aurél 8231002, 132) | „Innen olvassa!” – és rövid kis ujjával rámutatott a helyre, ahonnan tanácsolta, hogy olvassak. – „A bevezetés nem érdekes, abban rólam van szó, meg a többi utasról (1944 Remenyik Zsigmond 9561001, 19) | Az eddig említett különféle pénzösszegek akkor kapnak reális tartalmat, ha megismerkedünk a pénz értékével, az árakkal és a létfenntartási költségekkel. Pompeji ehhez is sok érdekes adatot szolgáltat, elsősorban azokkal a feliratokkal, amelyeket kisemberek, kézművesek, kereskedők, utasok írtak hevenyészve a falakra, hogy napi kiadásaikat áttekintsék vagy feljegyezzék (1973 Castiglione László 9076001, 92) | a beszédaktus-elmélet azért mond le a szöveg fogalmáról, mert számára a kommunikációs folyamat az érdekes (1991 Kálmán C. György 2028015, 142) | Nem érdekes, hogy roma vagy vagy magyar. Itt a bőrszín nem számít (2005 Bódis Kriszta 3148002, 772).

4a. (tagadó szerkezetben) ’〈annak jelzésére, hogy a beszélő a közvetlen szövegelőzmény témáját nem szeretné folytatni〉’ ❖ – Aztán van most valami jó énekesnő? – Nő? Énekes? – Igen. Operette-énekesnő. – Egy asszony van. Valakinek a felesége. Nem érdekes (1893 Várady Antal 8509015, 44) | – Mi az? Mit röhögsz? – förmedt rá Kaszi. – Azt, hogy milyen balekok vagytok, milyen palik [...] – Miért? – kérdezte meg tétován Jocó. – Nem érdekes! – kiáltott rá hirtelen Kuvasz. – Inkább azt pofázd, hol az a kégli! (1954 Vidor Miklós 9778001, 80) | – Tehát az előmenetele, a legjobb tudomásom szerint… – Nem érdekes – vágott szavába a leány (1979 Vészi Endre 9776030, 165) | – Viszontlátásra, kézcsókom a nagyságos asszonynak, adja át üdvözletemet a doktor úrnak is. – Kinek? – Mindegy! Nem érdekes (2001 Népszava ápr. 28. C7464, 4).

5. (állítm-ként, fn-i ign-i alany mellett) ’figyelemre méltó eredménnyel járó’ ❖ Az ó kornak befejezésével érdekes visszapillantani az események folyamára, és látni: mikint lappangott a bölcsészet a hitregék burka alatt; mint törte szét a hathatós görög szellem az észnek korlátait s emelte a bölcsészetet önállóságra (1843 Purgstaller József 8351003, 84) | Érdekes megnézni a „Vieden” külvárosban az „Arany bárány” szállodától a tulsó sorban jobbra elterülő gyümölcs és zöldség piacot is. Itt az évszakok terményeiből mindenkor láthatók és kaphatók szebbnél szebb zöldség és gyümölcs példányok (1873 Hamary Dániel 8179003, 12) | A szerelem, e meglehetősen elterjedt és meglehetősen bonyolult emberi kapcsolat csak azokat ihleti díszes és fellengzős levélstílusra, akik egyébként nem szoktak írni. Irók magánközleményei rendszerint tömörek és mondataik puritánok. Még akkor is, ha szellemibb jelegű témákról szólnak. Érdekes összevetni ezeket az írásokat [ti. Ady Lédának írt leveleit] Kosztolányi leveleivel, melyeket Babitshoz írt, körülbelül ugyanabban az időben (1937 Bálint György 9021006, 149) | az embernek megrögzött ateistaként is muszáj észrevennie, hogy egy isteni szerepnek sok-sok évszázadon át borzasztóan erős hatása volt az emberi történelemre. Nagyon érdekes felfedezni, hogy honnan származik ez és mit is jelent igazából […] a modern tudományos világban (2002 Gedeon Béla ford.–Adams 3117003, 147).

Vö. CzF. érdėkės, érdėkėsen; ÉrtSz.; TESz. érdekel; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

érdekes melléknév 15B
1.
