értelmezett mn-i ign, mn és fn 

I. mn-i ign → értelmez.

II. mn 12B7

értelmezett szókapcsolat (Nyelvt) ’〈az állandósult szókapcsolatok egyik típusaként:〉 lexémaértékű szószerkezet’ ❖ Ezért mondtunk le arról, hogy még több címszót dolgozzunk fel szócikkszerűen, meglévő majdnem 60 000 értelmezett címszavunk és további sok ezer értelmezett szókapcsolatunk megszaporítására (1956 Országh László C6008, 365) | értelmezett szókapcsolatok, mint pl. ablakos kalács (kör alakú, közepén lyukas, lakodalmakra készített fonott kalács), ablakos kalász (olyan kalász, amelyből néhány szem kihullott), asszonyok lagzija (az asszonyok részére kendertöréskor tartott mulatság, összejövetel), a bor veséje (a bor java), csutát bolház (morzsolás után a kukoricacsutkán maradt szemeket utólag eltávolítja) stb. (1974 Hosszú Ferenc C6025, 223) | A magyar lexikográfiában – O. Nagy Gábor egyedülálló kutatásai nyomán – megkülönböztetjük az értelmezett szókapcsolatot, a szójárást, a szólást, szóláshasonlatot és a közmondást (1997 Elekfi László C5937, 185).

III. fn 2B2 (Nyelvt)

’az értelmezős szószerkezet első tagja, ill. alaptagja’ ❖ Nagyon sokszor előfordul az az eset, hogy az értelmező és értelmezett között egész mondatrész, sőt mondat is áll: Uram, azt is látod az pogány töröknek Miként vásik foga, az hitetlen ebnek (1883 Vass Bertalan C5950, 546) | Az értelmezőt hol vesszővel, hol pontosvesszővel, hol kettősponttal választja el az értelmezettől (1960 Takács Etel C6011, 47) | Értelmező esetén az értelmezett és az értelmező névelője vagy azonos, vagy eltérő típusú (pl. Megnéztem a fényképeit, az összeset; Találkoztam egy igazi úriemberrel, a nagyapáddal) (2000 Balogh Judit et al. C6282, 287).

értelmezett melléknévi igenév, melléknév és főnév
I. melléknévi igenévértelmez
II. melléknév 12B7
(csak az alábbi szókapcsolatokban)
értelmezett szókapcsolat (Nyelvt)
〈az állandósult szókapcsolatok egyik típusaként:〉 lexémaértékű szószerkezet
Ezért mondtunk le arról, hogy még több címszót dolgozzunk fel szócikkszerűen, meglévő majdnem 60 000 értelmezett címszavunk és további sok ezer értelmezett szókapcsolatunk megszaporítására
(1956 Országh László)
értelmezett szókapcsolatok, mint pl.például ablakos kalács (kör alakú, közepén lyukas, lakodalmakra készített fonott kalács), ablakos kalász (olyan kalász, amelyből néhány szem kihullott), asszonyok lagzija (az asszonyok részére kendertöréskor tartott mulatság, összejövetel), a bor veséje (a bor java), csutát bolház (morzsolás után a kukoricacsutkán maradt szemeket utólag eltávolítja) stb.s a többi
(1974 Hosszú Ferenc)
A magyar lexikográfiában – O. Nagy Gábor egyedülálló kutatásai nyomán – megkülönböztetjük az értelmezett szókapcsolatot, a szójárást, a szólást, szóláshasonlatot és a közmondást
(1997 Elekfi László)
III. főnév 2B2 (Nyelvt)
az értelmezős szószerkezet első tagja, ill. alaptagja
Nagyon sokszor előfordul az az eset, hogy az értelmező és értelmezett között egész mondatrész, sőt mondat is áll: Uram, azt is látod az pogány töröknek Miként vásik foga, az hitetlen ebnek
(1883 Vass Bertalan)
Az értelmezőt hol vesszővel, hol pontosvesszővel, hol kettősponttal választja el az értelmezettől
(1960 Takács Etel)
Értelmező esetén az értelmezett és az értelmező névelője vagy azonos, vagy eltérő típusú (pl.például Megnéztem a fényképeit, az összeset; Találkoztam egy igazi úriemberrel, a nagyapáddal)
(2000 Balogh Judit et al.)

Beállítások