bencés mn és fn (Vall)

I. mn 2B

1. ’Szent Benedek reguláját követő 〈szerzetesrend (vmely csoportja, közössége)〉, ill. e rendhez tartozó 〈személy〉’ ❖ [a földművelés terén] is halhatatlanok érdemei a benczés szerzet tevékeny tagjainak. Övék nagyrészt azon dicsőség, hogy harczos őseinkkel a termelő gazdászatot jókor megkedveltették (1857 Vasárnapi Újság CD56) | Fehér Ipoly pannonhalmi benczés tanár (1869 Rómer Flóris CD57) | a bencés apátok aacheni zsinata 817-ben elhatározta a kolostorok reformját (1928 Hóman Bálint CD42) | Czuczor Gergely, a kiváló költő és nyelvtudós esztendőkön át, attól kezdve, hogy bencés szerzetesként Pestre került, az Akadémia alkalmazottja, a nemzeti érzés és gondolat pártfogója, szószólója lett (1984 Bényei József 1016007, 92) | A bencés közösségek működését István és utódai bőséges birtokadományokkal biztosították (1993 A magyarság kézikönyve CD06) | hogyan alakult ki az ismert, zárt rendbe szerveződött, hierarchikus felépítésű kolostorforma; milyen szabályok, regulák szerint folyt az élet e falak között a különféle (bencés, cisztercita, dominikánus) szerzetesrendekben (1994 Új Könyvek CD29) | bencés testvér (1996 Figyelő CD2601).

1a. ’e szerzetesközösség által létrehozott, fenntartott 〈épület, intézmény〉’ ❖ a pannonhalmi benczés monostor és szentegyház (1857 Vasárnapi Újság CD56) | A gymnasiumok és egyéb tanodák gyűjteményei közűl az első hely a győri benczés gymnasium muzeumát illeti meg (1876 Hampel József CD57) | A tihanyi bencés apátság 1055. évi alapítólevele (1930 Pintér Jenő CD44) | a pannonhalmi bencés kolostor több százra tehető kódexállományából egyetlen kötet maradt fenn (1997 Magyar nyelv és irodalom CD13).

2. ’e rendre jellemző, e rend által képviselt, gyakorolt v. követett’ ❖ [A keresztes hadjáratok fénykorában alakult egyházi lovagrendek közül] egyesek az ágostonos, mások a bencés regulát fogadták el (1939 Magyar művelődéstörténet CD43) | a 11. századi bencés reformmozgalom aszketikus szellemében (1964 Klaniczay Tibor CD53) | A bencés életforma lényegét hazánkban is kettős küldetés jellemezte: a világtól elzárkózó közösség mindennapjait az ima és a liturgia, valamint a kétkezi munka hatotta át (1993 A magyarság kézikönyve CD06) | A szerzetesek számára Pannonhalmán mindennapi olvasmány a bencés lelkiség alapvető műve, Szent Benedek regulája (1996 Magyar Hírlap CD09).

II. fn 4B

(hat ne-vel, rendsz. tbsz-ban) ’Nursiai Szent Benedek 529 körül keletkezett reguláját követő ún. monasztikus, vagyis helyhez kötött(, kongregációba tömörült) férfi, ritk. női szerzetesrend (vmely közössége)’ ❖ [a soproni] bencések monostorának temploma (1854 Ipolyi Arnold 8197008, 183) | a hajdani benczések temploma sz. Benedeken, a Garam mellett, mely még a körben futó, apró tornyocskákkal ellátott körfal közepén fekszik (1876 Henszlmann Imre 8182001, 27) | nem tudták végképen megsemmisíteni a bencéseket a reformáció és a török világ viharai sem; hiába záratta be kolostoraikat II. József császár, a rend újból helyreállott s a középiskolai nevelés terén folytatta munkásságát (1930 Pintér Jenő CD44) | A clunyi bencések […] az eredeti regula és fegyelem visszaállítása mellett a püspököktől és a világi hűbérurak hatalmától való mentességet követeltek (1977 Gecse Gusztáv 1057004, 114).

a. ’e rend tagja’ ❖ [Czuczor] Pozsonyból benczésnek folyamodott (1898 Zoltvány Irén C1240, 7) | Vivát! – kiáltják rekedt kórusban a győri püspök vendégei: a teljes káptalan, néhány prépost, néhány bencés, néhány ijedt falusi plébános – s utoljára csöndítik össze poharukat (1931 Sárközi György 9587010, 63) | Gellért, a velencei bencés a Szentföldre indult, ám országunkon áthaladva engedett István kérésének; itt maradt, és vállalta a trónörökös, Imre herceg nevelését (1993 A magyarság kézikönyve CD06).

Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.

bencés melléknév és főnév (Vall)
I. melléknév 2B
1.
Szent Benedek reguláját követő 〈szerzetesrend (vmely csoportja, közössége), ill. e rendhez tartozó 〈személy〉
[a földművelés terén] is halhatatlanok érdemei a benczés szerzet tevékeny tagjainak. Övék nagyrészt azon dicsőség, hogy harczos őseinkkel a termelő gazdászatot jókor megkedveltették
(1857 Vasárnapi Újság)
Fehér Ipoly pannonhalmi benczés tanár
(1869 Rómer Flóris)
a bencés apátok aacheni zsinata 817-ben elhatározta a kolostorok reformját
(1928 Hóman Bálint)
Czuczor Gergely, a kiváló költő és nyelvtudós esztendőkön át, attól kezdve, hogy bencés szerzetesként Pestre került, az Akadémia alkalmazottja, a nemzeti érzés és gondolat pártfogója, szószólója lett
(1984 Bényei József)
A bencés közösségek működését István és utódai bőséges birtokadományokkal biztosították
(1993 A magyarság kézikönyve)
hogyan alakult ki az ismert, zárt rendbe szerveződött, hierarchikus felépítésű kolostorforma; milyen szabályok, regulák szerint folyt az élet e falak között a különféle (bencés, cisztercita, dominikánus) szerzetesrendekben
(1994 Új Könyvek)
bencés testvér
(1996 Figyelő)
1a.
e szerzetesközösség által létrehozott, fenntartott 〈épület, intézmény〉
a pannonhalmi benczés monostor és szentegyház
(1857 Vasárnapi Újság)
A gymnasiumok és egyéb tanodák gyűjteményei közűl az első hely a győri benczés gymnasium muzeumát illeti meg
(1876 Hampel József)
A tihanyi bencés apátság 1055. évi alapítólevele
(1930 Pintér Jenő)
a pannonhalmi bencés kolostor több százra tehető kódexállományából egyetlen kötet maradt fenn
(1997 Magyar nyelv és irodalom)
2.
e rendre jellemző, e rend által képviselt, gyakorolt v. követett
[A keresztes hadjáratok fénykorában alakult egyházi lovagrendek közül] egyesek az ágostonos, mások a bencés regulát fogadták el
(1939 Magyar művelődéstörténet)
a 11. századi bencés reformmozgalom aszketikus szellemében
(1964 Klaniczay Tibor)
A bencés életforma lényegét hazánkban is kettős küldetés jellemezte: a világtól elzárkózó közösség mindennapjait az ima és a liturgia, valamint a kétkezi munka hatotta át
(1993 A magyarság kézikönyve)
A szerzetesek számára Pannonhalmán mindennapi olvasmány a bencés lelkiség alapvető műve, Szent Benedek regulája
(1996 Magyar Hírlap)
II. főnév 4B
(hat ne-vel, rendsz. tbsz-ban)
Nursiai Szent Benedek 529 körül keletkezett reguláját követő ún. monasztikus, vagyis helyhez kötött(, kongregációba tömörült) férfi, ritk. női szerzetesrend (vmely közössége)
[a soproni] bencések monostorának temploma
(1854 Ipolyi Arnold)
a hajdani benczések temploma sz. BenedekSzentbenedeken, a Garam mellett, mely még a körben futó, apró tornyocskákkal ellátott körfal közepén fekszik
(1876 Henszlmann Imre)
nem tudták végképen megsemmisíteni a bencéseket a reformáció és a török világ viharai sem; hiába záratta be kolostoraikat II. József császár, a rend újból helyreállott s a középiskolai nevelés terén folytatta munkásságát
(1930 Pintér Jenő)
A clunyi bencések […] az eredeti regula és fegyelem visszaállítása mellett a püspököktől és a világi hűbérurak hatalmától való mentességet követeltek
(1977 Gecse Gusztáv)
a.
e rend tagja
[Czuczor] Pozsonyból benczésnek folyamodott
(1898 Zoltvány Irén)
Vivát! – kiáltják rekedt kórusban a győri püspök vendégei: a teljes káptalan, néhány prépost, néhány bencés, néhány ijedt falusi plébános – s utoljára csöndítik össze poharukat
(1931 Sárközi György)
Gellért, a velencei bencés a Szentföldre indult, ám országunkon áthaladva engedett István kérésének; itt maradt, és vállalta a trónörökös, Imre herceg nevelését
(1993 A magyarság kézikönyve)
Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.

Beállítások