(a megszokottól, ismerttől eltérő volta miatt) érdeklődést kiváltó, figyelmet keltő, különleges, nem átlagos 〈tárgy, dolog, személy〉
– Azt hiszem, felele a lányka, a változás kölcsönös lévén örömben és bánatban, kiegyenliti az életet magát; különben hová lenne a remény, fő jótevője az emberiségnek? Meglepett a lányka ezen rövid, de helyes megjegyzése, mely nem mindennapi míveltséget árúlt el, s más több ilyen jelenségekkel együtt, mindinkább talánynyá tevé előttem Polin állapotát; de egyszersmind sokszorosan érdekesebbé személyét
(1852 Fáy András¹)
Érdekes a torockói nők csizmája, az úgynevezett szíves csizma. Ez kinyújtva olyan hosszú, mint az egész láb és csak úgy rövidűl meg, hogy bokában sűrűn ráncba van szedve
(1909 Malonyay Dezső)
nagyon érdekes ház, mert keresztút van előtte
(1939 Móricz Zsigmond)
Jött egy érdekes arcú öregebb ember
(1955 Bölöni György)
meg tudta szerettetni magát az emberekkel világéletében… Volt benne valami több… Ha megérkezett valahová, azonnal ő lett a társaság középpontja. Én nem is értem, hogyan. Csuda érdekes ember volt, színes a végtelenségig
(1978 Lengyel Péter)
Mindig izgatták a fantáziámat az érdekes nevű receptek
(2009 Mautner Zsófia)
1a. (az állapot szóval, rendsz. jelzőként) (rég)
〈a terhes, várandós állapot jelölésére〉
A hírnök iparkodott kijutni a városból, s míg Radnótra érkezék, elképzelé magában, hogy a betörő sereg azalatt bátran meghaladta azt a négy óra járást, s ezért is amint bebukott a fejedelemhez, nem tekintve, hogy az érdekes állapotban levő fejedelemasszony is jelen van, ilyen hírmondást hebegett el
(1853 Jókai Mór)
Állapota ... Ezóta meglehet, hogy már érdekes
(1857 e. Beöthy László¹)
Én csakhamar megkértem az anyjától. Nemsokára megesküdtünk. Egypár hónap mulva érdekes állapotban érezte magát. Lett egy szép kis fiam
(1869–1872 Déryné Széppataki Róza)
az érdekes állapotban a legbolondabb kivánság is természetes
(1908 Ambrus Zoltán)
1b.
〈kül. önálló mondatként v. főmondatként meglepődés kif-ére is:〉 különös, furcsa
– Hogyan? Ön hát nem tudja? Igazán nem tudja? De hisz az lehetetlen. Megvan az már nyomtatásban is tót versekben. – Mi van meg nyomtatásban? – Hát az esernyő története… [...] – Miféle esernyőé? – sürgeté az ügyvéd türelmetlenül. – No, az érdekes, hogy maga semmit se hallott erről
(1895 Mikszáth Kálmán)
– Hol laksz? és már írta fel. – B… utca tizenhat, harmadik emelet négy. Csokonai rám nézett. – Érdekes. Én is ide vagyok hivatalos. Csak én az első emeletre
(1922 Zilahy Lajos)
eléggé meglepő, hogy egy ismeretlen férfi és leány kirándulnak egy kis tó partjára, fényes nappal vízbefulladnak, és még érdekesebb, hogy a rendőrség nem tudja megállapítani, hogy kik voltak
(1952 Németh Andor ford.Dreiser)
Meg akartam venni a Sátáni versek-et [...], s ezért Londonba érve az állomáson bementem egy nagy könyv-, újság-, édesség- stb.s a többi kereskedésbe, de nem volt meg nekik. Mondom egy ottani magyar barátomnak, hogy érdekes, nem kapni a könyvet
(1990 Nádasdy Ádám)
– Minden rendben volt szülői után? – érdeklődtem, mert a fiúk jegyei enyhén szólva érdekesen alakultak
(2010 Leiner Laura)
2.
tartalma v. újszerűsége miatt figyelemre méltó, elgondolkodtató 〈szellemi alkotás, információ stb.〉
Megvan ezen gnómák némelyikében a rövidség, elmésség, antithesis s egyéb tulajdonok, melyek az epigrammának is sajáti; foglalnak magokban érdekes gondolatokat
(1828 Bajza József)
Ady Endre izgatóan érdekes cikket írt Morituri címen a mai magyar társadalomról
(1905 Juhász Gyula¹)
Termier 1912-ben a párizsi oceanográfiai intézetben érdekes eredményeket közölt az Azórok [= Azori-szigetek] körül végzett kutatásairól. [...] A munkálatok folyamán meggyőződtek róla, hogy az óceán fenekét azon a tájon sziklahegységek és völgyek sorozata alkotja
(1972 Várkonyi Nándor)
A tegnapi vitában nagyon érdekes fejtegetést hallhattunk öntől a nemzetállam és a demokrácia viszonyáról
(1991 Vágvölgyi B. András)
Érdekes kutatásokat olvastam erre vonatkozóan
(2010 Pál Ferenc)
3.
az érdeklődést, figyelmet huzamosabb ideig fenntartó, nem unalmas(, izgalmas) 〈történés, eseménysor, elbeszélés stb.〉
A’ tárgy gazdag legyen és érdekes, vagy érdekessé csinálható, azaz olyan, melly elég anyagot ad, akár characterek’ kifejtésére, akár érdekes helyzetek’ szövésére
(1837 Vörösmarty Mihály)
Nem feküsznek ott halottak. Az útleírás szerzője csak úgy gondolta ki az egész történetét, hogy a könyvét érdekesebbé tegye vele
(1875 Jókai Mór)
Taszilo igen érdekesen beszél párisi müncheni élményeiről. Majd zenére tér át a társalgás, ahhoz is ért
(1889 Justh Zsigmond)
érdekes, fordulatos mese
(1917 Schöpflin Aladár)
az elbeszélés oly vonzó és érdekes, hogy [a hercegné] nem tudja folytatni a munkát
(1954 Makai Imre ford.Tolsztoj²)
a mérkőzéseken mégsem az történt, hogy nehéz és érdekes küzdelemben valamelyik fél jobbnak bizonyult
(1990 Steiger Kornél)
4.
(döntő) fontos(ságú), lényeges, olyan 〈dolog〉, amely számít(, értékes)
A’ tudományos emberfő mennyisége a’ nemzet igazi hatalma. Ezek Statistikája az ország legérdekesb – a leginteressánsabb – része
(1830 Széchenyi István)
Tegnap hallám, hogy a görög parliament ülésez; és épen mára érdekes ülés várható, mely a ministerium további léte vagy nem léte fölött fog határozni
(1870 Kecskeméthy Aurél)
„Innen olvassa!” – és rövid kis ujjával rámutatott a helyre, ahonnan tanácsolta, hogy olvassak. – „A bevezetés nem érdekes, abban rólam van szó, meg a többi utasról
(1944 Remenyik Zsigmond)
Az eddig említett különféle pénzösszegek akkor kapnak reális tartalmat, ha megismerkedünk a pénz értékével, az árakkal és a létfenntartási költségekkel. Pompeji ehhez is sok érdekes adatot szolgáltat, elsősorban azokkal a feliratokkal, amelyeket kisemberek, kézművesek, kereskedők, utasok írtak hevenyészve a falakra, hogy napi kiadásaikat áttekintsék vagy feljegyezzék
(1973 Castiglione László)
a beszédaktus-elmélet azért mond le a szöveg fogalmáról, mert számára a kommunikációs folyamat az érdekes
(1991 Kálmán C. György)
Nem érdekes, hogy roma vagy vagy magyar. Itt a bőrszín nem számít
(2005 Bódis Kriszta)
4a. (tagadó szerkezetben)
〈annak jelzésére, hogy a beszélő a közvetlen szövegelőzmény témáját nem szeretné folytatni〉
– Aztán van most valami jó énekesnő? – Nő? Énekes? – Igen. Operette-énekesnő. – Egy asszony van. Valakinek a felesége. Nem érdekes
(1893 Várady Antal)
– Mi az? Mit röhögsz? – förmedt rá Kaszi. – Azt, hogy milyen balekok vagytok, milyen palik [...] – Miért? – kérdezte meg tétován Jocó. – Nem érdekes! – kiáltott rá hirtelen Kuvasz. – Inkább azt pofázd, hol az a kégli!
(1954 Vidor Miklós)
– Tehát az előmenetele, a legjobb tudomásom szerint… – Nem érdekes – vágott szavába a leány
(1979 Vészi Endre)
– Viszontlátásra, kézcsókom a nagyságos asszonynak, adja át üdvözletemet a doktor úrnak is. – Kinek? – Mindegy! Nem érdekes
(2001 Népszava ápr. 28.)
5. (állítm-ként, fn-i ign-i alany mellett)
figyelemre méltó eredménnyel járó
Az ó kornak befejezésével érdekes visszapillantani az események folyamára, és látni: mikint lappangott a bölcsészet a hitregék burka alatt; mint törte szét a hathatós görög szellem az észnek korlátait s emelte a bölcsészetet önállóságra
(1843 Purgstaller József)
Érdekes megnézni a „Vieden” külvárosban az „Arany bárány” szállodától a tulsó sorban jobbra elterülő gyümölcs és zöldség piacot is. Itt az évszakok terményeiből mindenkor láthatók és kaphatók szebbnél szebb zöldség és gyümölcs példányok
(1873 Hamary Dániel)
A szerelem, e meglehetősen elterjedt és meglehetősen bonyolult emberi kapcsolat csak azokat ihleti díszes és fellengzős levélstílusra, akik egyébként nem szoktak írni. Irók magánközleményei rendszerint tömörek és mondataik puritánok. Még akkor is, ha szellemibb jelegű témákról szólnak. Érdekes összevetni ezeket az írásokat [ti. Ady Lédának írt leveleit] Kosztolányi leveleivel, melyeket Babitshoz írt, körülbelül ugyanabban az időben
(1937 Bálint György)
az embernek megrögzött ateistaként is muszáj észrevennie, hogy egy isteni szerepnek sok-sok évszázadon át borzasztóan erős hatása volt az emberi történelemre. Nagyon érdekes felfedezni, hogy honnan származik ez és mit is jelent igazából […] a modern tudományos világban
(2002 Gedeon Béla ford.Adams)
Vö. CzF. érdėkės, érdėkėsen; ÉrtSz.; TESz. érdekel; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások