éter fn 4B

1. (csak tbsz-ban) (Kém) ’〈azon szerves vegyületcsoportba tartozó szénvegyületek megnevezéseként, amelyek jellemzően egy oxigénatomhoz egyszeres kötéssel kapcsolódó két szénatomot tartalmaznak〉’ ❖ Az alkoholok és származékaik tetemes sorát […], s az étherek hasonló terjedelmes sorát […] immár képesek vagyunk elemeikből mesterséges uton előhozni (1859 Hunfalvy János C7517, 77) | [a borban található zamatanyagok között] főleg összetett étereket és aldehideket lehet kimutatni (1930 TolnaiÚjLex. C5735, 202) | [Vegyi szerkezete szerint a borostyánkő] bonyolult éterek és más szénvegyületek keveréke (1965 Népszava ápr. 11. C4829, 12).

1a. (Kém) ’színtelen, szúrós szagú, vízben rosszul oldódó, alacsony forráspontú, illékony és gyúlékony folyadék, amelyet a gyógyászatban altató- és érzéstelenítőszerként, az iparban oldószerként alkalmaznak, az ún. dietil-éter (C4H10O)’ ❖ izgató ſzerekkel kell a’ vad fájdalmakat enyhítni, minémek: […] bor leves, égettbor, aeter (1802 Zsoldos János 8541006, 293) | Az eczetsavas aetherek bomlása magasabb hőmérséknél (1884 Magyar írók élete CD27) | Hosszabbtartamú altatáshoz étert v. kloroformot használnak, rövidebbhez etilkloridot (1926 TolnaiÚjLex. C5718, 185) | gyógyszerek, kozmetikumok, éterek, oldószerek, növényvédők, közhasználatu ipari termékek gyártásában […] évtizedes gyakorlattal állást keres [vegyész szakember] (1935 Pesti Hírlap nov. 10. C5683, 20) | Az étert, mint vegyületet már a XIII. században ismerték, sőt Paracelsus már 1540-ben leírta, hogy állatokat lehet elaltatni vele, de emberen való alkalmazására még 300 évig kellett várni (1997 Orvosi Hetilap C8243, 87).

2. (rég, Fiz) ’〈a 20. század előtti fizika felfogása szerint a részecskék közti teret és az egész világegyetemet kitöltő anyag megnevezéseként〉’ ❖ Voltak ugyan Bőltsek, kik [...] egy bizonyos finom ’s az Egek’ bóltyára ki-áradtt, lágy, szaporán mozogó, váltiglan vissza-pötződő ’s minden testbe ható folyadékot szültek eszekkel [...] Éthernek nevezék (1791 Verseghy Ferenc C4441, 69) | [Az atomokra] befolyással vagyon, egy bizonyos igen finum folyós materia, melly az egész megmérhetetlen hizakba [ti. üres térbe] el vagyon terjedve, és a’ melly æthernek neveztetik (1830 Kézy Mózes 8567001, 6) | [Az] éter a fizikában rendkivül finom és rugalmas hipotézises anyag, mely ugy az egész világtért, mint a testek molekulái közötti térségeket kitölti (1894 PallasLex. CD02) | A Maxwell-féle elektromágneses térelmélet szerint az elektromágneses hullámok, pl. közülük a fényhullámok, az éterben terjednek, így az éternek hasonló a szerepe a fényhullámok terjedésénél, mint a levegőnek a hanghullámok terjedésekor. [...] Az éter létét v. nemlétét végül kísérletek döntötték el; így pl. a Michelson-Morley-kísérlet (1998 MagyarNagyLex. C5820, 540).

3. (átv is) ’〈a Föld légkörét alkotó gázok elegye, a levegő, ill. a föld felett, a magasban elhelyezkedő, kupolaformájúnak látszó térség, az égbolt, es. az azon túl található légüres tér, a világűr megnevezéseként〉’ ❖ Az éjbl és Erebbl [= ti. Ereboszból, az ősi sötétségből] ſzülettettek […] az aether, és a’ heméra a’ Nap (1794 Molnár János C0295, 95) | [a hegyek] óriási oszlopok gyanánt meredeznek a magas aetherbe, boltozatul a gyönyörü eget viselve (1848 Tavasi Lajos 8469011, 141) | aszteroidok bolyonganak a végtelen aetherben (1903 Budapesti Napló szept. 08. C4885, [1]) | Ki egyszer is találkozott vele [ti. Babitscsal], azt is körülvette az igazságnak légköre még sokáig s szívébe oltotta a vágyat e tisztult aether után (1943 Bóka László 2032003, 713) | [Georges Ohnet regényeinek hősei] kevés kivétellel az éterben lebegnek: életük csak az érzelmi viharok és válságok elszenvedésére korlátozódik (1961 Földes Anna 9154003, 55) | Egyre messzebb terjedt a hangja a dombokon át. Mindenen áthatoló golyókként süvítettek szavai az éterben (2002 Goretity József ford.–Dovlatov 3120002, 372).

3a. ’〈tömegkommunikációs tér v. közeg jelképeként〉’ ❖ Moszkitózugást továbbithatunk tehát már rádión, jó, hogy még nem érkeztünk el odáig, hogy moszkitócsipést lehessen sugározni az éteren keresztül! (1926 Pesti Hírlap szept. 15. C5674, [10]) | az éter hullámain keresztül (1961 Kellér Dezső 9318009, 107) | magyar tudósok részvételével tudóskonferenciát tartanak az éterben az emberi agy újonnan felfedezett fehérjéiről (1987 Lévai Béla 1094004, 171) | telefaxüzenetek érkeznek s röpülnek az éterbe (1995 Magyar Hírlap CD09) | A TV6 [nevű tévécsatorna] eltüntetése az éterből formailag jogszerű volt (2002 Magyar Hírlap CD09).

ÖE: ~rezgés, ~zene.

Sz: éteres.

Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; IdSz.

éter főnév 4B
1. (csak tbsz-ban) (Kém)
〈azon szerves vegyületcsoportba tartozó szénvegyületek megnevezéseként, amelyek jellemzően egy oxigénatomhoz egyszeres kötéssel kapcsolódó két szénatomot tartalmaznak〉
Az alkoholok és származékaik tetemes sorát […], s az étherek hasonló terjedelmes sorát […] immár képesek vagyunk elemeikből mesterséges uton előhozni
(1859 Hunfalvy János)
[a borban található zamatanyagok között] főleg összetett étereket és aldehideket lehet kimutatni
(1930 TolnaiÚjLex.)
[Vegyi szerkezete szerint a borostyánkő] bonyolult éterek és más szénvegyületek keveréke
(1965 Népszava ápr. 11.)
1a. (Kém)
színtelen, szúrós szagú, vízben rosszul oldódó, alacsony forráspontú, illékony és gyúlékony folyadék, amelyet a gyógyászatban altató- és érzéstelenítőszerként, az iparban oldószerként alkalmaznak, az ún. dietil-éter (C4H10O)
izgató ſzerekkel kell a’ vad fájdalmakat enyhítni, minémek: […] bor leves, égettbor, aeter
(1802 Zsoldos János)
Az eczetsavas aetherek bomlása magasabb hőmérséknél
(1884 Magyar írók élete)
Hosszabbtartamú altatáshoz étert v.vagy kloroformot használnak, rövidebbhez etilkloridot
(1926 TolnaiÚjLex.)
gyógyszerek, kozmetikumok, éterek, oldószerek, növényvédők, közhasználatu ipari termékek gyártásában […] évtizedes gyakorlattal állást keres [vegyész szakember]
(1935 Pesti Hírlap nov. 10.)
Az étert, mint vegyületet már a XIII. században ismerték, sőt Paracelsus már 1540-ben leírta, hogy állatokat lehet elaltatni vele, de emberen való alkalmazására még 300 évig kellett várni
(1997 Orvosi Hetilap)
2. (rég, Fiz)
〈a 20. század előtti fizika felfogása szerint a részecskék közti teret és az egész világegyetemet kitöltő anyag megnevezéseként〉
Voltak ugyan Bőltsek, kik [...] egy bizonyos finom ’s az Egek’ bóltyára ki-áradtt, lágy, szaporán mozogó, váltiglan vissza-pötződő ’s minden testbe ható folyadékot szültek eszekkel [...] Éthernek nevezék
(1791 Verseghy Ferenc)
[Az atomokra] befolyással vagyon, egy bizonyos igen finum folyós materia, melly az egész megmérhetetlen hizakba [ti. üres térbe] el vagyon terjedve, és a’ melly æthernek neveztetik
(1830 Kézy Mózes)
[Az] éter a fizikában rendkivül finom és rugalmas hipotézises anyag, mely ugy az egész világtért, mint a testek molekulái közötti térségeket kitölti
(1894 PallasLex.)
A Maxwell-féle elektromágneses térelmélet szerint az elektromágneses hullámok, pl.például közülük a fényhullámok, az éterben terjednek, így az éternek hasonló a szerepe a fényhullámok terjedésénél, mint a levegőnek a hanghullámok terjedésekor. [...] Az éter létét v.vagy nemlétét végül kísérletek döntötték el; így pl.például a Michelson-Morley-kísérlet
(1998 MagyarNagyLex.)
3. (átv is)
〈a Föld légkörét alkotó gázok elegye, a levegő, ill. a föld felett, a magasban elhelyezkedő, kupolaformájúnak látszó térség, az égbolt, es. az azon túl található légüres tér, a világűr megnevezéseként〉
Az éjbl és Erebbl [= ti. Ereboszból, az ősi sötétségből] ſzülettettek […] az aether, és a’ heméra a’ Nap
(1794 Molnár János)
[a hegyek] óriási oszlopok gyanánt meredeznek a magas aetherbe, boltozatul a gyönyörü eget viselve
(1848 Tavasi Lajos)
aszteroidok bolyonganak a végtelen aetherben
(1903 Budapesti Napló szept. 08.)
Ki egyszer is találkozott vele [ti. Babitscsal], azt is körülvette az igazságnak légköre még sokáig s szívébe oltotta a vágyat e tisztult aether után
(1943 Bóka László)
[Georges Ohnet regényeinek hősei] kevés kivétellel az éterben lebegnek: életük csak az érzelmi viharok és válságok elszenvedésére korlátozódik
(1961 Földes Anna)
Egyre messzebb terjedt a hangja a dombokon át. Mindenen áthatoló golyókként süvítettek szavai az éterben
(2002 Goretity József ford.Dovlatov)
3a.
〈tömegkommunikációs tér v. közeg jelképeként〉
Moszkitózugást továbbithatunk tehát már rádión, jó, hogy még nem érkeztünk el odáig, hogy moszkitócsipést lehessen sugározni az éteren keresztül!
(1926 Pesti Hírlap szept. 15.)
az éter hullámain keresztül
(1961 Kellér Dezső)
magyar tudósok részvételével tudóskonferenciát tartanak az éterben az emberi agy újonnan felfedezett fehérjéiről
(1987 Lévai Béla)
telefaxüzenetek érkeznek s röpülnek az éterbe
(1995 Magyar Hírlap)
A TV6 [nevű tévécsatorna] eltüntetése az éterből formailag jogszerű volt
(2002 Magyar Hírlap)
ÖE: éterrezgés, éterzene
Sz: éteres
Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; IdSz.

Beállítások