belsőség fn 3B8

1. (Tört is) ’〈a település határában elhelyezkedő rétekkel, szántókkal, az ún. külsőséggel szemben:〉 ált. a paraszti gazdaságnak, ill. a jobbágy telkének a település belterületére eső része es. a rajta álló lakóházzal és a gazdasági épületekkel együtt’ ❖ a föld mérői kézzel felveendő belső birtok (intravillanum), kihagyván a közös gyepből történt fogásokat, és belsőségé forditott egyéb extravillanumokat [= a városon kívüli telkeket] (1834 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | Birtok bérbeadás. Csomaköz községben egy szép belsőség, mely egy 5 szobás lakással biró cseréppel fedett lakházból, cselédház és istállóból és az udvaron 3 drb, téglából épült szinből áll (1896 Szatmár Megyei Közlöny 8662001, 4) | A belsőségen kívül a gazdasági munkás rendesen, de nem mindig, kültelket, külsőséget is kapott, vagyis művelésre, szántás vetésre, legelőre, rétre, bortermelésre alkalmas területet (1906 Acsády Ignác 8004002, 44) | Az úrbéri telek állott belsőségből (házhely, udvar, kert) és külsőségből (szántó, rét) (1925 RévaiNagyLex. C5714, 639) | a házhoz tartozó belsőség nem volt bekerítve (1939 Domanovszky György CD43) | A jobbágytelek belső és külső telekből állt. Az előbbi a belsőséget jelölte, azt a területet, amely a lakóházat, a gazdasági épületeket, az udvart és a hozzá csatlakozó kertet foglalta magában (1998 Solymosi László CD17).

1a. ’földbirtok, uradalom, gazdaság központi része, amelyhez a gazdasági udvar és épületek, ill. a lakóépület tartozik’ ❖ [a] kistevelyi puszta határaiban 80 holdnyi tagositott birtok, mellyen 2000 ft. becsértékü legjobb karbeli bükkös erdő is van, terjedelmes belsőséggel s azon épült tágas lakházzal és gazdasági épületekkel (1859 Vasárnapi Újság CD56) | [a] belsőséghez tartozik az intézői lakás (1947 Szabad Föld jan. 12. C1537, 2) | Az uradalom megtartotta minden belsőségét, épületeit, udvarait, kertjeit és raktárait (2000 Horváth M. Ferenc CD36).

1b. (Közig) ’település belterülete’ ❖ a főváros pesti része belsőségének mai rendezési terve (1935 RévaiNagyLex. C5717, 187) | [a fürdőüzem megszűnésével] a város belsőségének határán belül rendelkezésre álló szabad fürdők vízfelülete a réginek egyötödére csökkent (1959 Schneider Lipót CD52) | Hajdúböszörmény belsőségének térképe (1997 Magyar néprajz CD47).

2. ’〈(vágó)állatnál:〉(emberi fogyasztásra alkalmas) belső szerv’ ❖ állati belsőségek (1941 Örkény István 9500003, 71) | Minden belsőséget adjon a kutyának. Ha lábasban sütnénk, persze megsütnénk a szívit, máját, zúzáját is, de most nem bajlódunk vele (1956 Fekete István 9142003, 221) | Az állati hulladék tüzelőül szolgál, a belsőségek (pl. a hal epéje, szíve és veséje) pedig orvosságul (1989 HaagLex. ford. CD1208) | A kacsa belsőségeit megmosom, leszárítom, majd jó éles késsel egészen apróra metélem (1991 Frank Júlia CD19) | A mediterrán világban állati belsőségből [jósoltak] (2000 Horváth Pál² CD17).

2a. (ritk) ’〈embernél:〉 belső szerv’ ❖ [a grófnak] bizony elég baja volt a belsőségeivel, szívével, veséjével (1933 Krúdy Gyula CD54) | [a farsang istene a végrendeletében] szétosztja testét végtagostul, belsőségestül (1997 Varga Imre CD40).

3. (kissé rég) ’vmely épület, szerkezet, ritk. élőlény belseje, belső része (a benne levő dolgokkal együtt)’ ❖ [bemutatták] a magyar pavillon belsőségeinek és a magyar kiállitás több csoportjának installácionális tervezetét (1899 Budapesti Hírlap dec. 14. C4746, 9) | [a Deák téri evangélikus templom belső tere] szónoklásra és szónoklat meghallgatására alkalmas belsőség (1918 Fülep Lajos CD10) | pénzt kért egy kis pálinkára, mert, mint mondá, nagyon ég a belsősége (1919 Krúdy Gyula CD54) | a szem fokozatosan elmerült a rejtelmes belsőségek [ti. az óra belsejének] szemléletében (1956 Bernáth Aurél 9052012, 357).

3a. (rég, Irodt v. Fil) ’vkinek a jelleme, személyisége, belső tulajdonságainak összessége’ ❖ ? Belsség; valamint külsség (1792 Kisded szótár C0816, 18) | az ember nem csak lény, hanem lét is, az az külsőségből és belsőségből álló összetes lény, melly valahol és valamikor van (1847 Hunfalvy Pál C1561, 154) | Az egyednek belsősége vagy kedélye az, melyben a szépség belső feltétei feküsznek (1849 Greguss Ágost C1907, 44).

3b. (rég, Irodt) ’vmely dolog, kül. (irodalmi) mű belső, tartalmi sajátosságainak összessége’ ❖ a sok érdemű költeményben nincs meg azon tökély, melyet csak a külsőségnek s belsőségnek teljes öszhangja által közelíthetni meg (1841 Vörösmarty Mihály C4539, 70) | A müvészi hatásnak e két neme a … műnek belsőségéből fejlődik (1847 Magyar Szépirodalmi Szemle C3004, 145).

4. (rég) ’érzelmi gazdagság, mély érzésekre való képesség, ill. ennek kifejeződése; bensőség’ ❖ Szívem … hasonló Belsséggel hajól mind a’ kettöhöz oda (1807 Folnesics János Lajos ford.–Schilling C1754, 98) | a’ vég felvonásban tökéletesen kiesnek saját belsőségök ’s kifejezésök’ hangjából (1837 Figyelmező C6730, 56).

4a. (rég) ’vminek az érzelmi telítettsége, mély érzésektől átfűtött volta; bensőség’ ❖ A vallásos iránynak ez az ujjászületése […] tükröződik vissza Raphael utolsó képeiben, madonnáinak felülmulhatatlan, egyszerű belsőségében (1901 Nagy képes világtörténet CD03) | az életnek, a csóknak és szenvedélynek oly jelenségeit, árnyékvonalait vagy belsőségeit mutogatja ez az író a tollával, amelyet még a legmodernebb festőművész sem tudott idáig (1922 Krúdy Gyula CD54) | a vallás szellemét és belsőségét keresik inkább (1928 Laziczius Gyula CD10).

Sz: belsőséges.

Vö. ÉrtSz.; TESz. belső; ÉKsz.; ÚMTsz.

belsőség főnév 3B8
1. (Tört is)
〈a település határában elhelyezkedő rétekkel, szántókkal, az ún. külsőséggel szemben:〉 ált. a paraszti gazdaságnak, ill. a jobbágy telkének a település belterületére eső része es. a rajta álló lakóházzal és a gazdasági épületekkel együtt
a föld mérői kézzel felveendő belső birtok (intravillanum), kihagyván a közös gyepből történt fogásokat, és belsőségé forditott egyéb extravillanumokat [= a városon kívüli telkeket]
(1834 Kossuth Lajos összes munkái)
Birtok bérbeadás. Csomaköz községben egy szép belsőség, mely egy 5 szobás lakással biró cseréppel fedett lakházból, cselédház és istállóból és az udvaron 3 drbdarab, téglából épült szinből áll
(1896 Szatmár Megyei Közlöny)
A belsőségen kívül a gazdasági munkás rendesen, de nem mindig, kültelket, külsőséget is kapott, vagyis művelésre, szántás vetésre, legelőre, rétre, bortermelésre alkalmas területet
(1906 Acsády Ignác)
Az úrbéri telek állott belsőségből (házhely, udvar, kert) és külsőségből (szántó, rét)
(1925 RévaiNagyLex.)
a házhoz tartozó belsőség nem volt bekerítve
(1939 Domanovszky György)
A jobbágytelek belső és külső telekből állt. Az előbbi a belsőséget jelölte, azt a területet, amely a lakóházat, a gazdasági épületeket, az udvart és a hozzá csatlakozó kertet foglalta magában
(1998 Solymosi László)
1a.
földbirtok, uradalom, gazdaság központi része, amelyhez a gazdasági udvar és épületek, ill. a lakóépület tartozik
[a] kistevelyi puszta határaiban 80 holdnyi tagositott birtok, mellyen 2000 ft.forint becsértékü legjobb karbeli bükkös erdő is van, terjedelmes belsőséggel s azon épült tágas lakházzal és gazdasági épületekkel
(1859 Vasárnapi Újság)
[a] belsőséghez tartozik az intézői lakás
(1947 Szabad Föld jan. 12.)
Az uradalom megtartotta minden belsőségét, épületeit, udvarait, kertjeit és raktárait
(2000 Horváth M. Ferenc)
1b. (Közig)
település belterülete
a főváros pesti része belsőségének mai rendezési terve
(1935 RévaiNagyLex.)
[a fürdőüzem megszűnésével] a város belsőségének határán belül rendelkezésre álló szabad fürdők vízfelülete a réginek egyötödére csökkent
(1959 Schneider Lipót)
Hajdúböszörmény belsőségének térképe
(1997 Magyar néprajz)
2.
(vágó)állatnál:〉 (emberi fogyasztásra alkalmas) belső szerv
állati belsőségek
(1941 Örkény István)
Minden belsőséget adjon a kutyának. Ha lábasban sütnénk, persze megsütnénk a szívit, máját, zúzáját is, de most nem bajlódunk vele
(1956 Fekete István)
Az állati hulladék tüzelőül szolgál, a belsőségek (pl.például a hal epéje, szíve és veséje) pedig orvosságul
(1989 HaagLex. ford.)
A kacsa belsőségeit megmosom, leszárítom, majd jó éles késsel egészen apróra metélem
(1991 Frank Júlia)
A mediterrán világban állati belsőségből [jósoltak]
(2000 Horváth Pál²)
2a. (ritk)
〈embernél:〉 belső szerv
[a grófnak] bizony elég baja volt a belsőségeivel, szívével, veséjével
(1933 Krúdy Gyula)
[a farsang istene a végrendeletében] szétosztja testét végtagostul, belsőségestül
(1997 Varga Imre)
3. (kissé rég)
vmely épület, szerkezet, ritk. élőlény belseje, belső része (a benne levő dolgokkal együtt)
[bemutatták] a magyar pavillon belsőségeinek és a magyar kiállitás több csoportjának installácionális tervezetét
(1899 Budapesti Hírlap dec. 14.)
[a Deák téri evangélikus templom belső tere] szónoklásra és szónoklat meghallgatására alkalmas belsőség
(1918 Fülep Lajos)
pénzt kért egy kis pálinkára, mert, mint mondá, nagyon ég a belsősége
(1919 Krúdy Gyula)
a szem fokozatosan elmerült a rejtelmes belsőségek [ti. az óra belsejének] szemléletében
(1956 Bernáth Aurél)
3a. (rég, Irodt v. Fil)
vkinek a jelleme, személyisége, belső tulajdonságainak összessége
?
Belsség; valamint külsség
(1792 Kisded szótár)
az ember nem csak lény, hanem lét is, az az külsőségből és belsőségből álló összetes lény, melly valahol és valamikor van
(1847 Hunfalvy Pál)
Az egyednek belsősége vagy kedélye az, melyben a szépség belső feltétei feküsznek
(1849 Greguss Ágost)
3b. (rég, Irodt)
vmely dolog, kül. (irodalmi) mű belső, tartalmi sajátosságainak összessége
a sok érdemű költeményben nincs meg azon tökély, melyet csak a külsőségnek s belsőségnek teljes öszhangja által közelíthetni meg
(1841 Vörösmarty Mihály)
A müvészi hatásnak e két neme a … műnek belsőségéből fejlődik
(1847 Magyar Szépirodalmi Szemle)
4. (rég)
érzelmi gazdagság, mély érzésekre való képesség, ill. ennek kifejeződése; bensőség
Szívem … hasonló Belsséggel hajól mind a’ kettöhöz oda
(1807 Folnesics János Lajos ford.Schilling)
a’ vég felvonásban tökéletesen kiesnek saját belsőségök ’s kifejezésök’ hangjából
(1837 Figyelmező)
4a. (rég)
vminek az érzelmi telítettsége, mély érzésektől átfűtött volta; bensőség
A vallásos iránynak ez az ujjászületése […] tükröződik vissza Raphael utolsó képeiben, madonnáinak felülmulhatatlan, egyszerű belsőségében
(1901 Nagy képes világtörténet)
az életnek, a csóknak és szenvedélynek oly jelenségeit, árnyékvonalait vagy belsőségeit mutogatja ez az író a tollával, amelyet még a legmodernebb festőművész sem tudott idáig
(1922 Krúdy Gyula)
a vallás szellemét és belsőségét keresik inkább
(1928 Laziczius Gyula)
Sz: belsőséges
Vö. ÉrtSz.; TESz. belső; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások