étkezőasztal l. alcímszóként az alábbi bokrosított szócikkben

étkező- (előtagként)

1. ’étkezésre haszn. 〈helyiség〉’ ❖ étkezőhelyiség fn 3B8 | [a bálon a közönség] az étkező-helyiségeket egészen elfoglalá (1871 Kvassay Ede C2868, 169) | [az óvodában] külön étkezőhelyiség, mosdó és WC található (1997 Népszava ápr. 9. C6366, 12) | tizenöt-húsz éve itthon még ritkaságnak számított az amerikai konyha, a nappalival egy légtérben lévő főző- és étkezőhelyiség (2008 Népszabadság dec. 19. C7856, 24)  étkezőszoba fn 6A | A hálószoba jobb sarkán vezet egy keskeny, alacsony ajtó az étkező szobába (1868 Fővárosi Lapok C8084, 1192) | Mind az ötben [ti. nyugdíjasklubban] lesz nappali és étkezőszoba, klubterem, dohányzó, melegítőkonyha és orvosi szoba (1986 Népszava márc. 18. C7451, 12)  étkezőterem fn 7B3 | fedele ugyan igen, de oldala nem volt az étkező teremnek (1847 Pesti Hírlap C8015, 151) | [a clevelandi középiskolában] a tanulók testi ápolására szolgálnak a tornatermek, fürdők, étkezőterem olcsó árakkal (1928 Balassa József CD10) | [a díszes] bútorokkal berendezett étkezőtermek és a cukrászda eleganciája lenyűgözte a látogatókat (2000 Népszabadság jan. 15. C5833, 16).

2. (ilyen helyiségbe való,) étkezéshez haszn. 〈bútordarab〉’ ❖ étkezőasztal fn 4A | Az étkező asztalon, mely megteritve állt, nem volt ezüstnemü (1864 Fővárosi Lapok C8080, 508) | az írók is visszaszállingóztak saját külön barlangjaikba, az Arany Ökörbe, a Kis Pipa étkező asztalaihoz (1905–1906 Mikszáth Kálmán CD04) | Egyes étkezőasztalok a legtöbb esetben vendéglapokkal, vagy oldalszárnyakkal bővíthetőek (2002 Lakáskultúra CD39)  étkezőpult fn 3A1 | [a vendég] csészét, evőeszközt és papírszalvétát vesz magához, majd odaáll a hosszú étkezőpult mellé (1942 Magyar Nemzet okt. 3. C8358, 4) | A kísérőülés középső támlája […] munkaasztallá vagy étkezőpulttá alakítható (1998 Magyar Hírlap CD09) | a konyhabútor magasságához illeszkedő étkezőpultot is építenek a közös térbe (2002 Lakáskultúra CD39).

étkezőasztal - lásd alcímszóként az alábbi bokrosított szócikkben
étkező- (előtagként)
1.
étkezésre haszn. 〈helyiség〉
étkezőhelyiség főnév 3B8
[a bálon a közönség] az étkező-helyiségeket egészen elfoglalá
(1871 Kvassay Ede)
[az óvodában] külön étkezőhelyiség, mosdó és WCvécé található
(1997 Népszava ápr. 9.)
tizenöt-húsz éve itthon még ritkaságnak számított az amerikai konyha, a nappalival egy légtérben lévő főző- és étkezőhelyiség
(2008 Népszabadság dec. 19.)
étkezőszoba főnév 6A
A hálószoba jobb sarkán vezet egy keskeny, alacsony ajtó az étkező szobába
(1868 Fővárosi Lapok)
Mind az ötben [ti. nyugdíjasklubban] lesz nappali és étkezőszoba, klubterem, dohányzó, melegítőkonyha és orvosi szoba
(1986 Népszava márc. 18.)
étkezőterem főnév 7B3
fedele ugyan igen, de oldala nem volt az étkező teremnek
(1847 Pesti Hírlap)
[a clevelandi középiskolában] a tanulók testi ápolására szolgálnak a tornatermek, fürdők, étkezőterem olcsó árakkal
(1928 Balassa József)
[a díszes] bútorokkal berendezett étkezőtermek és a cukrászda eleganciája lenyűgözte a látogatókat
(2000 Népszabadság jan. 15.)
2.
(ilyen helyiségbe való,) étkezéshez haszn. 〈bútordarab〉
étkezőasztal főnév 4A
Az étkező asztalon, mely megteritve állt, nem volt ezüstnemü
(1864 Fővárosi Lapok)
az írók is visszaszállingóztak saját külön barlangjaikba, az Arany Ökörbe, a Kis Pipa étkező asztalaihoz
(1905–1906 Mikszáth Kálmán)
Egyes étkezőasztalok a legtöbb esetben vendéglapokkal, vagy oldalszárnyakkal bővíthetőek
(2002 Lakáskultúra)
étkezőpult főnév 3A1
[a vendég] csészét, evőeszközt és papírszalvétát vesz magához, majd odaáll a hosszú étkezőpult mellé
(1942 Magyar Nemzet okt. 3.)
A kísérőülés középső támlája […] munkaasztallá vagy étkezőpulttá alakítható
(1998 Magyar Hírlap)
a konyhabútor magasságához illeszkedő étkezőpultot is építenek a közös térbe
(2002 Lakáskultúra)

Beállítások