alliteráció fn 1A (Irodt)

’szókezdő, es. szó belseji hangok, rendsz. mássalhangzók ismétlődése, összecsengése egy szöveg, kül. vers (egymást követő) szavaiban, ill. ilyen jelenséget mutató mű(részlet); betűrím’ ❖ Néminemüképen affectálni fogom [= túlzásba viszem] az alliterátiót, mert ez könnyedségre mutat (1867 Rákosi Jenő ford. C3730, 214) | [Babits Mihály] néhány nappal születése előtt ugyanis titkos figyelmeztetéssel rávette édesanyját, hogy utazzék Szegszárdra, nehogy „Szegszárdon Születtem, Színésznőt Szerettem” című leendő versében az alliterációt elrontsák (1920 Karinthy Frigyes 9309088, 15) | a p és sz hangok alliterációja (1960 Képes Géza 9323027, 140) | Miféle illemtanórán oktatott alliteráció ez a „keserű kórház”? (1974 Orbán Ottó 2049043, 79) | A hangzásbeli formák közt olyan zenei elemekkel találkozunk, mint az emfatikus hangnyújtások, hangutánzó szavak, alliterációk, és a rímszóródáshoz hasonló jelenségek (1982 Fehér Erzsébet 2028008, 288).

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; IdSz.

alliteráció főnév 1A (Irodt)
szókezdő, es. szó belseji hangok, rendsz. mássalhangzók ismétlődése, összecsengése egy szöveg, kül. vers (egymást követő) szavaiban, ill. ilyen jelenséget mutató mű(részlet); betűrím
Néminemüképen affectálni fogom [= túlzásba viszem] az alliterátiót, mert ez könnyedségre mutat
(1867 Rákosi Jenő ford.)
[Babits Mihály] néhány nappal születése előtt ugyanis titkos figyelmeztetéssel rávette édesanyját, hogy utazzék Szegszárdra, nehogy „Szegszárdon Születtem, Színésznőt Szerettem” című leendő versében az alliterációt elrontsák
(1920 Karinthy Frigyes)
a p és sz hangok alliterációja
(1960 Képes Géza)
Miféle illemtanórán oktatott alliteráció ez a „keserű kórház”?
(1974 Orbán Ottó)
A hangzásbeli formák közt olyan zenei elemekkel találkozunk, mint az emfatikus hangnyújtások, hangutánzó szavak, alliterációk, és a rímszóródáshoz hasonló jelenségek
(1982 Fehér Erzsébet)
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; IdSz.

Beállítások