bűnhödik tn ige 12c (rég)bűnhöszik

1. ’bűn(cselekmény)ének következményeit viseli, az érte járó(, bíróság által kiszabott) büntetést (el)szenvedi’ ❖ bnhödni: […] bntetdni (1784 Kisded szótár C0815, 13) | vakmerségéért a’ legmélyebb börtönben bünhöszik (1830 Uránia C0423, 248) | Ő bitón fog veszni holnap, Ő, ki férjedet megölte; Holtig vízen és kenyéren Raboskodva bünhödöl te (1853 Arany János 8014059, 214) | a kémkedő volt katonatiszt halállal fog bünhödni azért a bünért, amelynél katonai szempontból sulyosabb el sem képzelhető (1911 Újság 2112001, 7).

1a. ’vmely (erkölcsileg) nem kárhoztatható v. mások általi vétkes, bűnös magatartás v. cselekedet miatt jogtalan hátrányt szenved’ ❖ nem tagadhatni, néhány ugyan valóságos privilegiált rendbontó betyárkodik is köztünk! de annál keményebben bünhödik az ártatlan nagyobb rész, melly néhány féketlen miatt valóban igen rossz szagban áll a’ külföld előtt (1831 Széchenyi István 8429006, 66).

2. ’bűn(cselekmény)t, ill. súlyos hibát, vétket követ el’ ❖ bnhödni: – a’ vétekben részeslni, vétkezni (1784 Kisded szótár C0815, 13) | a’ tömlötzben is bünhödnek sokan a’ munka nélkül-lévő foglyok közzül, ha módját ejthetik (1792 Magyar Hírmondó C5808, 113) | Bünhödném a magyar józan ész ellen, ha illy fonákságok’ hosszas cáfolatába ereszkedném (1839 Szontagh Gusztáv C4062, 114).

J: bűnhődik.

Vö. CzF. bín · bínös · bínhödik, ~, bűnhödtet, bűnhöszik; ÉrtSz. bűnhődik; ÚMTsz.

bűnhödik tárgyatlan ige 12c (rég)
bűnhöszik 15c4
1.
bűn(cselekmény)ének következményeit viseli, az érte járó(, bíróság által kiszabott) büntetést (el)szenvedi
bnhödni: […] bntetdni
(1784 Kisded szótár)
vakmerségéért a’ legmélyebb börtönben bünhöszik
(1830 Uránia)
Ő bitón fog veszni holnap, Ő, ki férjedet megölte; Holtig vízen és kenyéren Raboskodva bünhödöl te
(1853 Arany János)
a kémkedő volt katonatiszt halállal fog bünhödni azért a bünért, amelynél katonai szempontból sulyosabb el sem képzelhető
(1911 Újság)
1a.
vmely (erkölcsileg) nem kárhoztatható v. mások általi vétkes, bűnös magatartás v. cselekedet miatt jogtalan hátrányt szenved
nem tagadhatni, néhány ugyan valóságos privilegiált rendbontó betyárkodik is köztünk! de annál keményebben bünhödik az ártatlan nagyobb rész, melly néhány féketlen miatt valóban igen rossz szagban áll a’ külföld előtt
(1831 Széchenyi István)
2.
bűn(cselekmény)t, ill. súlyos hibát, vétket követ el
bnhödni: – a’ vétekben részeslni, vétkezni
(1784 Kisded szótár)
a’ tömlötzben is bünhödnek sokan a’ munka nélkül-lévő foglyok közzül, ha módját ejthetik
(1792 Magyar Hírmondó)
Bünhödném a magyar józan ész ellen, ha illy fonákságok’ hosszas cáfolatába ereszkedném
(1839 Szontagh Gusztáv)
Vö. CzF. bín · bínös · bínhödik, ~, bűnhödtet, bűnhöszik; ÉrtSz. bűnhődik; ÚMTsz.

Beállítások