damaszkuszi mn és fn 1A3

I. mn

1. ’〈Szíria fővárosával, Damaszkusszal való vmilyen összefüggésnek, kapcsolatnak mint tulajdonságnak a kif-ére〉’ ❖ [Szent Pál] meg-térésének harmadik eſztendeje után alig, hogy a’ Damaskuſi Zſidók kezébe nem került (1782 Molnár János 7232031, 120) damaszkuszi út (gúny is) ’〈Pál apostol történetére utalva, arra a helyzetre, jelenségre vonatkoztatva, hogy vki addigi eszméit, meggyőződését teljesen megtagadja, és (váratlanul) az ellenkezőjére változtatja〉’ ❖ Azzal kezdi fejtegetéseit, hogy beszámol damaszkuszi útjáról: hogyan lett a Mitteleurópás Jászi Oszkár az entente-barát Károlyi Mihály hűséges fegyvertársa? (1921 Fenyő Miksa CD10) | Kétséges és kérdéses, hogy 30 évi beidegződés után képesek-e az emberek a damaszkuszi útra rálépni (1990 Országgyűlési Napló CD62) | érdekes módon maguk az ateista pártemberek és pártemberekből lett mostani vezetők is, a kormány tagjai is, amikor pápalátogatás vagy bármilyen egyházi esemény van, nagyon szívesen tolonganak a damaszkuszi úton (1997 Országgyűlési Napló CD62).

2. damaszkuszi acél a) (fn-i értékben) ’kemény és lágy, rugalmas rétegek összekovácsolásával készült, rendkívül kemény és hajlékony acél, amelynek jellegzetes, moarészerű felületi mintázata a savkezelés során keletkezik, ill. ilyen acélból készült fegyver’ ❖ csekély timany és kovanytartalom [= alumínium- és szilíciumtartalom] a legjelesebb indiai acél nemét jellemzi, melly Wootz név alatt hozatik Bombayból Europába, s a valódi Damaskuszi acélnák állításuk szerint azon tulajdonságot kölcsönözi, miszerint fölszine föleresztett kénsavval etetve, sötétebb és világosabb ereket nyer (1844 Nendtvich Károly 8330011, 294) | Damaszkcső[:] tulajdonképpen damaszkuszi acélból készült puskacső, melynek anyaga többszörösen összehegesztett, csavart, keményebb és puhább vasból, acélból készül; szívós, jóminőségű és szépen mintázott (1926 TolnaiÚjLex. C5720, 257) | [az araboknak] világhírűek voltak az ipari termékeik, gyapjú-selyem és gyapotszöveteik, acéláruik, fegyvereik (damaszkuszi acél) (2000 Magyar Hírlap CD09) b) (mn-i értékben) ’ilyen acélból készült 〈fegyver〉’ ❖ Ez alkalommal láthatni egész fényében a Bocchénak régi időkből megmaradt gazdagságát, az ezüsttel kivert damaszkuszi aczél puskákat, aranyos késeket, ezüst tölténytáskákat (1892 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21).

2a. ’ebből az acélból készült 〈fegyver, kül. kard (pengéje)〉’ ❖ Drága damaszkusi kard (1845 Arany János CD01) | egyik kezébe fogja a tollas buzogányát, másikba a damaszkuszi szablyáját (1892 Jókai Mór CD18) | ki van cizellálva, mint a damaszkuszi penge (1930 Móricz Zsigmond CD10) | damaszkuszi pengét szegezett a kereskedő mellének (1942 Kálnoky Hugó ford.–Széchenyi CD1502).

II. fn

’〈a Damaszkuszban élő lakosság, ill. az ott élő, onnan származó személy megnevezéseként〉’ ❖ A damaszkusziak termesztik a legfölségesebb szőlőt, de bort nem csinálnak belőle, aszaltan vagy mustképpen fogyasztják (1884 Jókai Mór CD18).

J: dömöcki.

damaszkuszi melléknév és főnév 1A3
I. melléknév
1.
〈Szíria fővárosával, Damaszkusszal való vmilyen összefüggésnek, kapcsolatnak mint tulajdonságnak a kif-ére〉
[Szent Pál] meg-térésének harmadik eſztendeje után alig, hogy a’ Damaskuſi Zſidók kezébe nem került
(1782 Molnár János)
damaszkuszi út (gúny is)
〈Pál apostol történetére utalva, arra a helyzetre, jelenségre vonatkoztatva, hogy vki addigi eszméit, meggyőződését teljesen megtagadja, és (váratlanul) az ellenkezőjére változtatja〉
Azzal kezdi fejtegetéseit, hogy beszámol damaszkuszi útjáról: hogyan lett a Mitteleurópás Jászi Oszkár az entente-barát Károlyi Mihály hűséges fegyvertársa?
(1921 Fenyő Miksa)
Kétséges és kérdéses, hogy 30 évi beidegződés után képesek-e az emberek a damaszkuszi útra rálépni
(1990 Országgyűlési Napló)
érdekes módon maguk az ateista pártemberek és pártemberekből lett mostani vezetők is, a kormány tagjai is, amikor pápalátogatás vagy bármilyen egyházi esemény van, nagyon szívesen tolonganak a damaszkuszi úton
(1997 Országgyűlési Napló)
2.
(csak szókapcsolatban)
damaszkuszi acél
a) (fn-i értékben)
kemény és lágy, rugalmas rétegek összekovácsolásával készült, rendkívül kemény és hajlékony acél, amelynek jellegzetes, moarészerű felületi mintázata a savkezelés során keletkezik, ill. ilyen acélból készült fegyver
csekély timany és kovanytartalom [= alumínium- és szilíciumtartalom] a legjelesebb indiai acél nemét jellemzi, melly Wootz név alatt hozatik Bombayból Europába, s a valódi Damaskuszi acélnák állításuk szerint azon tulajdonságot kölcsönözi, miszerint fölszine föleresztett kénsavval etetve, sötétebb és világosabb ereket nyer
(1844 Nendtvich Károly)
Damaszkcső[:] tulajdonképpen damaszkuszi acélból készült puskacső, melynek anyaga többszörösen összehegesztett, csavart, keményebb és puhább vasból, acélból készül; szívós, jóminőségű és szépen mintázott
(1926 TolnaiÚjLex.)
[az araboknak] világhírűek voltak az ipari termékeik, gyapjú-selyem és gyapotszöveteik, acéláruik, fegyvereik (damaszkuszi acél)
(2000 Magyar Hírlap)
b) (mn-i értékben)
ilyen acélból készült 〈fegyver〉
Ez alkalommal láthatni egész fényében a Bocchénak régi időkből megmaradt gazdagságát, az ezüsttel kivert damaszkuszi aczél puskákat, aranyos késeket, ezüst tölténytáskákat
(1892 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
2a.
ebből az acélból készült 〈fegyver, kül. kard (pengéje)
Drága damaszkusi kard
(1845 Arany János)
egyik kezébe fogja a tollas buzogányát, másikba a damaszkuszi szablyáját
(1892 Jókai Mór)
ki van cizellálva, mint a damaszkuszi penge
(1930 Móricz Zsigmond)
damaszkuszi pengét szegezett a kereskedő mellének
(1942 Kálnoky Hugó ford.Széchenyi)
II. főnév
〈a Damaszkuszban élő lakosság, ill. az ott élő, onnan származó személy megnevezéseként〉
A damaszkusziak termesztik a legfölségesebb szőlőt, de bort nem csinálnak belőle, aszaltan vagy mustképpen fogyasztják
(1884 Jókai Mór)

Beállítások