érték fn 3B8 

1. (Fil is) ’(kiemelkedően fontos, jelentős) pozitív minőség, ill. vminek ilyen minősége, becse, haszna’ ❖ Vallyon ki lehet az, a’ ki nagy értékre verte magát? a’ ki nagy tekintetben vagyon? kirül az egéſz közſég minden jót, és ſzépet mond? (1776 Faludi Ferenc ford.–Dodsley C1662, 27) | némelyek a valódi értéket üres címért cserélik el, mások a leghasznosabb dolgokat elvetik magoktól a puszta név miatt (1837 Kölcsey Ferenc 8253048, 1119) | A rajzok müvészi értékkel biró butorokat ábrázolnak (1900 Budapesti Napló febr. 23. C5243, 10) | A honfoglaló magyarok kis földerősséget találtak itt [ti. a mai Leányvár helyén], s a hely hadászati értékét felismerve, a várat egyre jobban kiépítették (1980 Szombathy Viktor 1149003, 34) | a beszédaktus elmélet a beszélés performatív értékét hangsúlyozza (2007 Keszeg Vilmos 3098001, 20).

1a. (állítm-ként) ’〈annak kif-ére, hogy vmi ilyen minőséggel bír〉’ ❖ Amilyen érték a nagy germán [ti. Nietzsche] esztétikailag, olyan érték a nagy magyar költő [ti. Komjáthy Jenő] etikailag (1905 Juhász Gyula¹ 9284811, 39) | Nem arra gondolok, ami egy emberben általában érték, hanem ami számára érték (például egy becses szokás, tiszteletre méltó tulajdonság, fontos dolog, vonzó életforma stb.) (1986 F. Várkonyi Zsuzsa 1044005, 92) | amíg csak Kelet és Nyugat létezett, a nem létező, absztrakt Közép-Európa igenis érték volt: mindnyájunk számára fontos hivatkozás (1990 Tallár Ferenc 2004004, 422) | Számomra az egyik legfontosabb érték a szabadság (1997 Lakáskultúra CD39).

2. ’vki v. vmely közösség számára rendkívül fontos, nagy becsű(, megőrzésre méltó) dolog, jelenség, ill. nagyra becsült személy’ ❖ Ha van szíve, akkor vagy távol tartja magát a leánytól, vagy ha megszerette, nem kérdi, ki volt apja, anyja, mit hozott magával, őérte magáért megbecsüli a ritka értéket: a hű asszonyt (1865 Jókai Mór CD18) | [a munka] minden társadalmi értéket és gazdagságot létrehoz (1878 Külföldi Viktor 8262002, 13) | [Gyulai Pál egész kritikai pályáján] ismert vagy legalább sejtett nemzeti értékeket mutatott fel – Petőfit, Vörösmartyt, Katonát stb. (1913 Schöpflin Aladár CD10) | a táj természeti értékeinek, [...] a különleges madárvilágnak, a ritka kialakulású kőfejtőnek stb. megóvása (1964 Soproni Szemle CD52) | a kívánatosnak, normának tekintett kulturális értékek és viselkedésformák (2005 Magyar Narancs 3219004, 43).

2a. ’értéktárgy v. (vki számára) nagyon fontos tárgy, ill. vagyon’ ❖ az eddig-való rablásával ſzerzett értékét-is el-viſzi magával (1772 Mészáros Ignác ford. C3089, 283) | könnyen lehet belöle [ti. ércből] sok egymáshoz hasonló értéket készíteni (1833 Rédly Károly ford.–Montesquieu 8320005, 234) | A nagy nyomort egy rendelet szülé, mely Mindekitől értéke hatodát Követelé s azonnal (1867 Szász Károly² ford.–Shakespeare C3740, 168) | pillanat alatt felbecsülte az ott [ti. a padláson] rejtőző értékeket: a szalmát, a szénát, az összegyült befőttes üvegtábort, cserepeket, a száradó ruhákat, köteleket (1931 Oláh Gábor 9487062, 27) | Az elkövetők [...] bántalmazták a lakókat, majd feltehetően fegyverrel megfenyegetve őket, értékeik átadását követelték (2007 Óbuda 3250002, 11).

2b. (rég) ’(vmire való) képesség, tehetség’ ❖ más vers szerznek, nem vélném, légyen ezekhez Érteke (1777 Baróti Szabó Dávid C0823, 117) | Szemlélet, gondolat-tárgya obiectum, igy neveztem, mivel valami felöl gondólkodunk, eſmér értékünk által azt mint egy ſzemlélni látſzatunk (1783 Benyák Bernát 7039004, 124) | Músám! beſzéld el, ha van rá értéked, (Leſz, mert j ſegíttſég Mennybl erre néked:) Beſzéld el Jákób ſok Fijai között Ez igazba, miért annyi hab ütközött? (1795 Hunyadi Ferenc ford.–Milton 7147001, 4) | facultas, tehetség, érték (1833 Fogarasi János C5307, 5).

2c. (Pénz) ’értékpapír’ ❖ (Tőzsdei tudósitás.) Osztrák és magyar értékek szilárdak Bécsre (1894 Hazánk 8634001, 16) | vigye keresztül a francia kormány azt, hogy a francia tőke Németországba mehessen, tegye lehetővé, hogy a német értékeket a párizsi tőzsdén jegyezzék (1911 Zsadányi Henrik CD10) | 1887 novemberében az orosz értékek zuhanni kezdtek a berlini tőzsdén (1937 Iványi-Grünwald Béla CD42) | nemzeti ügy [...], hogy a magyar tőzsdén jelenjenek meg ezek az értékek, hogy a magyar befektetőknek is legyen lehetőségük ezeket jegyezni (1990 Országgyűlési Napló CD62).

3. (Közg) ’〈a munkaérték-elmélet szerint:〉 az árunak az a tulajdonsága, amely kifejezi az elkészítéséhez társadalmilag szükséges munkát’ ❖ [Oroszország legrégebbi selyemgyárában] 670 dolgozó foglalatos, melly 300,000 ezüst rubelnyi értéket állít elő (1845 Hetilap 8636002, 27) | ha egy munkás átlagos napi szükségletei termelésére hat órai munkát igényel, akkor hat órát kell naponta dolgoznia, hogy elhasznált munkaerejét, vagy azon értéket, melyet tulajdonképen eladott – t. i. munkaerejét, annak termelő képességében – reprodukálja (1894 Mezőfi Vilmos 8309003, 48) | Minél több munkát fektetett az ember a természetbe, az anyagba, annál nagyobb hasznot hajtott, értéket termelt közgazdasági és jogi értelemben (1981 Tárkány Szücs Ernő 1153008, 618).

4. (Pénz is) ’a pénznek, ill. vmely pénznemnek a vásárlóerejét kifejező tulajdonsága’ ❖ A’ kereskedöknél más a’ drachma értéke (1783 Molnár János C0291, 197) | Decemb. 4-dikén a’ pénz értéke felől tartatott ülés (1843 Jászay Pál C3367, 114) | a koronák megérkezésével a régi gazdag emberek váltig azt akarták elhitetni, hogy a korona megközelíti a régi forint értékét (1917 Krúdy Gyula CD54) | Az euró értéke két határidőre módosult: szeptemberi elszámolóára 50 fillérrel 255,50 forintra, a decemberi 1,40 forinttal 263,00 forintra esett vissza (1999 Magyar Hírlap CD09).

4a. ’az a pénzösszeg, amennyit vmely dolog, rendsz. termék, áru ér, ill. amennyit fizetnek azért’ ❖ tudván és esmervén Istentől vett vagyonunk értékét, magunk közakarattal a tisztelt urak jelenlétekben határoztuk meg azoknak atyafiság szerént való mértékletes árát (1795 Debreceni vagyonleltárak 7277001, 31) | Már II. Katalin és később I. Sándor alatt állítattak fel némelly selyemgyárak: de ezek nem igen számosan valának és készitett kelméiknek is csekély értékük vala (1845 Hetilap 8636002, 27) | Itt vannak a félmillió értékig kiállított váltók (1875 Jókai Mór CD18) | Az ajándékforgalomban és a kereskedelmi behozatal esetén az áru teljes értékéből számítják ki a vámtarifa szerint a fizetendő vámot (1985 Révész Sándor 1133001, 25) | [Mannó Demeter hagyatéka] összesen 36 456 forintot tett ki, ehhez járult a ház, a leltárban meg nem nevezett, de vételára alapján legalább 50 000 forintra rugó értéke (2009 Bácskai Vera 3063001, 67).

5. ’jelnek vmely jelrendszerben elfoglalt helyéből, szerepéből adódó jelentése’ ❖ Az alá vetett közönséges ſzámok jelentik a’ Romaji ſzám-betüknek értékét. I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. (1780 Bévezetés a számvetésre 7397001, 2) | [a hangsúlyozni kívánt szótag fölé írt vastag alsó vessző alsó ponttal] csaknem oly értékkel bir, mint a hangjegy után álló pont (1861 Mátray Gábor 8300001, 56) | a magyar és a finnugor -l, illetőleg -t, -d határozóragnak helyviszonyítás, közelebbről az ablativusi irányjelölés az eredeti értéke (1937 Zsirai Miklós C4981, 66) | az igenevek szófaji értéke megváltozik: főnévi, melléknévi, határozói szerepben épülhetnek a mondatba (1997 Magyar nyelv és irodalom CD13).

5a. (Mat) ’〈szám, változó, matematikai kifejezés stb.〉(számszerű) nagysága, mennyisége’ ❖ Ha az elvágott jegyek nem semmijegyek, hanem számjegyek, azokat a váltószámmal szorozzuk (60-nal t. i. ha krajczárokban akarom e számjegyek értékét megtudni) (1849 Lutter Ferdinánd 8281002, 34) | oly nullák azok melyek az előttök álló számnak értékét megtizszerezik (1859 Greguss Ágost 8163011, 32) | a szakaszos tizedes törtek értéke (1903 Molnár Ferenc² 9453010, 8) | az Avogadro-féle szám valódi értéke kisebb a számítottnál (1935 RévaiNagyLex. C5717, 703) | lemásolhatjuk a Pi értékét kiszámoló programot (1995 Magyar Hírlap CD09).

5b. ’vminek vmihez arányított(, vmely mértékegységben kifejezett) nagysága’ ❖ A l’hombre a legnehezebb játék a világon. A kártyáknak egymáshoz kombinált különnemű értéke van, ami változik (1872–1874 Jókai Mór CD18) | Aam (aum), régi németalföldi folyadékmérték. A németalföldi Nyugat-Indiában 155,224 l., a Kapon 143,338 l. az értéke (1893 PallasLex. CD02) | Régebben a tápanyagokat és az élelmiszereket csakis kalórikus értékük alapján értékelték (1949 Anyag- és áruismeret C5268, 80) | egy-két kiadós étkezést követően erősen emelkedik a vércukor- és vérzsiradék értéke (1980 Zajkás Gábor 2206016, 10) | A bruttó hazai termék növekedése az évi 4 százalék körüli értékről 2007-ben 1,2, 2008-ban pedig 0,6 százalékra esett vissza (2010 Romsics Ignác 3276004, 79).

5c. (Zene) ’vmely hangnak az az időtartama, amelyet a jelölésére haszn. hangjegy alakja a (zenei) jelrendszerben kifejez; hangérték’ ❖ Ezen eszköz [...] két táblából áll, mellyeknek egyikén az egész kóta [= hangjegy] értékéhez aránylag, 1/2, 1/4, 1/8 ’stb. részre olly módon elosztott tagocskák vannak, hogy két vagy több egyforma kóta egy egész ’s ugyanazon értékü darabbal pótoltathatik (1841 Pesti Hírlap CD61) | Az előkeszerüen kezelt kettős ékesités többnyire sulyos ritmusrészre esik, de az is lehetséges, hogy az előtte levő hang értékéből von el (1930 ZeneiLex. CD49) | [az ún. dudanóták] az újabb stílusú magyar népdalra oly jellemző pontozást is kerülik, negyed és nyolcad értékekből álló egyenletes ritmusegységekből épülnek (1977 NéprajziLex. CD47).

Ö: arany~, áru~, átlag-, becs~, bel~, csere~, csúcs~, dollár~, egyen~, ellen~, forint~, fűtő~, hang~, határ~, hely~, hír~, korona~, közép~, kultúr~, küszöb~, név~, ön~, össz~, pénz~, per~, reál~, szám~, százalék~, szín~, táp~, tőke~, vásárló~, vegy~.

UB: -veszteség.

Fr: abszolút, helyi, hozzáadott.

ÖU: alap~, cél~, csapadék~, élet~, forma~, frekvencia~, harc~, hason~, haszon~, idő~, igazság~, jelen~, kalória~, köz~, kül~, nominál~, normál~, nyomás~, pont~, referencia~, rész~, ritmus~, skála~, stílus~, súly~, tónus~, többlet~, vagyon~, váltó~, vám~, vércukor~.

ÖE: ~arány, ~átalakulás, ~becslő, ~emelkedés, ~forrás, ~hierarchia, ~központú, ~közvetítő, ~különbség, ~meghatározás, ~megőrzés, ~nagyság, ~növekedés, ~növelés, ~őrző, ~semleges, ~skála, ~szerkezet, ~teremtő, ~termelés, ~termelő, ~választás, ~válság, ~változás, ~vám.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. ér²; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.