étek fn 7B13 (irod v. vál)

1. ’sütéssel, főzéssel, ízesítéssel stb. evésre alkalmassá tett v. nyersen készített emberi táplálék (egy étkezésre készített v. felszolgált adagja), ill. általában ennivaló, élelem’ ❖ felettébb ſós étkekkel él az ember (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 352) | [Goethe] vendége asztal után az étkek becsmérlésével és ócsárlásával vett tőle búcsút (1860 Szemere Pál 8439016, 114) | a fínomra reszelt, citromlével megöntözött nyers sárgarépa […] üdítő étek (1943 Márai Sándor 9421003, 65) | léteznek olyan étkek – csokoládé, paradicsom, […] savanyú káposzta –, amelyek eleve hisztamint és olyan anyagot tartalmaznak, amelyek az allergiás reakciót önmagukban is beindítják (2002 Magyar Hírlap CD09).

1a. ’állati táplálék, eledel’ ❖ [a réten a] füvetskék Fel verték magokat, ’s júhnak friſs étkeket adtak (1777 Baróti Szabó Dávid C0823, 45) | Ótom elesik. Csanád […] otthagyja a madarak és halak étkéül (1855 k. Arany János CD01) | [a farkas] oly gyorsan falt, akkép habzsolt, hogy majd megfúlt az étken (1943 Radnóti Miklós ford.–La Fontaine 9543240, 51) | A madarak számára csábító étek a növény [ti. a fagyöngy] fehér bogyója (2003 Természet Világa CD50).

1b. (ritk) ’〈vmit tápláló, fejlesztő, gazdagító jelenség, dolog jelképeként〉’ ❖ Ó, nem tudod, őt látni lelkem étke; Szánd kínomat, mit eddig szenvedék, Ez étekért olyan soká epedve (1865 Arany László ford.–Shakespeare CD11) | hagyd bánatom, Mely elmém étke és lelkem szilárditója (1964 Nemes Nagy Ágnes ford.–Moréas 9479115, 222).

2. (rég) ’evés, ill. étkezés’ ❖ a’ mód nélkül való étek miá a’ ſzükſéges eledel ſem eméſztödik meg-helyeſen (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 405) | [a férj] fején étek alatt télen, nyáron hatalmas báránybőr kucsma (1854–1855 Ujfalvy Sándor 8497003, 177) | Öt perc az egész. Vagyis az étek (1921 Tersánszky Józsi Jenő CD10).

J: étel.

Ö: csal~.

ÖU: hús~, tál~.

ÖE: ~fogás, ~mester, ~rend, ~sor.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz. eszik; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

étek főnév 7B13 (irod v. vál)
1.
sütéssel, főzéssel, ízesítéssel stb. evésre alkalmassá tett v. nyersen készített emberi táplálék (egy étkezésre készített v. felszolgált adagja), ill. általában ennivaló, élelem
felettébb ſós étkekkel él az ember
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
[Goethe] vendége asztal után az étkek becsmérlésével és ócsárlásával vett tőle búcsút
(1860 Szemere Pál)
a fínomra reszelt, citromlével megöntözött nyers sárgarépa […] üdítő étek
(1943 Márai Sándor)
léteznek olyan étkek – csokoládé, paradicsom, […] savanyú káposzta –, amelyek eleve hisztamint és olyan anyagot tartalmaznak, amelyek az allergiás reakciót önmagukban is beindítják
(2002 Magyar Hírlap)
1a.
állati táplálék, eledel
[a réten a] füvetskék Fel verték magokat, ’s júhnak friſs étkeket adtak
(1777 Baróti Szabó Dávid)
Ótom elesik. Csanád […] otthagyja a madarak és halak étkéül
(1855 k. Arany János)
[a farkas] oly gyorsan falt, akkép habzsolt, hogy majd megfúlt az étken
(1943 Radnóti Miklós ford.La Fontaine)
A madarak számára csábító étek a növény [ti. a fagyöngy] fehér bogyója
(2003 Természet Világa)
1b. (ritk)
〈vmit tápláló, fejlesztő, gazdagító jelenség, dolog jelképeként〉
Ó, nem tudod, őt látni lelkem étke; Szánd kínomat, mit eddig szenvedék, Ez étekért olyan soká epedve
(1865 Arany László ford.Shakespeare)
hagyd bánatom, Mely elmém étke és lelkem szilárditója
(1964 Nemes Nagy Ágnes ford.Moréas)
2. (rég)
evés, ill. étkezés
a’ mód nélkül való étek miá a’ ſzükſéges eledel ſem eméſztödik meg-helyeſen
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
[a férj] fején étek alatt télen, nyáron hatalmas báránybőr kucsma
(1854–1855 Ujfalvy Sándor)
Öt perc az egész. Vagyis az étek
(1921 Tersánszky Józsi Jenő)
J: étel
Ö: csalétek
ÖU: húsétek, tálétek
ÖE: étekfogás, étekmester, étekrend, éteksor
Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz. eszik; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások