érzet fn 3Bérezet (rég)

1. (Tud is) ’külső v. belső fizikai inger(ek) érzékelése, ill. annak nyomán a tudatban keletkező szubjektív benyomás’ ❖ [A gyermek] a’ benne gyönyörü-kellemes érzeteket támasztott tárgyakrol nevezetösen kellemes, a’ többiröl kellemetlen képzeleteket szerez (1836 e. Sasku Károly 8562001, 9) | Ha a [mentolt] bőrre érintjük, az érintés helyén hidegség érzete támad, mi a hidegséget vezető idegek direkt kémiai ingerlésétől, nem pedig a párolgástól eredő hővesztéstől van (1896 PallasLex. CD02) | az izlés székhelye a nyelv, az éhség érzete viszont a gyomorban támad (1921 Tóth Árpád ford.–Flaubert 9720042, 72) | [a vizelési inger] érzetekor a beteg igyekezett a vizelés visszatartására (1975 Orvosi Hetilap C8221, 856) | A vizsgált személynek beadott gyógyszer elernyeszti a bélizmokat, s megszűnik a feszülés kellemetlen érzete (2002 Magyar Hírlap CD09).

2. ’vmely külső v. belső állapot, helyzet, tényállás stb. átélése, ill. tudata’ ❖ Királyi méltóságod érzetében Parantsolál (1810 Kazinczy Ferenc C2537, 3) | [Kaimbár] ordít érzetiben vesztének, mint vad oroszlány (1822 Aranyosrákosi Székely Sándor C0665, 103) | Bébét súlyosan nyomta az az érzet, hogy megbántotta a festőt (1874 Budapesti Szemle C7552, 162) | [Babits Mihályt] hallatlanul feszélyezte minden hivatalos vagy üzleti terminus, kényszer […]: szinte megbénította a kötelezettség érzete (1943 Szabó Lőrinc 2032001, 704) | a folyvást bizonykodó fölénytudat persze csak vékony máz volt a teljesen soha ki nem nőtt kisebbrendűségi érzet elfödésére (1990 Dávidházi Péter 2004012, 478) | rosszkedv uralkodik közöttük, melyeket a terhek érzete szül (2002 Kovács József László CD52).

2a. ’külső jelenségek (észlelése, tapasztalása) hatására keletkező élmény, benyomás, ill. ösztönös megérzés, előérzet’ ❖ Ezen kicsinydedes, minden szabályszerüség nélkül folytonosan ismételt elemekből a rendetlenség érzete származik (1865 Rómer Flóris 8395005, 272) | mezőkről futó gulyák nyargaltak a város kapuin be, miket a veszély érzetének állati ösztöne emberi hajlékok közé űzött (1886 Jókai Mór CD18) | amint bekapcsolják magukat a vezetők és az utasok [a biztonsági övvel], nyomban egy közelgő baleset baljós érzete lepi el őket (1977 Népszabadság jún. 19. C7827, 6) | A finom, semleges színű csempe és a fehér szaniterek sora érzetre kitágítja a teret (2000 Lakáskultúra CD39) | [a közbeszerzések terén tapasztalt jelenségek] azt az érzetet keltik, hogy az állam korrupt, még ha ezt nem lehet is könnyen bizonyítani (2002 Magyar Hírlap CD09).

3. (/ritk) ’érzelem, érzés mint lelkiállapot, ill. annak átélése’ ❖ nem is a hála érzetéből fakadt a vallás (1790 Verseghy Ferenc 7033004, 192) | [a levelet megkapva] ismét egy édes boldog érezet a régibbek közűl: örvendeni, repesve s nyugtalankodva örvendeni a barátság sorainak elébe (1823 Szemere Pál 8439044, 214) | keblemben egy érzet támadott fel, melly abban eddig is élt az epedésben, mi gyakran szállta meg a szivet, Ez érzet a szerelem volt (1846 Pompéry János 8372001, 129) | Fájdalom s a keserüség érzete áthatja lelkemet, fészkeli be magát szivembe, ha a legközelebbi mult 3-4 hétnek eseményeire gondolok vissza (1902 Hazánk 2107001, 6) | Amikor meghallottam, mi történt, először is a méla csalódottság szomorú érzete öntötte el a lelkemet (1995 Népszabadság okt. 13. C7845, 14) | a pillanatnyi öröm érzete mellett mondom azt, hogy még várom, és még álmodom az ennél jobb eredményt, a nagy bravúrt (2000 Nemzeti Sport szept. 5. C8069, 3).

3a. (rég, ritk) ’együttérzőképesség, empátia, ill. az azzal járó jóindulat’ ❖ És te ősz ember – nincs e’ Érzet jég mellyedben (1820 Kisfaludy Károly C2672, 79) | Ha égben érzet, s irgalom lakik Lemossa egy világnak bűneit (1838 Vörösmarty Mihály C4536, 376) | [Török József] a 2000 frtot tisztán emberi érzetből, humánizmusból ajánlotta fel (1895 Népszava jún. 13. C7881, 3).

3b. (minőségjelzővel) (kissé rég) ’vmely személy v. csoport lelki-szellemi beállítódását, habitusát, ill. vki, vmi iránti érzelmi viszonyulását, annak állandósult irányát meghatározó érzés; érzület’ ❖ Az én Rumim nem fogadá-el ajánlásomat, hogy leánykáját felnevelni nekem adja által, becsülöm benne az atyai érzetet, noha a’ terhet örömest tettem volna (1814 Kazinczy Ferenc C2565, 17) | minden, ami a nép vallásos érzetét és meggyőződését megingathatja, káros az államra nézve is (1868 Eötvös József 8126054, 411) | A birodalmi főváros […] minden irányban kinálkozó könnyű élveivel nem egy magyar ifjúval feledteté a nemzeti érzetet s azzal együtt komolyabb törekvéseit (1877 Hegedüs Lajos CD57) | Nobilis gazdasági fölfogás szövetkezik benne [ti. Kornfeld Zsigmondban] nobilis életfölfogással, nobilis polgári érzettel (1909 Budapesti Hírlap febr. 26. C4697, 10) | a független munkásszervezetek iránti ellenséges érzetük [ti. a szakszervezetek ellen acsarkodóknak] (1941 Népszava márc. 29. C7509, 5).

4. (minőségjelzővel v. birtokszóként) (kissé rég) ’az az ösztönös érzék, amely képessé, alkalmassá tesz vkit, hogy a jelzőben meghatározott szempontból felfogjon, helyesen megítéljen, ill. műveljen vmit’ ❖ az illőség érzetét nem kell az embernek igen messze ’s talán olly magasra vinni, hogy annak egész becsét ne lehessen jó szerrel felfogni (1832 Jelenkor C0223, 76) | A nagy nevek iránti vonzalmon kivül kitörölhetlen lelkünkből a szépnek érzete és szeretete (1856 Budapesti Hírlap dec. 12. C7814, 2) | A hajdankorban, midőn még az alkotmányos fogalmak, és a jognak érzete kevésbbé szivárgott át a népnek minden rétegeibe, gyakran sikerűltek ily [ti. a népek összeolvasztására irányuló] kisérletek (1861 Deák Ferenc CD51) | A jogérzet alapja az erkölcsi érzet (1943 Magyar Nemzet okt. 22. C8359, 5).

Ö: bal-, becs~, becsület~, bel-, biztonság~, bosszú~, diadal~, elő~, fájdalom~, felelősség~, hiány~, igazság~, íz~, jog~, kéj~, komfort~, kötelesség~, köz~, önbecs~, ön~, öröm~, rokon~, súly~, szag~, szégyen~, szemérem~, szép~, szükség~, tér~, tisztaság~, tisztesség~, veszély~; az -érzet címszó alatt: álmosság~, betegség~, boldogság~, büszkeség~, éhség~, elégedettség~, fáradtság~, félelem~, felsőbbség~, fény~, fontosság~, fölény~, hála~, hang~, hatalom~, hideg~, hő~, kisebbség~, meleg~, szánalom~, szomjúság~, szorongás~, teltség~, válság~, veszteség~.

ÖU: arány~, bezártság~, bizonytalanság~, bűn~, bűnösség~, egyensúly~, egység~, elhivatottság~, ellen~, erő~, gyengeség~, halál~, hallás~, hiúság~, hivatás~, idegenség~, ideg~, illem~, jóllakottság~, kényelem~, kiszolgáltatottság~, kudarc~, látás~, magány~, magyarság~, méltóság~, mű~, nyomás~, nyugalom~, otthon~, otthonosság~, ritmus~, szabadság~, szolidaritás~, tapintás~, tehetetlenség~, tisztelet~, üresség~, valóság~.

Vö. CzF. ~, érezet; ÉrtSz. érzet²; TESz. érez; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

érzet főnév 3B
érezet 3B (rég)
1. (Tud is)
külső v. belső fizikai inger(ek) érzékelése, ill. annak nyomán a tudatban keletkező szubjektív benyomás
[A gyermek] a’ benne gyönyörü-kellemes érzeteket támasztott tárgyakrol nevezetösen kellemes, a’ többiröl kellemetlen képzeleteket szerez
(1836 e. Sasku Károly)
Ha a [mentolt] bőrre érintjük, az érintés helyén hidegség érzete támad, mi a hidegséget vezető idegek direkt kémiai ingerlésétől, nem pedig a párolgástól eredő hővesztéstől van
(1896 PallasLex.)
az izlés székhelye a nyelv, az éhség érzete viszont a gyomorban támad
(1921 Tóth Árpád ford.Flaubert)
[a vizelési inger] érzetekor a beteg igyekezett a vizelés visszatartására
(1975 Orvosi Hetilap)
A vizsgált személynek beadott gyógyszer elernyeszti a bélizmokat, s megszűnik a feszülés kellemetlen érzete
(2002 Magyar Hírlap)
2.
vmely külső v. belső állapot, helyzet, tényállás stb. átélése, ill. tudata
Királyi méltóságod érzetében Parantsolál
(1810 Kazinczy Ferenc)
[Kaimbár] ordít érzetiben vesztének, mint vad oroszlány
(1822 Aranyosrákosi Székely Sándor)
Bébét súlyosan nyomta az az érzet, hogy megbántotta a festőt
(1874 Budapesti Szemle)
[Babits Mihályt] hallatlanul feszélyezte minden hivatalos vagy üzleti terminus, kényszer […]: szinte megbénította a kötelezettség érzete
(1943 Szabó Lőrinc)
a folyvást bizonykodó fölénytudat persze csak vékony máz volt a teljesen soha ki nem nőtt kisebbrendűségi érzet elfödésére
(1990 Dávidházi Péter)
rosszkedv uralkodik közöttük, melyeket a terhek érzete szül
(2002 Kovács József László)
2a.
külső jelenségek (észlelése, tapasztalása) hatására keletkező élmény, benyomás, ill. ösztönös megérzés, előérzet
Ezen kicsinydedes, minden szabályszerüség nélkül folytonosan ismételt elemekből a rendetlenség érzete származik
(1865 Rómer Flóris)
mezőkről futó gulyák nyargaltak a város kapuin be, miket a veszély érzetének állati ösztöne emberi hajlékok közé űzött
(1886 Jókai Mór)
amint bekapcsolják magukat a vezetők és az utasok [a biztonsági övvel], nyomban egy közelgő baleset baljós érzete lepi el őket
(1977 Népszabadság jún. 19.)
A finom, semleges színű csempe és a fehér szaniterek sora érzetre kitágítja a teret
(2000 Lakáskultúra)
[a közbeszerzések terén tapasztalt jelenségek] azt az érzetet keltik, hogy az állam korrupt, még ha ezt nem lehet is könnyen bizonyítani
(2002 Magyar Hírlap)
3. (/ritk)
érzelem, érzés mint lelkiállapot, ill. annak átélése
nem is a hála érzetéből fakadt a vallás
(1790 Verseghy Ferenc)
[a levelet megkapva] ismét egy édes boldog érezet a régibbek közűl: örvendeni, repesve s nyugtalankodva örvendeni a barátság sorainak elébe
(1823 Szemere Pál)
keblemben egy érzet támadott fel, melly abban eddig is élt az epedésben, mi gyakran szállta meg a szivet, Ez érzet a szerelem volt
(1846 Pompéry János)
Fájdalom s a keserüség érzete áthatja lelkemet, fészkeli be magát szivembe, ha a legközelebbi mult 3-4 hétnek eseményeire gondolok vissza
(1902 Hazánk)
Amikor meghallottam, mi történt, először is a méla csalódottság szomorú érzete öntötte el a lelkemet
(1995 Népszabadság okt. 13.)
a pillanatnyi öröm érzete mellett mondom azt, hogy még várom, és még álmodom az ennél jobb eredményt, a nagy bravúrt
(2000 Nemzeti Sport szept. 5.)
3a. (rég, ritk)
együttérzőképesség, empátia, ill. az azzal járó jóindulat
És te ősz ember – nincs e’ Érzet jég mellyedben
(1820 Kisfaludy Károly)
Ha égben érzet, s irgalom lakik Lemossa egy világnak bűneit
(1838 Vörösmarty Mihály)
[Török József] a 2000 frtforintot tisztán emberi érzetből, humánizmusból ajánlotta fel
(1895 Népszava jún. 13.)
3b. (minőségjelzővel) (kissé rég)
vmely személy v. csoport lelki-szellemi beállítódását, habitusát, ill. vki, vmi iránti érzelmi viszonyulását, annak állandósult irányát meghatározó érzés; érzület
Az én Rumim nem fogadá-el ajánlásomat, hogy leánykáját felnevelni nekem adja által, becsülöm benne az atyai érzetet, noha a’ terhet örömest tettem volna
(1814 Kazinczy Ferenc)
minden, ami a nép vallásos érzetét és meggyőződését megingathatja, káros az államra nézve is
(1868 Eötvös József)
A birodalmi főváros […] minden irányban kinálkozó könnyű élveivel nem egy magyar ifjúval feledteté a nemzeti érzetet s azzal együtt komolyabb törekvéseit
(1877 Hegedüs Lajos)
Nobilis gazdasági fölfogás szövetkezik benne [ti. Kornfeld Zsigmondban] nobilis életfölfogással, nobilis polgári érzettel
(1909 Budapesti Hírlap febr. 26.)
a független munkásszervezetek iránti ellenséges érzetük [ti. a szakszervezetek ellen acsarkodóknak]
(1941 Népszava márc. 29.)
4. (minőségjelzővel v. birtokszóként) (kissé rég)
az az ösztönös érzék, amely képessé, alkalmassá tesz vkit, hogy a jelzőben meghatározott szempontból felfogjon, helyesen megítéljen, ill. műveljen vmit
az illőség érzetét nem kell az embernek igen messze ’s talán olly magasra vinni, hogy annak egész becsét ne lehessen jó szerrel felfogni
(1832 Jelenkor)
A nagy nevek iránti vonzalmon kivül kitörölhetlen lelkünkből a szépnek érzete és szeretete
(1856 Budapesti Hírlap dec. 12.)
A hajdankorban, midőn még az alkotmányos fogalmak, és a jognak érzete kevésbbé szivárgott át a népnek minden rétegeibe, gyakran sikerűltek ily [ti. a népek összeolvasztására irányuló] kisérletek
(1861 Deák Ferenc)
A jogérzet alapja az erkölcsi érzet
(1943 Magyar Nemzet okt. 22.)
ÖU: arányérzet, bezártságérzet, bizonytalanságérzet, bűnérzet, bűnösségérzet, egyensúlyérzet, egységérzet, elhivatottságérzet, ellenérzet, erőérzet, gyengeségérzet, halálérzet, hallásérzet, hiúságérzet, hivatásérzet, idegenségérzet, idegérzet, illemérzet, jóllakottságérzet, kényelemérzet, kiszolgáltatottságérzet, kudarcérzet, látásérzet, magányérzet, magyarságérzet, méltóságérzet, műérzet, nyomásérzet, nyugalomérzet, otthonérzet, otthonosságérzet, ritmusérzet, szabadságérzet, szolidaritásérzet, tapintásérzet, tehetetlenségérzet, tiszteletérzet, ürességérzet, valóságérzet
Vö. CzF. ~, érezet; ÉrtSz. érzet²; TESz. érez; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

-érzet (utótagként)

1. ’〈vmely fizikai jelenség, ritk. egyéb hatás által keltett〉(képzelt) érzéklet, ill. 〈ilyen jelenség〉 érzékelése, felfogása’ ❖ fényérzet fn 3B | [zöldályog-műtét esetében] legkevesebb eredményt pedig akkor tapasztalni, ha magához a fényérzet csökkenéséhez már láttérszükülés is csatlakozott (1864 Orvosi Hetilap C8114, 609) | A le nem tapadt helyeken a pupilla széle kis öblöket képezve tágul fényre, élénken. Tn. Fényérzet, projectio jó (1903 Orvosi Hetilap C8153, 23) | érvényre jutnak az indirekt világítás egyéb előnyei is: a világos mennyezet, a kellemes fényérzet (1998 Magyar Hírlap CD09)  hangérzet fn 3B | ezen eljárás által az áram irányát az idegben gyorsan megváltoztattuk, s a legtöbb esetben sikerűl is hangot előidéznünk, s ha egyszer már az idegben hangérzet beállt, akkor az ismétlődni szokott gyengébb áramnál is (1870 Orvosi Hetilap C8120, 549) | ezek a most dysharmoniásan hallott endogen [= belső eredetű] hangok adhatják meg az okot az abnormalis hangérzet, a fülzúgás keletkezésére (1929 Orvosi Hetilap C8179, 739) | A zenei recepció e hagyományának értelmében mindig a közvetlenül és temporálisan [= időben] adott hangérzeteken túl helyezkednek el azok a viszonyok (értelem-összefüggések, formák), amelyeket a hallás „szemlél”, azaz konstituál [= létrehoz] a megjelenítés, ítélés, figyelem, emlékezet, várakozás aktusaival (2008 Csobó Péter György 3228002, 450)  hidegérzet fn 3B | nemcsak akkor kell váltólázt kórismézni, midőn annak tökéletes képe észlelhető, hanem akkor is, midőn a hidegérzet, fejfájás, ásítozás, izzadás [hiányoznak] (1865 Orvosi Hetilap C8115, 6) | az érzékelt, tehát érzéki, azaz érzékelhető minőséget, a színt, fényérzetet, hangot, szagot, ízt, meleg- vagy hidegérzetet (1938 Budapesti Szemle C7784, 47) | [A jeges vízben] azért nincs hidegérzetem, mert előtte bemelegítek, így a testem teljesen másként reagál a körülményekre (2009 Szabad Föld febr. 13. C8395, 7)  hőérzet fn 3B | a testek molekulái heves mozgásban vannak, melyek azonban közvetlenül szemmel észre nem vehetők, hanem bennünk a hőérzetet keltik (1895 PallasLex. CD02) | Ha az inger eléri a megfelelő érzékszervet, változást idéz elő benne. Ez a változás a vezető idegszálon át bejut az agykéregbe és így kivált egy lelki jelenséget (fény- hang- hőérzet stb.) (1926 TolnaiÚjLex. C5719, 120) | ha nem csal a hőérzetem – alig lehetett több 5-6 foknál (1991 Magyar Nemzet okt. 3. C8366, 13)  melegérzet fn 3B | úgy 15-20 percz múltával az előbb érzéketlen bőrfelület a fémdarab körül kipirosodott, a beteg formicatióról [= zsibbadásról], melegérzetről kezdett panaszkodni (1881 Orvosi Hetilap C8131, 124) | [a görög teknősök] közül egyiknek a páncélja sem hevült át annyira, hogy az arcbőrön kellemes melegérzetet keltett volna (1933 Az állatok világa ford. CD46) | [Vorarlberg tartományban] a húsfélék közül főleg marhahúst esznek, de jellegzetes osztrák mártásokkal. Fűszerezésük a melegérzet elősegítését szolgálja (1995 Magyar Hírlap CD09).

2. ’〈vmely testi állapot keltette〉 fizikai érzés, benyomás’ ❖ álmosságérzet fn 3B | [az aceton-kloroform belélegzésének a hatására] 1/2 óra múlva bizonyos bágyadtság és egy-két perczre kifejezett álmosságérzet fogott el (1894 Orvosi Hetilap C8144, 1) | [az autóvezetés közbeni] megálláskor végzett mozgás fokozza a vérkeringést, javítja az agyműködést, csökken az álmosságérzet (1989 Népsport júl. 27. C8058, 4)  éhségérzet fn 3B | A’ kérődző gyomor természeti tulajdona, hogy éhségérzetét csak nagy foglalmu takarmány csilapitja le (1842 Vasárnapi Újság C0435, 642) | Ha a munkás éhezik, a pálinka elbóditja kinzó éhségérzetét (1905 Népszava márc. 7. C7892, 7) | az elítéltek az állandó éhségérzetet tartották a legrosszabbnak (1996 Horváth Attila CD17)  fáradtságérzet fn 3B | [anorexia esetén] az étvágytalanság, fejfájás, fáradtságérzet fokozott mértékben tér vissza (1908 Orvosi Hetilap C8158, 298) | [az asztmára szedett gyógyszerek többsége doppingszerként hatva] segíti az izomrost-növekedést, csökkenti a fáradtságérzetet, ezzel is feljebb tolva a teljesítőképesség határát (1994 Magyar Hírlap CD09)  szomjúságérzet fn 3B | a szomjúságérzetre egy nyelvben sincs az étvágynak megfelelő synonyma (1897 Orvosi Hetilap C8147, 121) | Nagy szomjúságérzet és súlyveszteség esetén tea és konyhasóinfusió adható (1931 Orvosi Hetilap C8181, 401) | a sportolás megkezdése előtt, illetve edzés közben, még a szomjúságérzet jelentkezése előtt, kisebb adagokban célszerű a folyadékot elfogyasztani (2004 Természet Világa CD50)  teltségérzet fn 3B | a gyomorneurosis számos kellemetlen tünete: nyomás, teltségérzet, émelygés (1904 Orvosi Hetilap C8154, 531) | [a kamillatea] serkenti az emésztést, csökkenti a teltségérzetet (2002 Magyar Hírlap CD09).

3. ’〈vmely érzelem, lelkiállapot〉 belső élménye, tapasztalata’ ❖ boldogságérzet fn 3B | A’ boldogságérzet-okozta csendet Béla szakitotta félbe (1847 Életképek C8373, 429) | A legtisztább gyönyörüségünk az a boldogságérzet, ami a jócselekedeteink nyomán árad bennünk… (1913 Nagy Lajos 9472011, 37) | Ha drogot juttatunk a szervezetbe, akkor endogén-morfin termelés indul be az agyunkban, s ez kielégülést, boldogságérzetet kelt (1997 Magyar Hírlap CD09)  büszkeségérzet fn 3B | [ha Mignonne-nak lábát látta volna] Ly-Chas-Pée, ki a khinai hölgyekről tartott felolvasást […], hát nem dobta volna ki a khinai papucsot a párisi hölgyeknek mély büszkeségérzettel, hogy: „Mes dames [= Hölgyeim], van-e ilyen kis lábuk?” (1876 Fővárosi Lapok C8092, 623) | büszkeségérzet afelett, hogy látnivalóinkat megtekintik (1931 Budapesti Hírlap márc. 20. C4719, 11) | [az európai uniós] csatlakozási tárgyalásokra szóló madridi meghívóval véglegesen „leesett az embereknél a tantusz”, s egyfajta büszkeségérzet is eltöltötte őket (1997 Magyar Nemzet szept. 9. C6354, 14)  elégedettségérzet fn 3B | Elhiggyem-e azt, hogy van önmagán felülemelkedő boldogság, öröm és elégedettségérzet, amely túlterjeszkedik az egyéni sorson[?] (1938 Népszava aug. 3. C7506, 4) | a pénzbeli ösztönzők rövid távon nagyon is jól működnek. Tartós elégedettségérzetet azonban az okoz, ha a kollégák és a főnökök megbecsülik az erőfeszítéseket (2008 Népszabadság okt. 14. C7856, 22)  félelemérzet fn 3B | meghatározhatlan félelemérzet őt néhány perczig mozdulatlanná merevítette (1841 Athenaeum C0022, 396) | [Gaston] fejében kellemetlen hangulatot keltve kavarogtak az abbé szavai. Bizonytalan félelemérzet fogta el (1911 Laczkó Géza CD10) | a biztonsági előírásokra adott sorozatos felmentéseknél a pénzügyi érdekek fölébe kerültek a biztonsági követelményeknek, ezért a lakosság félelemérzete nem alaptalan (1994 Országgyűlési Napló CD62)  hálaérzet fn 3B | Fölséges Királyunk napról napra boldogitóbban szerencsélteti Hazánkat ’s Nemzetünket, ’s mellyek minden igaz Magyarnak kebeléből szakadatlan hálaérzetet ’s legmélyebb hódolati köszönést buzogtatnak (1834 Hasznos Mulatságok C8340, 1) | gyakran megesik, hogy a „tett” maga nem áll arányban a kiváltott hálaérzettel (1909 Moly Tamás CD10) | egyéni fogadalmak és hálaérzetek sokasága is serkentette az embereket a kegyhelyek felé (1990 Magyar néprajz CD47)  szánalomérzet fn 3B | Midőn látám a falu szegény oláhlakóit rozzant gunyhóban nyomorogni barmával egy fedél alatt, mig a lovak büszkén emelék fejeiket a boltozatos istállókban, – az ellentét szemlélésekor szánalomérzet keletkezett keblemben az emberi nem iránt (1847 Pesti Divatlap C5840, 1078) | A csatársorban Pipa fölényes biztonsággal, elegáns könnyed játékának kristályos tisztaságában ragyogott időnként – de csak a mezőnyben, – mert a kapu előtt őt is megihlette a kiesésre ítélt Törekvés iránti szánalomérzet (1926 Nemzeti Sport ápr. 19. C7151, 4) | A riport a nehéz sorsú, rokkant komlói bányász, Erdei Antal tragédiába fordult életét villantotta fel, anélkül, hogy szánalomérzetet akart volna kelteni a nézőben (1981 Népszava nov. 24. C7446, 6)  szorongásérzet fn 3B | az apa vérének 20 cm3-át („biológiai előpróba”) fecskendezték a gyermekbe, mire keresztfájdalmak, szorongásérzet léptek fel (1936 Orvosi Hetilap C8186, 1014) | [az embereknek] állandó bizonytalanság- és szorongásérzetük van, mert nemritkán képtelenek vagyunk világosan az értésükre adni, hogy mit akarunk, merre tartunk (1995 Magyar Nemzet márc. 16. C8370, 9).

4. ’〈vmely külső v. belső állapotról, helyzetről, tényről való〉(előzetes) tudás, meggyőződés’ ❖ betegségérzet fn 3B | vannak betegek, kik a tényleges viszonyoknak meg nem felelő betegségérzetök (hyperaesthesia) folytán önzőkké lesznek és bajukat sokszorosan túlhajtják (1885 Moravcsik Ernő Emil–Zofáhl Rezső ford.–Krafft-Ebing 8267005, 229) | Egyeseknél [ti. egyes demenciás betegeknél] a hangulat emelkedetté válik, betegségérzetük nincs, sőt nagyon is egészségeseknek tartják magukat (1912 RévaiNagyLex. C5701, 416) | a magát rosszul érző anya kivetíti a betegségérzetét a gyerekeire is, így az egész család gyógyszerfogyasztása nagyobb (1997 Magyar Hírlap CD09)  felsőbbségérzet fn 3B | komoly arccal ül le s aztán bizonyos szellemi felsőbbségérzettel nézve végig felettünk, köpenye alól egy jó nagy csomagot dob maga elé (1879 Pesti Hírlap okt. 26. C5627, melléklet [2]) | bizonnyal merev arccal, lesujtó felsőbbségérzettel kerülték volna el az alkalmat, hogy kezeimet, mint egy bélpoklosét, meg kelljen érinteniök (1931 Népszava febr. 26. C7499, 14) | Egyesek hajlamosak még nyilvánosság előtt is megrovóan vagy gőgös felsőbbségérzettel szólni más népekről, vagy kisebbségekről (1992 Szabad Föld jan. 28. C8378, 10)  fontosságérzet fn 3B | Az udvarias katonatiszt előzékenységével beszélget a tárcája ügyeiről, s a bürokrata fontosságérzetével egyformán vet sulyt ezekre az ügyekre (1902 Pesti Napló máj. 11. C6610, 2) | a legharmonikusabb házasság sem tudja az egyén „biztonság- és fontosságérzetét kielégíteni” (1997 Új Könyvek CD29)  fölényérzet fn 3B | Liszt, az önerejére s magasabb hivatására teljesen támaszkodni tudó fölényérzet öntudatával vette fel a kihivó keztyüt, melyet Thalberg eléje dobott (1886 Nemzet aug. 2. C0385, 1) | A német lélekben mindig működött a fölényérzetnek az a beteges tulsága, amit csak a kritikailag művelt gondolkodás fékezhetett termékeny nemzeti öntudattá (1935 Pesti Hírlap jan. 1. C5683, 12) | Ebben a modorban nem a szellemi fölény hatalma, hanem a hatalom fölényérzete nyilvánul meg (1999 Országgyűlési Napló CD62)  hatalomérzet fn 3B | a’ kereskedés, fényvágy’ és adózás’ korszaka, miből aztán a’ népnek körűl tekintő belátási képessége, jog- és hatalomérzete keletkezett (1842 Athenaeum C0024, 505) | valami uj válfaját kell megvalósitanom a tekintélynek, amely csöndes, gőg nélkül való, emberi, nem hatalomérzet, inkább kötelesség (1929 Pesti Hírlap febr. 15. C5677, 5) | Az, hogy a baj másokkal esik meg, hatalomérzetet ad, és megerősíti az egyénben saját sérthetetlenségének tudatát (1999 Népszava márc. 6. C6268, 8)  kisebbségérzet fn 3B | Nem gőgös titánok ellen harcol vasárnap a Ferencváros, hanem lelkes, tekintélytisztelő, kisebbségérzetük miatt minden ziccert alázatosan kihasználó fiatalok ellen (1935 Nemzeti Sport júl. 5. C6590, 1) | Talán éppen a természettudományokkal szemben érzett görcsös kisebbségérzetből fakadóan kezdődött meg a társadalomtudományokban az a folyamat, amely – minden fejlődésük ellenére is – egy szűkösebb világba vezetett (1988 Beke Kata 1012001, 92)  válságérzet fn 3B | Válságérzetüket [ti. azokét, akik misztikus tanokat követnek] fokozza nagy embercsoportok sorsának tragikus fordulata (1942 Népszava okt. 25. C7510, 15) | A dekadenciáról szólva gyakran emlegetik a kor mélyéből feltörő válságérzetet mint közvetlen okot (1968 Aczél György 9809009, 160) | a nemzet belső bizonytalanság- és válságérzetének felerősödése (1999 Szabó Éva Eszter CD58)  veszteségérzet fn 3B | a veszteségérzet háromszorosan keserü kelyhe azoké, kik a dicsőültnek [ti. az elhunytnak, Csécsi Nagy Imrének] lelke fényéhez s szive melegéhez közelebb állottunk (1847 Hetilap CD61) | Gyász, valamely közelálló v. tisztelt egyén elhunytakor az emberben támadó veszteségérzet kedélyállapota (1913 RévaiNagyLex. C5705, 135) | elszomorító, hogy kutatócsoportok, magukat felelősnek vélő politikusok és más közszereplők abban látják saját feladatukat, hogy a pénzügyi megszorítások által természetesen sújtott csoportok veszteségérzetét még fokozzák (1995 Magyar Hírlap CD09).

-érzet (utótagként)
1.
〈vmely fizikai jelenség, ritk. egyéb hatás által keltett〉 (képzelt) érzéklet, ill. 〈ilyen jelenség〉 érzékelése, felfogása
fényérzet főnév 3B
[zöldályog-műtét esetében] legkevesebb eredményt pedig akkor tapasztalni, ha magához a fényérzet csökkenéséhez már láttérszükülés is csatlakozott
(1864 Orvosi Hetilap)
A le nem tapadt helyeken a pupilla széle kis öblöket képezve tágul fényre, élénken. Tn.tensio normális ’normális szemnyomás’ Fényérzet, projectio jó
(1903 Orvosi Hetilap)
érvényre jutnak az indirekt világítás egyéb előnyei is: a világos mennyezet, a kellemes fényérzet
(1998 Magyar Hírlap)
hangérzet főnév 3B
ezen eljárás által az áram irányát az idegben gyorsan megváltoztattuk, s a legtöbb esetben sikerűl is hangot előidéznünk, s ha egyszer már az idegben hangérzet beállt, akkor az ismétlődni szokott gyengébb áramnál is
(1870 Orvosi Hetilap)
ezek a most dysharmoniásan hallott endogen [= belső eredetű] hangok adhatják meg az okot az abnormalis hangérzet, a fülzúgás keletkezésére
(1929 Orvosi Hetilap)
A zenei recepció e hagyományának értelmében mindig a közvetlenül és temporálisan [= időben] adott hangérzeteken túl helyezkednek el azok a viszonyok (értelem-összefüggések, formák), amelyeket a hallás „szemlél”, azaz konstituál [= létrehoz] a megjelenítés, ítélés, figyelem, emlékezet, várakozás aktusaival
(2008 Csobó Péter György)
hidegérzet főnév 3B
nemcsak akkor kell váltólázt kórismézni, midőn annak tökéletes képe észlelhető, hanem akkor is, midőn a hidegérzet, fejfájás, ásítozás, izzadás [hiányoznak]
(1865 Orvosi Hetilap)
az érzékelt, tehát érzéki, azaz érzékelhető minőséget, a színt, fényérzetet, hangot, szagot, ízt, meleg- vagy hidegérzetet
(1938 Budapesti Szemle)
[A jeges vízben] azért nincs hidegérzetem, mert előtte bemelegítek, így a testem teljesen másként reagál a körülményekre
(2009 Szabad Föld febr. 13.)
hőérzet főnév 3B
a testek molekulái heves mozgásban vannak, melyek azonban közvetlenül szemmel észre nem vehetők, hanem bennünk a hőérzetet keltik
(1895 PallasLex.)
Ha az inger eléri a megfelelő érzékszervet, változást idéz elő benne. Ez a változás a vezető idegszálon át bejut az agykéregbe és így kivált egy lelki jelenséget (fény- hang- hőérzet stb.s a többi)
(1926 TolnaiÚjLex.)
ha nem csal a hőérzetem – alig lehetett több 5-6 foknál
(1991 Magyar Nemzet okt. 3.)
melegérzet főnév 3B
úgy 15-20 percz múltával az előbb érzéketlen bőrfelület a fémdarab körül kipirosodott, a beteg formicatióról [= zsibbadásról], melegérzetről kezdett panaszkodni
(1881 Orvosi Hetilap)
[a görög teknősök] közül egyiknek a páncélja sem hevült át annyira, hogy az arcbőrön kellemes melegérzetet keltett volna
(1933 Az állatok világa ford.)
[Vorarlberg tartományban] a húsfélék közül főleg marhahúst esznek, de jellegzetes osztrák mártásokkal. Fűszerezésük a melegérzet elősegítését szolgálja
(1995 Magyar Hírlap)
2.
〈vmely testi állapot keltette〉 fizikai érzés, benyomás
álmosságérzet főnév 3B
[az aceton-kloroform belélegzésének a hatására] 1/2 óra múlva bizonyos bágyadtság és egy-két perczre kifejezett álmosságérzet fogott el
(1894 Orvosi Hetilap)
[az autóvezetés közbeni] megálláskor végzett mozgás fokozza a vérkeringést, javítja az agyműködést, csökken az álmosságérzet
(1989 Népsport júl. 27.)
éhségérzet főnév 3B
A’ kérődző gyomor természeti tulajdona, hogy éhségérzetét csak nagy foglalmu takarmány csilapitja le
(1842 Vasárnapi Újság)
Ha a munkás éhezik, a pálinka elbóditja kinzó éhségérzetét
(1905 Népszava márc. 7.)
az elítéltek az állandó éhségérzetet tartották a legrosszabbnak
(1996 Horváth Attila)
fáradtságérzet főnév 3B
[anorexia esetén] az étvágytalanság, fejfájás, fáradtságérzet fokozott mértékben tér vissza
(1908 Orvosi Hetilap)
[az asztmára szedett gyógyszerek többsége doppingszerként hatva] segíti az izomrost-növekedést, csökkenti a fáradtságérzetet, ezzel is feljebb tolva a teljesítőképesség határát
(1994 Magyar Hírlap)
szomjúságérzet főnév 3B
a szomjúságérzetre egy nyelvben sincs az étvágynak megfelelő synonyma
(1897 Orvosi Hetilap)
Nagy szomjúságérzet és súlyveszteség esetén tea és konyhasóinfusió adható
(1931 Orvosi Hetilap)
a sportolás megkezdése előtt, illetve edzés közben, még a szomjúságérzet jelentkezése előtt, kisebb adagokban célszerű a folyadékot elfogyasztani
(2004 Természet Világa)
teltségérzet főnév 3B
a gyomorneurosis számos kellemetlen tünete: nyomás, teltségérzet, émelygés
(1904 Orvosi Hetilap)
[a kamillatea] serkenti az emésztést, csökkenti a teltségérzetet
(2002 Magyar Hírlap)
3.
〈vmely érzelem, lelkiállapot〉 belső élménye, tapasztalata
boldogságérzet főnév 3B
A’ boldogságérzet-okozta csendet Béla szakitotta félbe
(1847 Életképek)
A legtisztább gyönyörüségünk az a boldogságérzet, ami a jócselekedeteink nyomán árad bennünk…
(1913 Nagy Lajos)
Ha drogot juttatunk a szervezetbe, akkor endogén-morfin termelés indul be az agyunkban, s ez kielégülést, boldogságérzetet kelt
(1997 Magyar Hírlap)
büszkeségérzet főnév 3B
[ha Mignonne-nak lábát látta volna] Ly-Chas-Pée, ki a khinai hölgyekről tartott felolvasást […], hát nem dobta volna ki a khinai papucsot a párisi hölgyeknek mély büszkeségérzettel, hogy: „Mes dames [= Hölgyeim], van-e ilyen kis lábuk?”
(1876 Fővárosi Lapok)
büszkeségérzet afelett, hogy látnivalóinkat megtekintik
(1931 Budapesti Hírlap márc. 20.)
[az európai uniós] csatlakozási tárgyalásokra szóló madridi meghívóval véglegesen „leesett az embereknél a tantusz”, s egyfajta büszkeségérzet is eltöltötte őket
(1997 Magyar Nemzet szept. 9.)
elégedettségérzet főnév 3B
Elhiggyem-e azt, hogy van önmagán felülemelkedő boldogság, öröm és elégedettségérzet, amely túlterjeszkedik az egyéni sorson[?]
(1938 Népszava aug. 3.)
a pénzbeli ösztönzők rövid távon nagyon is jól működnek. Tartós elégedettségérzetet azonban az okoz, ha a kollégák és a főnökök megbecsülik az erőfeszítéseket
(2008 Népszabadság okt. 14.)
félelemérzet főnév 3B
meghatározhatlan félelemérzet őt néhány perczig mozdulatlanná merevítette
(1841 Athenaeum)
[Gaston] fejében kellemetlen hangulatot keltve kavarogtak az abbé szavai. Bizonytalan félelemérzet fogta el
(1911 Laczkó Géza)
a biztonsági előírásokra adott sorozatos felmentéseknél a pénzügyi érdekek fölébe kerültek a biztonsági követelményeknek, ezért a lakosság félelemérzete nem alaptalan
(1994 Országgyűlési Napló)
hálaérzet főnév 3B
Fölséges Királyunk napról napra boldogitóbban szerencsélteti Hazánkat ’s Nemzetünket, ’s mellyek minden igaz Magyarnak kebeléből szakadatlan hálaérzetet ’s legmélyebb hódolati köszönést buzogtatnak
(1834 Hasznos Mulatságok)
gyakran megesik, hogy a „tett” maga nem áll arányban a kiváltott hálaérzettel
(1909 Moly Tamás)
egyéni fogadalmak és hálaérzetek sokasága is serkentette az embereket a kegyhelyek felé
(1990 Magyar néprajz)
szánalomérzet főnév 3B
Midőn látám a falu szegény oláhlakóit rozzant gunyhóban nyomorogni barmával egy fedél alatt, mig a lovak büszkén emelék fejeiket a boltozatos istállókban, – az ellentét szemlélésekor szánalomérzet keletkezett keblemben az emberi nem iránt
(1847 Pesti Divatlap)
A csatársorban Pipa fölényes biztonsággal, elegáns könnyed játékának kristályos tisztaságában ragyogott időnként – de csak a mezőnyben, – mert a kapu előtt őt is megihlette a kiesésre ítélt Törekvés iránti szánalomérzet
(1926 Nemzeti Sport ápr. 19.)
A riport a nehéz sorsú, rokkant komlói bányász, Erdei Antal tragédiába fordult életét villantotta fel, anélkül, hogy szánalomérzetet akart volna kelteni a nézőben
(1981 Népszava nov. 24.)
szorongásérzet főnév 3B
az apa vérének 20 cm3köbcentiméter-át („biológiai előpróba”) fecskendezték a gyermekbe, mire keresztfájdalmak, szorongásérzet léptek fel
(1936 Orvosi Hetilap)
[az embereknek] állandó bizonytalanság- és szorongásérzetük van, mert nemritkán képtelenek vagyunk világosan az értésükre adni, hogy mit akarunk, merre tartunk
(1995 Magyar Nemzet márc. 16.)
4.
〈vmely külső v. belső állapotról, helyzetről, tényről való〉 (előzetes) tudás, meggyőződés
betegségérzet főnév 3B
vannak betegek, kik a tényleges viszonyoknak meg nem felelő betegségérzetök (hyperaesthesia) folytán önzőkké lesznek és bajukat sokszorosan túlhajtják
(1885 Moravcsik Ernő Emil–Zofáhl Rezső ford.Krafft-Ebing)
Egyeseknél [ti. egyes demenciás betegeknél] a hangulat emelkedetté válik, betegségérzetük nincs, sőt nagyon is egészségeseknek tartják magukat
(1912 RévaiNagyLex.)
a magát rosszul érző anya kivetíti a betegségérzetét a gyerekeire is, így az egész család gyógyszerfogyasztása nagyobb
(1997 Magyar Hírlap)
felsőbbségérzet főnév 3B
komoly arccal ül le s aztán bizonyos szellemi felsőbbségérzettel nézve végig felettünk, köpenye alól egy jó nagy csomagot dob maga elé
(1879 Pesti Hírlap okt. 26.)
bizonnyal merev arccal, lesujtó felsőbbségérzettel kerülték volna el az alkalmat, hogy kezeimet, mint egy bélpoklosét, meg kelljen érinteniök
(1931 Népszava febr. 26.)
Egyesek hajlamosak még nyilvánosság előtt is megrovóan vagy gőgös felsőbbségérzettel szólni más népekről, vagy kisebbségekről
(1992 Szabad Föld jan. 28.)
fontosságérzet főnév 3B
Az udvarias katonatiszt előzékenységével beszélget a tárcája ügyeiről, s a bürokrata fontosságérzetével egyformán vet sulyt ezekre az ügyekre
(1902 Pesti Napló máj. 11.)
a legharmonikusabb házasság sem tudja az egyén „biztonság- és fontosságérzetét kielégíteni”
(1997 Új Könyvek)
fölényérzet főnév 3B
Liszt, az önerejére s magasabb hivatására teljesen támaszkodni tudó fölényérzet öntudatával vette fel a kihivó keztyüt, melyet Thalberg eléje dobott
(1886 Nemzet aug. 2.)
A német lélekben mindig működött a fölényérzetnek az a beteges tulsága, amit csak a kritikailag művelt gondolkodás fékezhetett termékeny nemzeti öntudattá
(1935 Pesti Hírlap jan. 1.)
Ebben a modorban nem a szellemi fölény hatalma, hanem a hatalom fölényérzete nyilvánul meg
(1999 Országgyűlési Napló)
hatalomérzet főnév 3B
a’ kereskedés, fényvágy’ és adózás’ korszaka, miből aztán a’ népnek körűl tekintő belátási képessége, jog- és hatalomérzete keletkezett
(1842 Athenaeum)
valami uj válfaját kell megvalósitanom a tekintélynek, amely csöndes, gőg nélkül való, emberi, nem hatalomérzet, inkább kötelesség
(1929 Pesti Hírlap febr. 15.)
Az, hogy a baj másokkal esik meg, hatalomérzetet ad, és megerősíti az egyénben saját sérthetetlenségének tudatát
(1999 Népszava márc. 6.)
kisebbségérzet főnév 3B
Nem gőgös titánok ellen harcol vasárnap a Ferencváros, hanem lelkes, tekintélytisztelő, kisebbségérzetük miatt minden ziccert alázatosan kihasználó fiatalok ellen
(1935 Nemzeti Sport júl. 5.)
Talán éppen a természettudományokkal szemben érzett görcsös kisebbségérzetből fakadóan kezdődött meg a társadalomtudományokban az a folyamat, amely – minden fejlődésük ellenére is – egy szűkösebb világba vezetett
(1988 Beke Kata)
válságérzet főnév 3B
Válságérzetüket [ti. azokét, akik misztikus tanokat követnek] fokozza nagy embercsoportok sorsának tragikus fordulata
(1942 Népszava okt. 25.)
A dekadenciáról szólva gyakran emlegetik a kor mélyéből feltörő válságérzetet mint közvetlen okot
(1968 Aczél György)
a nemzet belső bizonytalanság- és válságérzetének felerősödése
(1999 Szabó Éva Eszter)
veszteségérzet főnév 3B
a veszteségérzet háromszorosan keserü kelyhe azoké, kik a dicsőültnek [ti. az elhunytnak, Csécsi Nagy Imrének] lelke fényéhez s szive melegéhez közelebb állottunk
(1847 Hetilap)
Gyász, valamely közelálló v.vagy tisztelt egyén elhunytakor az emberben támadó veszteségérzet kedélyállapota
(1913 RévaiNagyLex.)
elszomorító, hogy kutatócsoportok, magukat felelősnek vélő politikusok és más közszereplők abban látják saját feladatukat, hogy a pénzügyi megszorítások által természetesen sújtott csoportok veszteségérzetét még fokozzák
(1995 Magyar Hírlap)

Beállítások