bonyolódás fn 4A

1. ’a bonyolódik igével kifejezett történés, ill. cselekvés’ ❖ Involutio: bonyolódás (1835 Kunoss Endre C2852, 52).

2. (rég) ’vmely eseményben, vminek a folyamatában beálló zavar, rendellenesség, akadályozó körülmény, nehézség, ill. megoldásra váró feladat’ ❖ te taszitottál engemet ebben a’ bónyólódásban (1793 Bartsai László ford. C6195, 70) | a hazánkban ellenség előtt álló hadsereg működésében, valamelly zavar vagy bonyolódás ne történjék (1848 Kossuth Hírlapja CD61) | ha ezen színház megépülne, a nemzeti szinészetnek két telke és egyiken conservatoriuma is lehetne, míg most a díszesebb telek kedvetlen bonyolódásba jutott (1862 Fáy András¹ 8610001, 99) | az ügy ujabb bonyolódásokba jutott (1892 Tolnai Lajos C4212, 55).

3. (rég)(vmely rend felbomlása nyomán keletkezett,) áttekinthetetlen, nehezen kezelhető(, zűrzavaros) helyzet, állapot, ill. abból következő esemény(ek, zavargások sora)’ ❖ millyen volt Zsigmond’ hatása illy sokféle világ-vitákban és bonyolódásokban? (1838 Figyelmező C0152, 744) | a mi a bonyolódásokat, rablásokat, lopásokat illeti, azt mind a mi magyarországi illireink [= horvátjaink] teszik (1848 Március Tizenötödike C3027, 233) | Hatalmas, törhetetlen erejü, szenvedélyes, a béke és háború minden bonyolódásában próbált volt az a nemzedék, melynek legkiválóbb tagjai vették körűl az uralkodni kezdő Mária Terézia trónját (1891 Marczali Henrik CD55).

4. (rég) ’vminek sűrű(, kusza) szövedéke, szövevénye, ill. fordulatokban gazdag eseménysor, cselekmény’ ❖ [Szigligeti Gyászvitézek című darabjának első felvonását] én igen jónak, sőt a darabra nézve szerfelett is jónak találom, mert mind bonyolódás, mind oldás és characterfestés tekintetében annyit ígér, annyi várakozást gerjeszt, amennyit később ki nem elégít (1838 Kossuth Lajos CD32) | a szerkezet némi szövevénye – bonyolódás, kifejlés – mindig megvolt, mióta regényes műveket írnak (1856 Arany János C0654, 272) | A cselekmény hordozói is szinte személytelen típusok, az akció „élőképek”, jellegzetes fordulatok, bonyodalmak és bonyolódások sorozatából alakul (1931 ZeneiLex. CD49).

4a. (rég, Irodt) ’a drámai műnek az expozíció után következő, fordulatos eseményekben gazdag, a drámai tetőpontig tartó szakasza’ ❖ Legjobb, ha a drámában bonyolódás és kifejlés, a személyek charactereiből ered (1837 Vörösmarty Mihály C4539, 48) | Az elején vagyok [a drámának], s már látom a bonyolódást (1889 Tolnai Lajos C4215, 3).

J: bonyodalom.

Vö. CzF.

bonyolódás főnév 4A
1.
a bonyolódik igével kifejezett történés, ill. cselekvés
Involutio: bonyolódás
(1835 Kunoss Endre)
2. (rég)
vmely eseményben, vminek a folyamatában beálló zavar, rendellenesség, akadályozó körülmény, nehézség, ill. megoldásra váró feladat
te taszitottál engemet ebben a’ bónyólódásban
(1793 Bartsai László ford.)
a hazánkban ellenség előtt álló hadsereg működésében, valamelly zavar vagy bonyolódás ne történjék
(1848 Kossuth Hírlapja)
ha ezen színház megépülne, a nemzeti szinészetnek két telke és egyiken conservatoriuma is lehetne, míg most a díszesebb telek kedvetlen bonyolódásba jutott
(1862 Fáy András¹)
az ügy ujabb bonyolódásokba jutott
(1892 Tolnai Lajos)
3. (rég)
(vmely rend felbomlása nyomán keletkezett,) áttekinthetetlen, nehezen kezelhető(, zűrzavaros) helyzet, állapot, ill. abból következő esemény(ek, zavargások sora)
millyen volt Zsigmond’ hatása illy sokféle világ-vitákban és bonyolódásokban?
(1838 Figyelmező)
a mi a bonyolódásokat, rablásokat, lopásokat illeti, azt mind a mi magyarországi illireink [= horvátjaink] teszik
(1848 Március Tizenötödike)
Hatalmas, törhetetlen erejü, szenvedélyes, a béke és háború minden bonyolódásában próbált volt az a nemzedék, melynek legkiválóbb tagjai vették körűl az uralkodni kezdő Mária Terézia trónját
(1891 Marczali Henrik)
4. (rég)
vminek sűrű(, kusza) szövedéke, szövevénye, ill. fordulatokban gazdag eseménysor, cselekmény
[Szigligeti Gyászvitézek című darabjának első felvonását] én igen jónak, sőt a darabra nézve szerfelett is jónak találom, mert mind bonyolódás, mind oldás és characterfestés tekintetében annyit ígér, annyi várakozást gerjeszt, amennyit később ki nem elégít
(1838 Kossuth Lajos)
a szerkezet némi szövevénye – bonyolódás, kifejlés – mindig megvolt, mióta regényes műveket írnak
(1856 Arany János)
A cselekmény hordozói is szinte személytelen típusok, az akció „élőképek”, jellegzetes fordulatok, bonyodalmak és bonyolódások sorozatából alakul
(1931 ZeneiLex.)
4a. (rég, Irodt)
a drámai műnek az expozíció után következő, fordulatos eseményekben gazdag, a drámai tetőpontig tartó szakasza
Legjobb, ha a drámában bonyolódás és kifejlés, a személyek charactereiből ered
(1837 Vörösmarty Mihály)
Az elején vagyok [a drámának], s már látom a bonyolódást
(1889 Tolnai Lajos)
Vö. CzF.

Beállítások