érzékelés fn 4Bérzéklés (ritk)

1. ’az érzékel igével kifejezett működés, folyamat’ ❖ az agy is a szervezet belsejéből jövő ingerek által arra birható, hogy a tért betöltő alakok érzékelésének funkczióját vigye végbe (1883 Nemzet aug. 11. C0382, [5]).

2. ’az a tulajdonság v. képesség, hogy vmely élőlény a külső ingereket érzékszerveivel észleli, felfogja’ ❖ nem csak az értelemnek, hanem az érzékelésnek is kell, eredeti törvényeinek, vagy Kategóriáinak lenni (1839 Tudományos Gyűjtemény C7319, 40) | [az elme képes] az érzéklés, az értelem, a gondolkozás minden foglalatosságait végezni (1858 Erdélyi János² 8131105, 199) | [a megbetegedett erszényesek] annyira elvesztették érzékelésüket, hogy a prémvadászok megközelítve őket, könnyűszerrel lelőhették őket (1929 Az állatok világa ford. CD46) | az összes idegfolyamatok, tehát a gondolkodás, érzékelés, stb. anyagi (materiális) összetevőkre vezethetők vissza, a reflexjelenségeken alapulnak (1949 Élet és Tudomány C4925, 397) | az érzékelést és az intuíciót Jung irracionális funkcióknak nevezi, mivel ezek megkerülik a rációt, és nem ítéletalkotással, hanem csupán percepcióval dolgoznak értékelés és értelmezés nélkül (2009 Laczkó Katalin ford.–Jacobi² 3200001, 26).

2a. ’az így keletkezett érzet, kép v. benyomás’ ❖ érzékeléseink – mint Kant tanitja – puszta tünemények, melyek alakjai és törvényei nem terjednek ki a magánvalókra (1883 Nemzet aug. 11. C0382, [5]) | A hallucinációk, – szólt [a doktor], – többnyire nem mások, mint téves érzékelések. Látjuk a dolgokat, de tévesen látjuk (1912 Pesti Napló máj. 29. C6670, 19) | a víz örvénylése, a forgószél „dühöngése”, az égbolt forgása, a föld „kereksége” olyan elemi érzékelések, amelyek a tudatban az emberi test hasonló tevékenységeinek analógiái lettek (1967 Dömötör Sándor C7101, 77) | Jean Piaget svájci pszichológusprofesszor szerint a gyermekek fejében 18 hónapos korukig káosz uralkodik: érzékléseiket nem tudják rendezni, a látottat a hallottal kapcsolatba hozni (1999 Természet Világa CD50).

3. ’vmely jel, adat stb. felfogása (és rögzítése) mint vmely készülék, műszer funkciója’ ❖ [a mélygarázst] teljesen automatikus ellenőrző- és számítóberendezéssel szerelték fel: fotocellás érzékeléssel rögzítik a rendszámtábla feliratát, a kocsi magasságát, a hosszúságát (1972 Népszabadság jan. 8. C7822, 8) | Az érzékelő terminálok akár 500 méterre is telepíthetők a számító-kijelző egységtől anélkül, hogy ez az érzékelést és feldolgozást zavarná (1986 Népszabadság febr. 11. C7836, [10]) | az úgynevezett „okos por” (Smart Dust) program olyan parányi, érzékelésre és kommunikációra képes, számítópéppel felszerelt, napenergiával „táplálkozó” szemcsék fejlesztését tűzte ki célul, amelyek gyakorlatilag kimutathatatlanul „tudósítanak” tetszőleges helyekről (2003 Természet Világa CD50).

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

érzékelés főnév 4B
érzéklés 4B (ritk)
1.
az érzékel igével kifejezett működés, folyamat
az agy is a szervezet belsejéből jövő ingerek által arra birható, hogy a tért betöltő alakok érzékelésének funkczióját vigye végbe
(1883 Nemzet aug. 11.)
2.
az a tulajdonság v. képesség, hogy vmely élőlény a külső ingereket érzékszerveivel észleli, felfogja
nem csak az értelemnek, hanem az érzékelésnek is kell, eredeti törvényeinek, vagy Kategóriáinak lenni
(1839 Tudományos Gyűjtemény)
[az elme képes] az érzéklés, az értelem, a gondolkozás minden foglalatosságait végezni
(1858 Erdélyi János²)
[a megbetegedett erszényesek] annyira elvesztették érzékelésüket, hogy a prémvadászok megközelítve őket, könnyűszerrel lelőhették őket
(1929 Az állatok világa ford.)
az összes idegfolyamatok, tehát a gondolkodás, érzékelés, stb.s a többi anyagi (materiális) összetevőkre vezethetők vissza, a reflexjelenségeken alapulnak
(1949 Élet és Tudomány)
az érzékelést és az intuíciót Jung irracionális funkcióknak nevezi, mivel ezek megkerülik a rációt, és nem ítéletalkotással, hanem csupán percepcióval dolgoznak értékelés és értelmezés nélkül
(2009 Laczkó Katalin ford.Jacobi²)
2a.
az így keletkezett érzet, kép v. benyomás
érzékeléseink – mint Kant tanitja – puszta tünemények, melyek alakjai és törvényei nem terjednek ki a magánvalókra
(1883 Nemzet aug. 11.)
A hallucinációk, – szólt [a doktor], – többnyire nem mások, mint téves érzékelések. Látjuk a dolgokat, de tévesen látjuk
(1912 Pesti Napló máj. 29.)
a víz örvénylése, a forgószél „dühöngése”, az égbolt forgása, a föld „kereksége” olyan elemi érzékelések, amelyek a tudatban az emberi test hasonló tevékenységeinek analógiái lettek
(1967 Dömötör Sándor)
Jean Piaget svájci pszichológusprofesszor szerint a gyermekek fejében 18 hónapos korukig káosz uralkodik: érzékléseiket nem tudják rendezni, a látottat a hallottal kapcsolatba hozni
(1999 Természet Világa)
3.
vmely jel, adat stb. felfogása (és rögzítése) mint vmely készülék, műszer funkciója
[a mélygarázst] teljesen automatikus ellenőrző- és számítóberendezéssel szerelték fel: fotocellás érzékeléssel rögzítik a rendszámtábla feliratát, a kocsi magasságát, a hosszúságát
(1972 Népszabadság jan. 8.)
Az érzékelő terminálok akár 500 méterre is telepíthetők a számító-kijelző egységtől anélkül, hogy ez az érzékelést és feldolgozást zavarná
(1986 Népszabadság febr. 11.)
az úgynevezett „okos por” (Smart Dust) program olyan parányi, érzékelésre és kommunikációra képes, számítópéppel felszerelt, napenergiával „táplálkozó” szemcsék fejlesztését tűzte ki célul, amelyek gyakorlatilag kimutathatatlanul „tudósítanak” tetszőleges helyekről
(2003 Természet Világa)
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások