bömböl ige 1c 

1. tn ’〈(vad)állat(ok csoportja)〉 elnyújtott, tompa, mély, erős hangot ad’ ❖ Jádzanak a’ tehenek, bika bömböl, tsattag az oſtor (1786 Nagy János¹ 7235001, 19) | a’ falu’ csordája bömbölve tért vissza porfellegtől környezve (1836 Jósika Miklós 8212001, 18) | [A teherkocsikban] az állatok kétségbeesetten, szívtépően bömböltek (1907 Ambrus Zoltán C0597, 246) | Egész este lestük az oroszlánokat, de azok nem akartak bömbölni (1973 Csukás István 9095021, 60).

2. tn ’〈ember, kül. gyermek〉 ordítva sír’ ❖ újra tehát el-kezdettem bömbölni (1805 Báró de Manx történetei ford. C3026, 78) | Ne bömbölj úgy, – morgott Gimesi, akinek véres volt a szemealja, de nem sírt (1920 Móricz Zsigmond CD10) | Anyám azt mondja, hogy nemzedékek bömböltek már benne [ti. a piros bölcsőben] (1970 Sütő András 9620014, 81) | Az özvegy bömbölve rohant ki a szobából, torzult vonású arcát kezével eltakarva (1982 Jékely Zoltán 9278103, 45).

3. tn ’〈ember(ek csoportja)〉 torkaszakadtából, hangosan, bőszen v. eltorzult hangon kiabál, ordít, ill. ilyen hangon kiabálva hangzik vmi’ ❖ Száz meg száz ember bömböl ellenem: le vele! (1854 Jókai Mór C2244, 421) | körülöttem harcriadó bömböl (1879 Arany János CD01) | Az ifjú, alkalmi színész tűrte, tűrte, de végre igazán ordított, bömbölt (1907 Ady Endre CD0801) | [a gróf] bömbölve baltát vagy kést ragadva kergette el őket az ablak alól (1998 Magyar Hírlap CD09).

3a. ts ’kiabálva, ordítva mond vmit’ ❖ [A hiú ember] azt bömböli magában, mi haſzna, hogy aranyba takartam teſtemet, […] ha ſenki ſem néz reá, ha nem tudja a’ világ (1776 Faludi Ferenc ford.–Dodsley C1662, 57) | a falu egy lelkes követválasztási éljen-t bömbölt az uj fuzióhoz (1889 Iványi Ödön C2185, 49) | – Vessz el átkozott bestia! – bömbölte összecsikorduló fogakkal és kardját markolatig a nő hátába döfte (1929 Lanátor Pogány Ferenc CD10) | gyűlölködő jelszavakat bömbölni futballmeccsen […] következmények nélkül nem lehet (2000 Magyar Hírlap CD09).

3b. ts ’〈ember(ek csoportja)〉 hangosan(, torkaszakadtából) énekel vmit’ ❖ a’ Bassisták Allaluját bömbőltek (1833 Áltöltöztetett Aeneis ford. C4640, 87) | A többire is ragadt a nóta. Ki véknyan, ki vastagon bömbölte (1911 Móricz Zsigmond C3220, 44) | valaki tele torokból azt bömböli: Tenyeremen hordom Lehozom a csillagot én (1986 Gion Nándor 9190002, 28).

4. tn ’〈hangszer v. egyéb, hangadásra való eszköz〉 kellemetlenül nagy hangerővel szól’ ❖ irgalmatlanul bömböltek a nagy bőgő elázott húrjai (1855 Vasárnapi Újság CD56) | bömböl a zongora és krákog a klarinett, amit a férfiak nyakgatnak (1901 Kóbor Tamás 8247002, 264) | Miért bömbölnek a hegyek között, a vízparton a táskarádiók? (1981 Popper Péter 1122001, 63).

4a. ts ’〈hangszer v. egyéb, hangadásra való eszköz〉 nagy hangerővel zeng(ve jelez v. hírül ad) vmit’ ❖ Gyzedelmet bömböl már a’ Török duda (1792 Etédi Sós Márton C1639, 82) | a gyárak gőzkéménye bömböli a delet, az pedig a gépkovácsoknak szól (1898 Jókai Mór CD18) | [A moszkvai harang] megkondult, és most bömböli a veszedelmet (1905 Ady Endre 9003008, 64) | nyolckor már bömbölte a rádió, hogy elfogták a tettest (1958 Esti Hírlap febr. 28. C0122, 5) | A restiben wurlitzer bömbölte az éppen divatos slágereket (1979 Hajnóczy Péter 9215002, 90).

4b. tn ’〈hang, zene〉 túlságosan hangosan szól, üvölt’ ❖ Repedt serpenyők, undok kerepelők, tülkök, sípok, vasfazikak harmoniája mellett ezer bömbölő hang, kutyák ugatása, macskák nyivákolása, kacaj és ablakbetörés (1848 Jókai Mór 8209025, 87) | Egész nap katonazene bömböl (1958 Hidas Antal 2025093, 672) | [Szisz] hangosított a zenegépen. Bömbölt a muzsika (1989 Annus József 2015018, 21).

5. tn ’〈tűzzel, gőzzel működő berendezés, ill. motorral hajtott gép v. jármű〉 erőteljes zajt, zúgást v. robajt kelt(ve működik, üzemel)’ ❖ Egy híd alatt mentem át, fölöttem a vasút bömbölt, pöfögött (1913 Babits Mihály CD10) | az autó bömbölve száguldott (1928 Ormos László CD10) | Fűtők meredtek bömbölő kazánba (1943 e. Pásztor Béla 9520013, 39) | a bömbölő porszívónak vége (1979 Domahidy András 1036003, 195).

5a. ’〈fegyver, kül. ágyú〉 huzamosabb ideig hangosan, félelmetesen ropog, dörög’ ❖ durrog az ágyú, Bőg, morog a levegő, püfög a föld, bömböl az elgyúlt Bombi [= bomba], az aprólék tűzfegyverek egyre ropognak (1789–1790 Fazekas Mihály 8138032, 13) | Ropog, hosszan ropog Csatárok fegyvere, Ágyúk bömbölnek, hogy Reng a világ bele (1849 Petőfi Sándor 8366430, 222) | vadul bömböltek az ágyúk (1953 Németh László² ford.–Tolsztoj¹ 9485068, 500).

5b. (irod) ’〈természeti jelenség v. képződmény〉 huzamosabb ideig tartó, erőteljes, morajló, zúgó hangot hallat’ ❖ Azonban a szelek csatája is jöve, Bömböl a szomszéd hegy fellegtartó töve (1791 Csokonai Vitéz Mihály CD01) | bömbölő földindulás (1863 Madách Imre 8284006, 545) | elborul az ég, zuhog az eső, és bömböl a szél (1983 Bertha Bulcsu 9053001, 36).

6. tn (ritk, túlzó) ’messziről megismerszik vmiből, (le)rí vmiről’ ❖ [a fajvédő lapokban] minden betűből bömbölnie kell az antiszemitizmusnak (1924 Fenyő Miksa CD10) | Igaz, – mondtam, – igaz, hogy elhibázott a kompozíciója, igaz… igaz… de… De bömböl belőle a genie (1924 Bíró Lajos CD10).

J: bőg.

ÖU: bele~, rá~.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.