beleáll tn ige 3a9

1. ’Egy lépéssel vmibe áll úgy, hogy test(ének egy rész)e azon belül kerül.’

1a. ’vmely üreges, fedetlen tárgyba lép’ ❖ [A kórusvezető] kitűnni kívánván, beleáll a göbölitatóba [= hizlalt marhákból álló csorda itatóvályújába], s onnét osztja szét az irányadó négy alaphangot, amennyire azokat fuvolájából elő bírta tüszkölni (1846 Jókai Mór CD18) | [A hun férfi] beleállt a dereglyébe, s hozzám evezett (1901 Gárdonyi Géza 9173006, 348) | [a vályogvető lány] arra gondolt, hogy szombaton vizet tesz fel melegíteni, érezte a háziszappan szagát, le szokott vetkőzni meztelenre, s beleállva a vájdlingba [mosakodott] (1963 Domonkos István 1037002, 15).

1b. ’vmely őt körülvevő közegbe lép’ ❖ [az öszvér] beleállt a kristálytiszta vízbe a négy lábával, úgy kezdte azt mohón szürcsölni (1891 Jókai Mór CD18) | a reflektor fényébe hol az egyik alak áll bele, hol a másik és nem mindig az, akinek bele kellene állnia (1939 Schöpflin Aladár CD10) | A Tiszántúlon a nadályos [= piócákat összegyűjtő és ezzel kereskedő személy] beleáll a vízbe, pálcikával alányúl a feléje kígyózó nadálynak s kiemeli (1980 NéprajziLex. CD47).

1c. ’vonallal, kerettel határolt területre lép, ill. ott látható’ ❖ [a játékosok] kört huznak, abba beleállnak (1878 Hamary Béla 8178001, 12) | [Drakula] a tyúk körül, a földön négyszöget húz, beleáll a négyszögbe, féllábon táncol (1914 Erdősi Dezső CD10) | Horvátné beleállt a[z ablak]keretbe, kívánatosan, duzzadtan és férj nélkül (1933 Gelléri Andor Endre 9179007, 81).

2. ’vmely közösségbe tagként, ill. vmely folyamatba résztvevőként belép vki’ ❖ Ti magatok Szép Iſtenaſſzonyok elttem dalljatok. Ti elmondhatjátok, […] Kik állottak belé a’ Leány-ſeregbe, Kik vóltak Vezéri az Amazonoknak, ’S örök Egri nevet kik nyertek magoknak (1799 Csokonai Vitéz Mihály 7069016, 60) | A vidéki nemes legények csak úgy vergődtek a kétség között ha valjon bele álljanak-e a kompániába vagy tartózkodjanak? (1885 Deák Farkas CD55) | [Az ideális ember] nem zárkózik el a való világtól, hanem beleáll; nem csügged s nem kedvetlenkedik el, hanem annyit fogad be magába a világból, amennyit magában harmonikus életté fejleszthet (1903 Prohászka Ottokár 1125023, 127) | amikor a megidézett démonok beleállnak a valóságos életbe, a költő hatalma megszűnik rajtuk (1970 e. Keresztury Dezső 9326020, 324) | Tudják ők, hogy semmi keresnivalójuk abban a csapatban, amelyikbe a fényképezés idejére beleálltak (1997 Magyar Hírlap CD09).

3. (rég) ’tervhez, cselekvéshez helyesléssel v. részvétellel hozzájárul’ ❖ belé-áll ez álladalom elleni összeesküvésbe? (1845 Szilágyi Sándor ford.–Gutzkow C4026, 111) | Hiába volt minden szabadkozás Manó részéről, hogy ő nem tud kártyázni! Megtanítják. Bele kellett állni (1885 Jókai Mór CD18) | Egyszer meg akartak lincselni, amért nem álltunk bele sztrájkba (1890 Jókai Mór CD18).

4. (rég) ’elkezd vmely munkát, ill. dolgozni kezd’ ❖ A’ munkába beléállott (1794 Magyar nyelvmester C1947, 175) | uj erőt gyüjtünk, hogy majd egykor ismét beleállhassunk a fegyvernek [szolgálatába] (1876 Győry Vilmos ford.–Cervantes Saavedra C1978, 406) | De, ha már beleállott a mesterségébe [Billroth sebész], kitartott mellette és első lett benne (1905 Bródy Sándor C1200, 92).

4a. (/nyj) ’vki belép arra a területre, amelyen munkát kell végeznie, és dolgozni kezd’ ❖ belé-állhat a’ Pernek annyi részébe, és el-láttathattya a’ Vétket (1782 e. Cserey Farkas¹ C1290, 214) | Hogy nagy feneket ne keritsek szokás szerint, tehát mindjárt bele állok a dologba [ti. a történet elmondásába], mint a nyomtató ember az ágyásba (1848 Vajda János 8503064, 7) | Alig várta, hogy bele állhasson abba a rétbe [kaszálni] (1886 Jakab Ödön C2197, 125) | az uraság kisebbik tábla buzájába már bele is állottak az idegen aratók (1902 Nagy Sándor 8327001, 45) | Sokan azt hiszik, hogy a gazdálkodónak csak kézbeli szerszámokra van szüksége, ha a földbe beleáll (1947 Szabad Föld aug. 17. C1537, 2).

5. ’〈hegyes tárgy〉 vmibe beleszúródva megáll benne’ ❖ a repülő nyilak állnak bele a koncentrikus körök valamelyikébe (1981 Mohás Lívia 1109002, 90) | [a bicska] visszapattant és beleállt Illés combjába (1989 Bólya Péter 1023001, 26).

5a. (alany n. is) ’〈hirtelen fájdalom, (rossz) érzés, betegség〉 támad, érezhetővé válik vkiben, ill. vkinek vmely testrészében’ ❖ Az óldal nyilallás, nem mindenkor áll belé mindjárt eleinten (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 96) | magába Bruckba is beleállt a nyavalya, mióta az uj lotteria-kölcsön pucsot csinált (1860 Jósika Miklós CD32) | kezeibe a zsibbadás mindjárt beleállott (1889 Kacziány Géza C2470, 24) | Fáj [a fogam]. Úgy beléállt. Jaj nem bírom már ki. Kérem adjon valami cseppeket (1919 Szép Ernő 9665041, 72) | [Gazsi] tagjaiba furcsa bizsergés állt bele (1936 Tersánszky Józsi Jenő 9706008, 54) | derekába hirtelen beleállt a lumbágó (1999 Magyar Hírlap CD09).

5b. (felsz módban) ’〈szitkozódásban〉’ ❖ Álljon bele a féreg ebbe a tüzelőfába. Ugy senyved, mintha minden szálka előbb elsiratná magát benne (1906 e. Thury Zoltán 8479016, 36) | A frász álljon bele, hát evvel töltsem az időm? (1956 Sarkadi Imre 9586007, 117) | – Jaj nekem, oda a lábam! […] – Zsibbadás? – érdeklődött doktor Minorka együttérzően. – Az, hogy a kórság álljon bele (1985 Békés Pál 1014003, 56).

5c. ’〈tulajdonság, érzelem〉 hirtelen eluralkodik vkin’ ❖ Miklósba beleállt a rémület, eszébe jutott az az uzsonna s kétségbeesett, hogy megint meg akarja traktálni [az asszony] (1917 Móricz Zsigmond CD10) | Ha a makacsság Törökbe beléáll, agitátor legyen, aki megpuhítja (1955 Sütő András 9620006, 107).

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

beleáll tárgyatlan ige 3a9
1.
Egy lépéssel vmibe áll úgy, hogy test(ének egy rész)e azon belül kerül.
1a.
vmely üreges, fedetlen tárgyba lép
[A kórusvezető] kitűnni kívánván, beleáll a göbölitatóba [= hizlalt marhákból álló csorda itatóvályújába], s onnét osztja szét az irányadó négy alaphangot, amennyire azokat fuvolájából elő bírta tüszkölni
(1846 Jókai Mór)
[A hun férfi] beleállt a dereglyébe, s hozzám evezett
(1901 Gárdonyi Géza)
[a vályogvető lány] arra gondolt, hogy szombaton vizet tesz fel melegíteni, érezte a háziszappan szagát, le szokott vetkőzni meztelenre, s beleállva a vájdlingba [mosakodott]
(1963 Domonkos István)
1b.
vmely őt körülvevő közegbe lép
[az öszvér] beleállt a kristálytiszta vízbe a négy lábával, úgy kezdte azt mohón szürcsölni
(1891 Jókai Mór)
a reflektor fényébe hol az egyik alak áll bele, hol a másik és nem mindig az, akinek bele kellene állnia
(1939 Schöpflin Aladár)
A Tiszántúlon a nadályos [= piócákat összegyűjtő és ezzel kereskedő személy] beleáll a vízbe, pálcikával alányúl a feléje kígyózó nadálynak s kiemeli
(1980 NéprajziLex.)
1c.
vonallal, kerettel határolt területre lép, ill. ott látható
[a játékosok] kört huznak, abba beleállnak
(1878 Hamary Béla)
[Drakula] a tyúk körül, a földön négyszöget húz, beleáll a négyszögbe, féllábon táncol
(1914 Erdősi Dezső)
Horvátné beleállt a[z ablak]keretbe, kívánatosan, duzzadtan és férj nélkül
(1933 Gelléri Andor Endre)
2.
vmely közösségbe tagként, ill. vmely folyamatba résztvevőként belép vki
Ti magatok Szép Iſtenaſſzonyok elttem dalljatok. Ti elmondhatjátok, […] Kik állottak belé a’ Leány-ſeregbe, Kik vóltak Vezéri az Amazonoknak, ’S örök Egri nevet kik nyertek magoknak
(1799 Csokonai Vitéz Mihály)
A vidéki nemes legények csak úgy vergődtek a kétség között ha valjon bele álljanak-e a kompániába vagy tartózkodjanak?
(1885 Deák Farkas)
[Az ideális ember] nem zárkózik el a való világtól, hanem beleáll; nem csügged s nem kedvetlenkedik el, hanem annyit fogad be magába a világból, amennyit magában harmonikus életté fejleszthet
(1903 Prohászka Ottokár)
amikor a megidézett démonok beleállnak a valóságos életbe, a költő hatalma megszűnik rajtuk
(1970 e. Keresztury Dezső)
Tudják ők, hogy semmi keresnivalójuk abban a csapatban, amelyikbe a fényképezés idejére beleálltak
(1997 Magyar Hírlap)
3. (rég)
tervhez, cselekvéshez helyesléssel v. részvétellel hozzájárul
belé-áll ez álladalom elleni összeesküvésbe?
(1845 Szilágyi Sándor ford.Gutzkow)
Hiába volt minden szabadkozás Manó részéről, hogy ő nem tud kártyázni! Megtanítják. Bele kellett állni
(1885 Jókai Mór)
Egyszer meg akartak lincselni, amért nem álltunk bele sztrájkba
(1890 Jókai Mór)
4. (rég)
elkezd vmely munkát, ill. dolgozni kezd
A’ munkába beléállott
(1794 Magyar nyelvmester)
uj erőt gyüjtünk, hogy majd egykor ismét beleállhassunk a fegyvernek [szolgálatába]
(1876 Győry Vilmos ford.Cervantes Saavedra)
De, ha már beleállott a mesterségébe [Billroth sebész], kitartott mellette és első lett benne
(1905 Bródy Sándor)
4a. (/nyj)
vki belép arra a területre, amelyen munkát kell végeznie, és dolgozni kezd
belé-állhat a’ Pernek annyi részébe, és el-láttathattya a’ Vétket
(1782 e. Cserey Farkas¹)
Hogy nagy feneket ne keritsek szokás szerint, tehát mindjárt bele állok a dologba [ti. a történet elmondásába], mint a nyomtató ember az ágyásba
(1848 Vajda János)
Alig várta, hogy bele állhasson abba a rétbe [kaszálni]
(1886 Jakab Ödön)
az uraság kisebbik tábla buzájába már bele is állottak az idegen aratók
(1902 Nagy Sándor)
Sokan azt hiszik, hogy a gazdálkodónak csak kézbeli szerszámokra van szüksége, ha a földbe beleáll
(1947 Szabad Föld aug. 17.)
5.
〈hegyes tárgy〉 vmibe beleszúródva megáll benne
a repülő nyilak állnak bele a koncentrikus körök valamelyikébe
(1981 Mohás Lívia)
[a bicska] visszapattant és beleállt Illés combjába
(1989 Bólya Péter)
5a. (alany n. is)
〈hirtelen fájdalom, (rossz) érzés, betegség〉 támad, érezhetővé válik vkiben, ill. vkinek vmely testrészében
Az óldal nyilallás, nem mindenkor áll belé mindjárt eleinten
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
magába Bruckba is beleállt a nyavalya, mióta az uj lotteria-kölcsön pucsot csinált
(1860 Jósika Miklós)
kezeibe a zsibbadás mindjárt beleállott
(1889 Kacziány Géza)
Fáj [a fogam]. Úgy beléállt. Jaj nem bírom már ki. Kérem adjon valami cseppeket
(1919 Szép Ernő)
[Gazsi] tagjaiba furcsa bizsergés állt bele
(1936 Tersánszky Józsi Jenő)
derekába hirtelen beleállt a lumbágó
(1999 Magyar Hírlap)
5b. (felsz módban)
〈szitkozódásban〉
Álljon bele a féreg ebbe a tüzelőfába. Ugy senyved, mintha minden szálka előbb elsiratná magát benne
(1906 e. Thury Zoltán)
A frász álljon bele, hát evvel töltsem az időm?
(1956 Sarkadi Imre)
– Jaj nekem, oda a lábam! […] – Zsibbadás? – érdeklődött doktor Minorka együttérzően. – Az, hogy a kórság álljon bele
(1985 Békés Pál)
5c.
〈tulajdonság, érzelem〉 hirtelen eluralkodik vkin
Miklósba beleállt a rémület, eszébe jutott az az uzsonna s kétségbeesett, hogy megint meg akarja traktálni [az asszony]
(1917 Móricz Zsigmond)
Ha a makacsság Törökbe beléáll, agitátor legyen, aki megpuhítja
(1955 Sütő András)
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások