bognár fn 4A2

1. (jelzőként is) ’fából szekeret, kocsit stb., ill. kereket készítő mesterember, iparos; kerékgyártó’ ❖ ? a’ Felséges Fejedelem, bé-megyen a’ bognár mester-emberhez (1788 Magyar Merkurius C0340, 123) | egy kissé ügyesebb bognár minden faragás nélkül, csak összeillesztés által egy gyönyörű nagy kereket csinálhatott volna [belőlük] (1857 Széchenyi István CD1501) | a bricskát […] remekbe csinálta a bognár (1879 Jókai Mór C2290, 97) | A bognárnak négy új kereket kell csinálnia (1929 Szabó László² CD10) | két-három hetenként összetörték a fogatot. Végül már többet volt nálam meg a bognárnál, mint használatban (1965 Bertha Bulcsu 9053004, 12).

2. (nagyobb gazdaságban) kisebb faipari munkákat végző mesterember’ ❖ fő-főkellék egy ekénél az, hogy a lehető legegyszerübb, minden alkalomra könnyen igazitható, minden történhető baján legfeljebb kovács, és bognár által segithető, szóval czélszerüségénél fogva tökéletes legyen (1855 Vasárnapi Újság CD56) | ne is legyen juhász, akinek akoljába az uradalmi bognárnak kell az ilyesmit [ti. az akol berendezését] megkészíteni (1911 Malonyay Dezső CD07) | Hosszabb gyakorlattal rendelkező, jól képesített vasesztergályost és bognárokat felveszünk. – Kisiparosok előnyben. Kőbányai Járműgyártó Ktsz (1958 Népszabadság szept. 21. C1499, 14).

3. (ritk) ’hordót, dézsát, kádat stb. készítő mesterember; bodnár, kádár¹’ ❖ még a bognárok is másféle hordókat csináltak ennek a pincének (1906 Krúdy Gyula CD54) | [a] bognárok lázas tevékenységgel rakják össze a szétesett dongákat, kovácsok forrasztják a szétpattant abroncsokat (1906–1907 Mikszáth Kálmán C3117, 230) | A bognár tenyérnyi sajtárocskát készített, a kovács sárgarézzel kivert patkót (1936 Illyés Gyula 9274057, 144).

ÖE: ~céh, ~fa, ~ipar, ~mester, ~műhely, ~segéd, ~szeg, ~tüske.

Sz: bognárság.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz. bognár¹

bognár főnév 4A2
1. (jelzőként is)
fából szekeret, kocsit stb., ill. kereket készítő mesterember, iparos; kerékgyártó
?
a’ Felséges Fejedelem, bé-megyen a’ bognár mester-emberhez
(1788 Magyar Merkurius)
egy kissé ügyesebb bognár minden faragás nélkül, csak összeillesztés által egy gyönyörű nagy kereket csinálhatott volna [belőlük]
(1857 Széchenyi István)
a bricskát […] remekbe csinálta a bognár
(1879 Jókai Mór)
A bognárnak négy új kereket kell csinálnia
(1929 Szabó László²)
két-három hetenként összetörték a fogatot. Végül már többet volt nálam meg a bognárnál, mint használatban
(1965 Bertha Bulcsu)
2.
(nagyobb gazdaságban) kisebb faipari munkákat végző mesterember
fő-főkellék egy ekénél az, hogy a lehető legegyszerübb, minden alkalomra könnyen igazitható, minden történhető baján legfeljebb kovács, és bognár által segithető, szóval czélszerüségénél fogva tökéletes legyen
(1855 Vasárnapi Újság)
ne is legyen juhász, akinek akoljába az uradalmi bognárnak kell az ilyesmit [ti. az akol berendezését] megkészíteni
(1911 Malonyay Dezső)
Hosszabb gyakorlattal rendelkező, jól képesített vasesztergályost és bognárokat felveszünk. – Kisiparosok előnyben. Kőbányai Járműgyártó KtszKisipari Termelőszövetkezet
(1958 Népszabadság szept. 21.)
3. (ritk)
hordót, dézsát, kádat stb. készítő mesterember; bodnár, kádár¹
még a bognárok is másféle hordókat csináltak ennek a pincének
(1906 Krúdy Gyula)
[a] bognárok lázas tevékenységgel rakják össze a szétesett dongákat, kovácsok forrasztják a szétpattant abroncsokat
(1906–1907 Mikszáth Kálmán)
A bognár tenyérnyi sajtárocskát készített, a kovács sárgarézzel kivert patkót
(1936 Illyés Gyula)
ÖE: bognárcéh, bognárfa, bognáripar, bognármester, bognárműhely, bognársegéd, bognárszeg, bognártüske
Sz: bognárság
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz. bognár¹

Beállítások