értékmérő mn és fn 1C

I. mn

’vmely értékek mércéjéül szolgáló, annak mérésére alkalmas 〈eszköz〉’ ❖ egy faj egységes szellemét a legrégibb időtől napjainkig tartó, a történelmi korokon átható irodalomnak a totalitása adja meg; az a biztos értékmérő eszmény pedig, mellyel minden jelenséget föl lehet becsülni, az ebből folyó tradicionalizmus (1929 M. Pogány Béla CD10) | nem ismerték az apját, az anyját, testvéreit, az egész emberi világot, amely megformálta őt és amelynek az ismerete értékmérő mérce lehetett volna a gyereksorral kezdett munkától korán meghajlott, szikár alakja mögött (1948 Darvas József 9101015, 96) | A búza fajsúlya a búza minősége szempontjából a legjellemzőbb értékmérő adat (1949 Anyag- és áruismeret C5268, 94) | [az ezüstkárászok] messze elmaradnak az itt őshonos fajok értékmérő tulajdonságaitól (1995 Magyarország állatvilága CD14).

a. (Közg) ’vminek, rendsz. árunak értékét mérő, kifejező 〈eszköz〉, ill. 〈vminek〉 az a 〈sajátossága〉, hogy értéket mér, kifejez’ ❖ ha a pénznek, mint értékmérő- és csereeszköznek természetét tüzetesben fontolóra veszszük (1859 Budapesti Szemle C7519, 267) | [Szent István korában] a „tinó” tehát a magyaroknál állandó értékmérő eszköz, valódi pénz (1916 Hóman Bálint CD42) | [a tőkés világcégek] tették az értékmérő pénzt megfoghatatlan, spirituális – és csak nekik hasznot hajtó – szimbólummá (1996 Új Könyvek CD29) | A négyzetméterenként számított havi bérleti díj fekvéstől, várható forgalomtól, illetve más ingatlanpiaci értékmérő tényezőktől függően 15 és 100 márka között változik (2000 Magyar Hírlap CD09).

II. fn

1. (Közg) ’vmi, rendsz. áru értékét mérő v. kifejező eszköz’ ❖ A) Hosszmérők – B) Térmérők [...] E) Értékmérők. Pénznemek (1835 Értesítő szept. 9. C8315, [2]) | nem lehet a pénzt mint átalános értékmérőt használni, mivel mig 30 ével ezelőtt tőkepénzesünk 10,000 ftja, egy tetemes falusi jószág, vagy két nagy ház ára volt, ugyan azon 10,000 ft, most egy kis paraszt gazdaságnak az ára (1847 Hetilap CD61) | [Az ókori görögöknél] a közönséges cserekereskedésben [...] a marha az értékmérő (1899 Nagy képes világtörténet CD03) | közvetett termékcsere: a javak cseréjénél valamilyen használati cikket, pl. kapát használnak értékmérőként (1977 NéprajziLex. CD47) | a budapesti tőzsde a gazdaságelemzők szerint ma már alkalmas arra is, hogy pontos értékmérőként szolgáljon (1997 Magyar Hírlap CD09).

2. ’vkinek v. vminek szellemi, művészi, erkölcsi stb. értékét, ill. egyéni, társadalmi v. kulturális szempontból való fontosságát, hasznosságát mérő, ill. ilyen mérésre alkalmas dolog’ ❖ Hogy a Hetilap kegyeteknek nem tetszik, azon nem aggódom, mert a dolgok jóvoltának értékmérője ollyformán mutat jelen körülményeink között, hogy e nemszeretésnek csak örvendhetni (1846 Hetilap CD61) | a siker nem mindig értékmérője a helyes politikai törekvésnek (1901 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | Ma az egyetlen értékmérő: ki hogyan dolgozik a termelőszövetkezetben (1961 Magyar Nemzet máj. 31. C4799, 1) | nem annyira a mű belső, esztétikai, művészi sajátosságai szolgáltak értékmérőül, hanem [...] a művek által képviselt igazság, a kimondás, a megnevezés bátorsága (1990 Erdődy Edit CD53).

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

értékmérő melléknév és főnév 1C
I. melléknév
vmely értékek mércéjéül szolgáló, annak mérésére alkalmas 〈eszköz〉
egy faj egységes szellemét a legrégibb időtől napjainkig tartó, a történelmi korokon átható irodalomnak a totalitása adja meg; az a biztos értékmérő eszmény pedig, mellyel minden jelenséget föl lehet becsülni, az ebből folyó tradicionalizmus
(1929 M. Pogány Béla)
nem ismerték az apját, az anyját, testvéreit, az egész emberi világot, amely megformálta őt és amelynek az ismerete értékmérő mérce lehetett volna a gyereksorral kezdett munkától korán meghajlott, szikár alakja mögött
(1948 Darvas József)
A búza fajsúlya a búza minősége szempontjából a legjellemzőbb értékmérő adat
(1949 Anyag- és áruismeret)
[az ezüstkárászok] messze elmaradnak az itt őshonos fajok értékmérő tulajdonságaitól
(1995 Magyarország állatvilága)
a. (Közg)
vminek, rendsz. árunak értékét mérő, kifejező 〈eszköz〉, ill. 〈vminek〉 az a 〈sajátossága〉, hogy értéket mér, kifejez
ha a pénznek, mint értékmérő- és csereeszköznek természetét tüzetesben fontolóra veszszük
(1859 Budapesti Szemle)
[Szent István korában] a „tinó” tehát a magyaroknál állandó értékmérő eszköz, valódi pénz
(1916 Hóman Bálint)
[a tőkés világcégek] tették az értékmérő pénzt megfoghatatlan, spirituális – és csak nekik hasznot hajtó – szimbólummá
(1996 Új Könyvek)
A négyzetméterenként számított havi bérleti díj fekvéstől, várható forgalomtól, illetve más ingatlanpiaci értékmérő tényezőktől függően 15 és 100 márka között változik
(2000 Magyar Hírlap)
II. főnév
1. (Közg)
vmi, rendsz. áru értékét mérő v. kifejező eszköz
A) Hosszmérők – B) Térmérők [...] E) Értékmérők. Pénznemek
(1835 Értesítő szept. 9.)
nem lehet a pénzt mint átalános értékmérőt használni, mivel mig 30 ével ezelőtt tőkepénzesünk 10,000 ftforintja, egy tetemes falusi jószág, vagy két nagy ház ára volt, ugyan azon 10,000 ftforint, most egy kis paraszt gazdaságnak az ára
(1847 Hetilap)
[Az ókori görögöknél] a közönséges cserekereskedésben [...] a marha az értékmérő
(1899 Nagy képes világtörténet)
közvetett termékcsere: a javak cseréjénél valamilyen használati cikket, pl.például kapát használnak értékmérőként
(1977 NéprajziLex.)
a budapesti tőzsde a gazdaságelemzők szerint ma már alkalmas arra is, hogy pontos értékmérőként szolgáljon
(1997 Magyar Hírlap)
2.
vkinek v. vminek szellemi, művészi, erkölcsi stb. értékét, ill. egyéni, társadalmi v. kulturális szempontból való fontosságát, hasznosságát mérő, ill. ilyen mérésre alkalmas dolog
Hogy a Hetilap kegyeteknek nem tetszik, azon nem aggódom, mert a dolgok jóvoltának értékmérője ollyformán mutat jelen körülményeink között, hogy e nemszeretésnek csak örvendhetni
(1846 Hetilap)
a siker nem mindig értékmérője a helyes politikai törekvésnek
(1901 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
Ma az egyetlen értékmérő: ki hogyan dolgozik a termelőszövetkezetben
(1961 Magyar Nemzet máj. 31.)
nem annyira a mű belső, esztétikai, művészi sajátosságai szolgáltak értékmérőül, hanem [...] a művek által képviselt igazság, a kimondás, a megnevezés bátorsága
(1990 Erdődy Edit)
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások