alfabét fn 3D1 (rég)alfabet

1. ’vmely nyelv írásrendszerében, ill. helyesírásában haszn. betűk, írásjegyek (meghatározott sorrendű) összessége; alfabétum’ ❖ Az előbeszédek hosszúk, unalmasak, mint egy egyiptomi, vagy még inkább chinai alphabet, mellynek α-t [!] a’ bölcsőben, ω-ját a’ koporsóban tanulja meg az ember (1848 Életképek C0106, 152) | örmény alphabetjét (1870 Századok CD57) | Az alfabetnek csak harminczhat betűje van (1889 Jókai Mór C2298, 257) | Számos csillagképben már a szabadszemmel látható csillagok száma is akkora, hogy jelölésükre a görög alfabet betűi nem elégségesek (1930 Lassovszky Károly 9382001, 267).

1a. (átv is) ’vmely másféle jelrendszer jeleinek összessége’ ❖ ímé, ezen ki válaſztatott 70 jelekbl áll a’ Telegrafuſnak alfabétje, mellyeket a’ ſzükség és ſzabad tettzés ſzerént véghetetlen ſokſzor lehet meg változtatni (1794 A francia telegráfusnak leírása ford. 7415001, 13) | Tudod-e, hogy az emberi tagok és mozdulataik egy teljes alfabetet képeznek? (1875 Jókai Mór CD18) | Hát a szemek alphabetje olyan, hogy a leány annyiszor pillant a szempilláival, a hányadik a jelzett betű a sorban (1889 Jókai Mór C2298, 273) | A zenei írás alfabetjéből kerültek a címlapra jelbetűk (1911 Kaffka Margit CD10).

2. ’az ábécé betűinek hagyományos sorrendje; betűrend’ ❖ ott minden szépen rendben van szedve, alphabet szerint (1854 Jókai Mór C2244, 280) | Neki nem marad egyéb teendője, mint számba venni az embereket, lajstromba szedni alphabet szerint a neveket s őrizni őket, mint a birkát (1897 Eötvös Károly 8127001, 29).

3. ’vmely tudás, készség alapismereteinek együttese, ill. ennek elemi fokú ismerete’ ❖ Henriette ámult és bámulta azt a tudományt, a minek ő az alphabetjét sem fogja megtanulni soha (1875 Jókai Mór C2294, 94).

J: ábécé.

alfabét főnév 3D1 (rég)
alfabet 3B1
1.
vmely nyelv írásrendszerében, ill. helyesírásában haszn. betűk, írásjegyek (meghatározott sorrendű) összessége; alfabétum
Az előbeszédek hosszúk, unalmasak, mint egy egyiptomi, vagy még inkább chinai alphabet, mellynek α-t [!] a’ bölcsőben, ω-ját a’ koporsóban tanulja meg az ember
(1848 Életképek)
örmény alphabetjét
(1870 Századok)
Az alfabetnek csak harminczhat betűje van
(1889 Jókai Mór)
Számos csillagképben már a szabadszemmel látható csillagok száma is akkora, hogy jelölésükre a görög alfabet betűi nem elégségesek
(1930 Lassovszky Károly)
1a. (átv is)
vmely másféle jelrendszer jeleinek összessége
ímé, ezen ki válaſztatott 70 jelekbl áll a’ Telegrafuſnak alfabétje, mellyeket a’ ſzükség és ſzabad tettzés ſzerént véghetetlen ſokſzor lehet meg változtatni
(1794 A francia telegráfusnak leírása ford.)
Tudod-e, hogy az emberi tagok és mozdulataik egy teljes alfabetet képeznek?
(1875 Jókai Mór)
Hát a szemek alphabetje olyan, hogy a leány annyiszor pillant a szempilláival, a hányadik a jelzett betű a sorban
(1889 Jókai Mór)
A zenei írás alfabetjéből kerültek a címlapra jelbetűk
(1911 Kaffka Margit)
2.
az ábécé betűinek hagyományos sorrendje; betűrend
ott minden szépen rendben van szedve, alphabet szerint
(1854 Jókai Mór)
Neki nem marad egyéb teendője, mint számba venni az embereket, lajstromba szedni alphabet szerint a neveket s őrizni őket, mint a birkát
(1897 Eötvös Károly)
3.
vmely tudás, készség alapismereteinek együttese, ill. ennek elemi fokú ismerete
Henriette ámult és bámulta azt a tudományt, a minek ő az alphabetjét sem fogja megtanulni soha
(1875 Jókai Mór)

Beállítások