bér- (előtagként)

1. ’munkabérek szintjére, színvonalára, értékére stb. irányuló, azt módosító, befolyásoló’ ❖ ‖ bércsökkentés fn 4B | [Ha a munkásokat visszavennék,] látnák, hogy a gyár nem bosszúálló… Még a bércsökkentésre sem gondolnának többé (1937 Hollós Korvin Lajos CD10) | a szocializmus építésének útja nem a dolgozó nép életszínvonalának csökkenése, nem az áremelés, bércsökkentés […], hanem a termelés fokozása és szélesítése (1958 Nagy Imre élete és halála 9434001, 68) | a létszámleépítéssel a bércsökkentés döntő része megoldható (1995 Figyelő CD2601) ‖ béremelkedés fn 4B | [a vetélkedés] béremelkedést szül (1837 Szemere Bertalan C3943, 193) | alig fogyott a 3000 márkán aluli jövedelmek száma. A húsz éves átlag szerint és a drágaság s az állítólagos módfeletti béremelkedés arányában e jövedelmi osztálynak milliókkal kellett volna a két háborús év alatt megfogynia (1917 Szabó Ervin CD10) | az állami vállalatoknál a béremelkedés kissé elmarad az üzleti szféra átlagától (1995 Figyelő CD2601) ‖ bérfejlesztés fn 4B | A pénzbeli támogatást a munkáltató – átlagos bérfejlesztésének megfelelően – emelheti (1975 Pesti János 2056008, 83) | differenciált bérfejlesztés (1991 Csomó István–F. Tóth Tibor 2037007, 1466) ‖ bérjavítás fn 4A (kissé rég) | [a szűcs legények] igazságos bérjavítást kérnek (1848 Munkásmozgalmak C3082, 173) | Az uccákon százezer munkanélküli mászkál, azokkal nem törődnek. Bérjavítás? Már ez se kell nekik, mert félnek az elbocsátástól! (1931 Gergely Sándor 9188006, 8) | 25 százalékos bérjavítást és a munkahelyek megőrzését tűztük ki célként (1995 Magyar Hírlap CD09) ‖ bérkorlátozás fn 4A | [Az ideiglenes alkalmazottak] a bérkorlátozás után rosszabb helyzetbe kerültek, mint az állami tisztviselők (1980 Dóka Klára CD52) | a kettős bérkorlátozást azon kormányhatározat tartalmazza, amelyik megszabja, hogy az állami tulajdonú cégeknél csak 16 százalékkal emelhetik a béreket (1995 Magyar Hírlap CD09) ‖ bérnövekedés fn 4B | nyereségnövelés helyett egy inflációs faktort építettünk be, ami bérnövekedést, ennek következtében áremeléseket fog okozni (1990 Országgyűlési Napló CD62) | a bérnövekedés […] kétéves visszafogás után elsősorban a közszolgálati szférában következett be (1995 Figyelő CD2601) | A kormány úgy döntött, hogy 1997-től minden év januárjában egy alkalommal, egy összegben emeljék a nyugdíjakat, figyelembe véve az előző évi bérnövekedést és inflációt (1997 Tények könyve CD37) ‖ bérrendezés fn 4B | A soproni sütőmunkások a következő kérésel fordulnak a Tek. Iparhatósághoz, hogy Méltóztassanak óta hatni, hogy a Bérrendezés miat három munkaadó és három munkások mielőbb össze jöjjenek, mivel […] a többi Iparosoknál már régen rendezve vannak a munkabérek (1922 Soproni Szemle CD52) | a sorkatonai szolgálat teljesítése után, a bevonulás előtti munkahelyén tovább foglalkoztatott dolgozó munkabérét az övével azonos vagy hasonló munkakörben bekövetkezett bérrendezésekre (bérfejlesztésekre) figyelemmel kell megállapítani (1988 Ferencz Győző²–Lugosy Andor 1050004, 78) | A Pedagógus Szakszervezet mégsem kezdeményez országos sztrájkot, mert bízik a bérrendezésről folyó tárgyalások sikerében (1991 Tények könyve CD37).

2. ’más tulajdonán v. másnak a megbízásából természetbeni juttatás v. egyéb díjazás fejében végzett 〈(mezőgazdasági) tevékenység〉’ ❖ ‖ bércséplés fn 4B | Cséplőgépet nem tudott minden parasztgazda szerezni, de nem is lett volna számára kifizetődő. Ezért a tehetősebb parasztok vagy más vállalkozók vásároltak cséplőgépet és bércséplést vállaltak (1977 NéprajziLex. CD47) | a nagybirtokon a cséplőgéptulajdonos maga a birtokos volt, a parasztok bércséplést végeztettek, mivel nem voltak a cséplőgép tulajdonosai (1979 Varga Gyula CD52) ‖ bérfeldolgozás fn 4A | arról van szó, hogy a Metallokémia nagytétényi gyárában folytatható-e az akkumulátorok törése és savtalanítása, és a savtalanított ólomhulladékok bérfeldolgoztatása. Vizsgálni kell a tervezett átmeneti tároló területén új savtalanító üzem létesítését. Természetesen ez is egy tartós külföldi bérfeldolgozást feltételez (1990 Országgyűlési Napló CD62) | akár több tízezer tonna exportbúza érkezhetett vissza például bérfeldolgozásra az országba (1996 Figyelő CD2601) | [a gyöngyösoroszi ércbánya] évi 30-40 kg aranyat és 800-1000 kg ezüstöt szolgáltatott, de ez a mennyiség mindenkor a bérfeldolgozást vállaló külföldi feldolgozó haszna lett (1998 Természet Világa CD50) ‖ bérfőzés fn 4B | A közepes gazdaságok és háztartások egész éven át alig tudnak annyi zsírhulladékot összegyűjteni, hogy egyszer főzzenek [szappant], vagy valaki hozzáértővel, esetleg bérfőzésben a szappanosnak adják azt át (1991 Magyar néprajz CD47) | a jövőben az illetékes jegyzőknek kellene igazolniuk a bérfőzésre adott cefre „gyümölcshátterét” (1999 Figyelő CD2601) ‖ bérhizlalás fn 4A | évente 14 községbe kb. 15 ezer malacot helyeztek ki bérhizlalásra (1992 Országgyűlési Napló CD62) | Különleges intézményként honosodott meg a háborús időkben a bérhizlalás. Az erre vonatkozó szerződéseket a község kötötte meg egyéni vállalkozókkal, akik saját takarmányból felhizlalták a falu (állam) disznait, cserébe kérhették a beszolgáltatás alóli mentességet (2000 Marjanucz László CD36) ‖ bérkoldulás fn 4A | Nem ritka, hogy külföldi […] kiskorúak kószálnak okmányok nélkül Magyarországon. S mivel ők főként lopásból, bérkoldulásból „élnek” itt, szinte kivétel nélkül hamis adatokat diktálnak be a rendőröknek (1996 Magyar Hírlap CD09) | A szervezetten zajló fővárosi bérkoldulást a rendőrök becslései szerint 3-4 koldusmaffia működteti (1999 Magyar Hírlap CD09) ‖ bérsütés fn 4B | Rendelet a bérsütés, a liszt- és kenyércsere díjáról (1958 Népszabadság aug. 26. C1499, 8) | az asszonyok otthon maguk készítették el, dagasztották a kenyértésztát, és a péknél, pénzért süttették meg. Ezt nevezték bérsütésnek (1991 Magyar néprajz CD47) | Bérsütést vállalnak ott, ahol elromlik a gázóra (1994 Magyar Hírlap CD09) ‖ bérszántás fn 4A | [az igátlan kisparasztok] még a bérszántást sem tudták megfizetni vagy „cserében” ledolgozni […]: a talajt kapával törték fel (1956 Magyar néprajz CD47) | szorosan kötődött a mezőgazdasághoz a XX. század első felében tért hódító iparág, a bércséplés és bérszántás (2000 Herczeg Mihály–Kruzslicz István Gábor CD36).