diskurzus fn 4A diszkurzus
1. ’két v. több személy között (spontán módon) létrejövő, rendsz. kötetlen témájú, oldott hangulatú beszélgetés, társalgás’ ❖ Különb-különbféle emberekkel lévén discursusban, eléhozódott, hogy akar elválni gr. Teleki Imre a feleségétől, néhai Nemes Ádám úr leányától (1775 Rettegi György 7282003, 357) | Andrássy felkelt székéről, s odaült a Guszti háta mögé diszkurzust akarván vele kezdeni valami magándologban (1878 Mikszáth Kálmán CD04) | Beszélgetünk, nyílik az ajtó, belép Ady: Ismeritek egymást! mondom én s folyik tovább a diskurzus (1927 Hatvany Lajos 9229002, 53) | [a belgiumi menedzser] három hónap után még egyáltalán nem tudja követni a magyarul folyó diskurzust (2000 Figyelő CD2601).
2. (rég) ’(hallgatóság előtti) beszéd, szónoklat’ ❖ ? Tettem vacsoránál én discursusomat (1788 Gvadányi József C5115, 182) | Himfy […] theologiai discursust kezde, ’s a’ Protestánsok ellen költ-ki. Kapitány Csohány, fija az Igazságnak, megszóllalt és Himfyt elhallgattatta (1810 Kazinczy Ferenc C2561, 96) | ajánlatos lenne, ha [a darabban] valamivel lassúbb diskurzus zengedezne némelyek ajkain (1880 Mikszáth Kálmán 8312099, 214) | Tán nem ártana Egy kis diskurzust itt gondolnom el előre, a követség érdekében (1881 Kemény Károly ford.–Molière C3178, 144).
3. (vál) ’tematikus kapcsolatban levő szövegek által megvalósuló közbeszéd’ ❖ Itt az eső az eső fogalmára vonatkozik, de – és ez lényeges – az eső fogalma itt sem a jelentése az eső szónak, hanem egy sajátos és ritka – általában csak tudományos diskurzusban előforduló – denotátuma (1978 Antal László 1003002, 62) | Bármennyire gyökeres is, és bármennyire túlnyomó is a nemzetről való zavart beszéd, egyetlen jelentős szellemi (és politikai) áramlat sem állhatja sokáig, hogy kiijesszék a nemzetről való diskurzusból (1991 Révész Sándor 2038001, 12) | Az SZKP XX. kongresszusa után a politikai diskurzus Kádár számára igen kényes szakaszába érkezett (2000 Rainer M. János CD17).
4. (Irodt) ’adott témáról kifejtett elmélkedés, értekezés mint írott nyelvi szöveg’ ❖ Ebből [ti. Nagy Sámuelből] nagy philosophust lehet várni: ezt egy discursusa meg mutatja (1794 Csokonai-emlékek 7503006, 184) | Zrínyi Miklós hadtudományi munkái csak a mi korunkban láttak világot. Ezeket ő három könyvre osztotta: az elsőben öt „discursusban” általános intéseket ad vezérek számára (1864 Toldy Ferenc 8481007, 91) | Minemű discursust irt egy tudatlan lengyel, azért küldöm Nagyságodnak: lássa, mit ír az magyar nemzetrűl és Nagyságod méltóságos személyérűl (1874 Századok CD57) | François De la Noue diskurzusai a 16. század végén jelentek meg, s a francia hadügyre nagy befolyást gyakoroltak (1997 Magyar Könyvszemle CD40).
5. (Nyelvt) ’〈pragmatikai kategóriaként, nyelvi szint jelölésére is:〉 vmely mondat v. egy beszédhelyzet által meghatározott szövegegység és az értelmezését befolyásoló kontextus együttvéve’ ❖ [a kontrasztív topikot] a topik és a fókusz metszetének, vagyis egyfajta „fókuszba helyezett topiknak” tekintik, éppen azért, mert az ilyen összetevő a diskurzus szintjén topikként viselkedik (2001 Gécseg Zsuzsanna C7181, 285) | [a bemutatott] diszlexia modell szerint az olvasás súlyos zavarát a hallási percepció zavara okozza, nem pedig a beszédészlelés felsőbb szintjei (szemantika, szintaxis, diskurzus) (2009 Józsa Krisztián–Steklács János 3223001, 372) | A diskurzus bizonyos részeire rámutató deiktikus kifejezéseket is abból a pontból kiindulva értelmezzük, ahol a beszélő a diskurzus folyamatában éppen tart (2010 Tátrai Szilárd C7200, 226).
ÖE: ~elemzés, ~jelölő.
Vö. ÉrtSz.; TESz. diskurál; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.; IdSz.