étvágygerjesztő mn és fn 

I. mn 17C

1. ’olyan 〈étel〉, amely látványával, illatával stb. étvágyat kelt, v. ilyen ételre jellemző 〈illat, látvány〉, ill. olyan 〈dolog, tevékenység〉, amely kedvet csinál az evéshez’ ❖ [a sorsistennő] étvágygerjesztő konczot dob közéjök (1844 Pesti Divatlap C5835, 49) | étvágygerjesztőleg tud leirni [ételeket] (1845 Életképek C0103, 298) | éhes embereket nézni midőn esznek, étvágygerjesztő mulatság (1857 Beöthy László¹ C0985, 64) | [a disznó] a moslék összetett, étvágygerjesztő szagára emlékszik (1923 Nagy Zoltán CD10) | étvágygerjesztő fotókkal illusztrált [füzet] (1998 Új Könyvek CD29) | Nagymértékben befolyásolja [a ghrelin nevű hormon] szintjét a kívánatos (étvágygerjesztő) ételek illata, illetve látása (2004 Természet Világa CD50).

1a. ’élettani hatásánál fogva étvágyat keltő, fokozó 〈anyag, készítmény, étel v. tevékenység〉, ill. ilyen anyagra, készítményre jellemző 〈hatás, tulajdonság〉’ ❖ csak dél körül teszünk egy kis sétát a tanácsház felé, magunknak étvágygerjesztő commotiót [= testmozgást] csinálandók (1848 Kossuth Hírlapja CD61) | A szesz étvágygerjesztő és görcscsillapitó hatása (1865 Vasárnapi Újság C7379, 641) | A lakoma étvágygerjesztő turón és pálinkán kezdődik (1869 Orbán Balázs CD22) | [a tárnicsfélék közül] több faj étvágygerjesztő gyógyszernek használatos a népies gyógyászatban (1928 TolnaiÚjLex. C5730, 144) | [elfogyasztják] az étvágygerjesztő aperítív italt (1998 Lakáskultúra CD39) | [az előállított vegyület] serkenti az étvágygerjesztő molekulák termelését (2000 Figyelő CD2601).

2. ’vmihez kedvet csináló, vmilyen tevékenységre késztető 〈dolog, hatás〉’ ❖ [a szétosztott könyvek] étvágygerjesztő hatással lesznek, hogy tovább csábítsanak a jó könyvek: a tudás birodalma felé (1936 Népszava febr. 15. C7504, 4) | Degas a megmondhatója, hogy az [ti. a századforduló időszaka] se volt jobb s étvágygerjesztőbb, mint a mai vaskor! (1937 Cs. Szabó László CD10) | A pesti vicceket, sajátos „flaszterhumort” tartalmazó kötethez, két ismert színész, Gálvölgyi János és Tahi Tóth László írt „étvágygerjesztő” Előszót (2000 Új Könyvek CD29).

II. fn 1C

1. ’rendsz. étkezés előtt elfogyasztott, étvágyat keltő v. fokozó hatású étel, ital, szer’ ❖ [A mustár] nyári növény; jó étvágy gerjesztő (1841 Tudományos Gyűjtemény C7345, 32) | [a kínafa kérgéből előállított tinktúrát] leginkább mint gyomorerősítőt és étvágygerjesztőt adják (1895 PallasLex. CD02) | Barackpálinkát isznak, étvágygerjesztőnek (1940 Kádár Erzsébet CD10) | Kapunk valami nevetséges, apró hamburgerre emlékeztető étvágygerjesztőt, és megkezdjük ebédünket (2001 Népszabadság máj. 5. C7849, 38).

2. ’ízelítőként vmihez kedvet csináló, vmilyen tevékenységre, kül. vminek a megszerzésére késztető dolog’ ❖ olyan arccal kell megjelennünk, mintha étvágygerjesztőül Jeremiás siralmai fölött elmélkedtünk volna (1877 Margitay Dezső C3030, 27) | felszólítások történnek a közönséghez, hogy minél többen csatlakozzanak a Nemzeti Szolgálathoz. Étvágygerjesztőül felsorolják azt a tizennégy Arsenal-játékost, akik csatlakoztak a szárazföldi hadsereghez (1939 Nemzeti Sport máj. 11. C7158, 3) | Egy nagy volumenű oroszországi kötvénykibocsátás étvágygerjesztőként hatott a nyugati bankoknak (2000 Figyelő CD2601).

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

étvágygerjesztő melléknév és főnév
I. melléknév 17C
1.
olyan 〈étel〉, amely látványával, illatával stb. étvágyat kelt, v. ilyen ételre jellemző 〈illat, látvány〉, ill. olyan 〈dolog, tevékenység〉, amely kedvet csinál az evéshez
[a sorsistennő] étvágygerjesztő konczot dob közéjök
(1844 Pesti Divatlap)
étvágygerjesztőleg tud leirni [ételeket]
(1845 Életképek)
éhes embereket nézni midőn esznek, étvágygerjesztő mulatság
(1857 Beöthy László¹)
[a disznó] a moslék összetett, étvágygerjesztő szagára emlékszik
(1923 Nagy Zoltán)
étvágygerjesztő fotókkal illusztrált [füzet]
(1998 Új Könyvek)
Nagymértékben befolyásolja [a ghrelin nevű hormon] szintjét a kívánatos (étvágygerjesztő) ételek illata, illetve látása
(2004 Természet Világa)
1a.
élettani hatásánál fogva étvágyat keltő, fokozó 〈anyag, készítmény, étel v. tevékenység〉, ill. ilyen anyagra, készítményre jellemző 〈hatás, tulajdonság〉
csak dél körül teszünk egy kis sétát a tanácsház felé, magunknak étvágygerjesztő commotiót [= testmozgást] csinálandók
(1848 Kossuth Hírlapja)
A szesz étvágygerjesztő és görcscsillapitó hatása
(1865 Vasárnapi Újság)
A lakoma étvágygerjesztő turón és pálinkán kezdődik
(1869 Orbán Balázs)
[a tárnicsfélék közül] több faj étvágygerjesztő gyógyszernek használatos a népies gyógyászatban
(1928 TolnaiÚjLex.)
[elfogyasztják] az étvágygerjesztő aperítív italt
(1998 Lakáskultúra)
[az előállított vegyület] serkenti az étvágygerjesztő molekulák termelését
(2000 Figyelő)
2.
vmihez kedvet csináló, vmilyen tevékenységre késztető 〈dolog, hatás〉
[a szétosztott könyvek] étvágygerjesztő hatással lesznek, hogy tovább csábítsanak a jó könyvek: a tudás birodalma felé
(1936 Népszava febr. 15.)
Degas a megmondhatója, hogy az [ti. a századforduló időszaka] se volt jobb s étvágygerjesztőbb, mint a mai vaskor!
(1937 Cs. Szabó László)
A pesti vicceket, sajátos „flaszterhumort” tartalmazó kötethez, két ismert színész, Gálvölgyi János és Tahi Tóth László írt „étvágygerjesztő” Előszót
(2000 Új Könyvek)
II. főnév 1C
1.
rendsz. étkezés előtt elfogyasztott, étvágyat keltő v. fokozó hatású étel, ital, szer
[A mustár] nyári növény; jó étvágy gerjesztő
(1841 Tudományos Gyűjtemény)
[a kínafa kérgéből előállított tinktúrát] leginkább mint gyomorerősítőt és étvágygerjesztőt adják
(1895 PallasLex.)
Barackpálinkát isznak, étvágygerjesztőnek
(1940 Kádár Erzsébet)
Kapunk valami nevetséges, apró hamburgerre emlékeztető étvágygerjesztőt, és megkezdjük ebédünket
(2001 Népszabadság máj. 5.)
2.
ízelítőként vmihez kedvet csináló, vmilyen tevékenységre, kül. vminek a megszerzésére késztető dolog
olyan arccal kell megjelennünk, mintha étvágygerjesztőül Jeremiás siralmai fölött elmélkedtünk volna
(1877 Margitay Dezső)
felszólítások történnek a közönséghez, hogy minél többen csatlakozzanak a Nemzeti Szolgálathoz. Étvágygerjesztőül felsorolják azt a tizennégy Arsenal-játékost, akik csatlakoztak a szárazföldi hadsereghez
(1939 Nemzeti Sport máj. 11.)
Egy nagy volumenű oroszországi kötvénykibocsátás étvágygerjesztőként hatott a nyugati bankoknak
(2000 Figyelő)
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások