bizalmatlanság fn 3A8

1. ’az a tulajdonság, hogy vmely személy v. közösség vkivel v. vmivel kapcsolatban bizalmatlan, fenntartással viseltetik, hogy vkiben v. vmiben nem bízik, ill. személynek v. közösségnek ilyen volta’ ❖ az emberek átka a bizalmatlanság. Akinek észfáklyája az elvonultság magányában lángra lobbant, az […] nem akar a tömegbe vegyülni, […] a tömeg bizalmával [pedig] egyesek nagyravágyása sokszor visszaél, s azóta egyesekben nem akar bízni a sokaság (1849 e. Vasvári Pál 8515008, 187) | E feltételek [ti. amelyekhez a rendek hűségüket kötötték] hangosan hirdetik az erdélyi rendek bizalmatlanságát [Brandenburgi] Katalin iránt, kiről híre ment, hogy a jesuiták és Ferdinánd párthívei által máris a katholikus hitvallásnak megnyeretett (1861 Szalay László 8419012, 608) | rásütnek Oedipusra egy sereg rossz tulajdonságot; bizalmatlanság, lobbanékonyság s még nem tudom mi (1914 Ambrus Zoltán 9006003, 4) | A kanalat maga is megtörölgette a szalvétájával bizalmatlansága jeléül (1927 Krúdy Gyula CD54) | Hitler jellemének alapvonása a bizalmatlanság volt (1952 Horthy Miklós 1067006, 329).

2. ’az a tény v. lelkiállapot, érzés, (köz)hangulat, közérzet, hogy vki(k) vki iránt v. vmivel kapcsolatban bizalmatlan(ok), kételkedő(k), fenntartással van(nak), ill. ennek megnyilvánulása’ ❖ bolyong czél ’s törvény nélkül a’ hazátlan, hiv jobbágyokat csábít el, megelégedett polgárba nyugtalan bizalmatlanságot önt (1830 Széchenyi István CD1501) | A nép öt politikai pártkörben volt szervezve, mely körök […] határoztak, fölirtak, bizalmat vagy bizalmatlanságot szavaztak egyes politikai szereplőknek (1880 Mikszáth Kálmán 8312091, 135) | [A szabadságharc mámora után] az eltökéltség helyébe a bizalmatlanság, az elszántság helyébe a dac, a lelkesedés helyébe a csüggedés férkőzik (1896 PallasLex. CD02) | engem néha bizalmatlanságok és elkeseredések emésztenek (1931 Kassák Lajos CD10) | A bizalmatlanság légköre, amely az első napokban körülvett, eloszlott (1956 Bárány Tamás 9029002, 142) | A háborús légkör felszította szenvedélyek, a hisztéria, a bizalmatlanság, a másság iránti intolerancia megtették a hatásukat (2000 Magyar Hírlap CD09).

ÖU: ön~.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

bizalmatlanság főnév 3A8
1.
az a tulajdonság, hogy vmely személy v. közösség vkivel v. vmivel kapcsolatban bizalmatlan, fenntartással viseltetik, hogy vkiben v. vmiben nem bízik, ill. személynek v. közösségnek ilyen volta
az emberek átka a bizalmatlanság. Akinek észfáklyája az elvonultság magányában lángra lobbant, az […] nem akar a tömegbe vegyülni, […] a tömeg bizalmával [pedig] egyesek nagyravágyása sokszor visszaél, s azóta egyesekben nem akar bízni a sokaság
(1849 e. Vasvári Pál)
E feltételek [ti. amelyekhez a rendek hűségüket kötötték] hangosan hirdetik az erdélyi rendek bizalmatlanságát [Brandenburgi] Katalin iránt, kiről híre ment, hogy a jesuiták és Ferdinánd párthívei által máris a katholikus hitvallásnak megnyeretett
(1861 Szalay László)
rásütnek Oedipusra egy sereg rossz tulajdonságot; bizalmatlanság, lobbanékonyság s még nem tudom mi
(1914 Ambrus Zoltán)
A kanalat maga is megtörölgette a szalvétájával bizalmatlansága jeléül
(1927 Krúdy Gyula)
Hitler jellemének alapvonása a bizalmatlanság volt
(1952 Horthy Miklós)
2.
az a tény v. lelkiállapot, érzés, (köz)hangulat, közérzet, hogy vki(k) vki iránt v. vmivel kapcsolatban bizalmatlan(ok), kételkedő(k), fenntartással van(nak), ill. ennek megnyilvánulása
bolyong czél ’s törvény nélkül a’ hazátlan, hiv jobbágyokat csábít el, megelégedett polgárba nyugtalan bizalmatlanságot önt
(1830 Széchenyi István)
A nép öt politikai pártkörben volt szervezve, mely körök […] határoztak, fölirtak, bizalmat vagy bizalmatlanságot szavaztak egyes politikai szereplőknek
(1880 Mikszáth Kálmán)
[A szabadságharc mámora után] az eltökéltség helyébe a bizalmatlanság, az elszántság helyébe a dac, a lelkesedés helyébe a csüggedés férkőzik
(1896 PallasLex.)
engem néha bizalmatlanságok és elkeseredések emésztenek
(1931 Kassák Lajos)
A bizalmatlanság légköre, amely az első napokban körülvett, eloszlott
(1956 Bárány Tamás)
A háborús légkör felszította szenvedélyek, a hisztéria, a bizalmatlanság, a másság iránti intolerancia megtették a hatásukat
(2000 Magyar Hírlap)
ÖU: önbizalmatlanság
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások