cerkóf fn 3A1 (Áll)

1. ’a Szaharától délre csapatokban élő, rendsz. fán lakó, 30–70 centiméter nagyságú, karcsú testű, kerek fejű, hosszú farkú, gyakr. (pofa)szakállas majom’ ❖ A cerkófok kitünően úsznak, a páviánfélék ellenben s a bőgőmajmok irtóznak a víztől (1928 TolnaiÚjLex. C5728, 145) | nincs bizonyíték arra, hogy amikor a cerkóf meghallja az óriáskígyóra figyelmeztető kiáltást, a kígyó képzete valóban megjelenik az agyában (2000 Természet Világa CD50).

1a. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként, birtokszóként: rég) ’〈ilyen majmok fajainak elnevezésében nemi névi elemként〉’ ❖ A kékorrú cerkóf (Cercopithecus cephus), a Kongo-vidékeken otthonos (1926 TolnaiÚjLex. C5720, 76) | Talán a legkülönösebb és biológiai szempontból még ma is sok rejtélyt jelentő faj a Hamlyn cerkófja (Cercopithecus hamlyni) (1969 Urania állatvilág ford. C6209, 112).

1b. (tbsz-ban) ’〈az ilyen majmok fajait is magában foglaló család nevezéktani elnevezéseként〉’ ❖ Cercopithecidae […] cerkófmajmok; cerkófok (1978 Hétnyelvű névszótár C6711, 219).

2. (rég) ’〈hosszú farkú dél-amerikai majmok megnevezéseként〉’ ❖ A’ Czerkófok, Meerkatzen mind déli Ámérikában laknak; ezeknek nints pofazatskójok, ſem feltört ülletek, és inkább matska, mint majom formájok van. Innen hívják matskafejü majomnak-is (1799 Fábián József ford.–Raff 7101019, 619) | Két nagy szék egyikén megszomorodott hamuszín cerkóf ül hosszú orrát két tenyerébe s két tenyerét két térde közé fogva, hosszú farkát pedig vállain keresztül, a füle mellett búsan lelógatva (1846 Jókai Mór CD18).

2a. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként fajnévben is) (rég) ’〈ilyen majmok fajai alkotta nem elnevezéseként〉’ ❖ 4. Nem. Cerkóf, Matskamajom. Cercopithecus (1799 Főldi János C6339, 53) | Bojtosfarku czerkóf, cercopithecus trepidus (1799 Fábián József ford.–Raff 7101019, 619).

Vö. CzF.; TESz. cerkófmajom; IdSz. 2002; ÉKsz.².

cerkóf főnév 3A1 (Áll)
1.
a Szaharától délre csapatokban élő, rendsz. fán lakó, 30–70 centiméter nagyságú, karcsú testű, kerek fejű, hosszú farkú, gyakr. (pofa)szakállas majom
A cerkófok kitünően úsznak, a páviánfélék ellenben s a bőgőmajmok irtóznak a víztől
(1928 TolnaiÚjLex.)
nincs bizonyíték arra, hogy amikor a cerkóf meghallja az óriáskígyóra figyelmeztető kiáltást, a kígyó képzete valóban megjelenik az agyában
(2000 Természet Világa)
1a. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként, birtokszóként: rég)
〈ilyen majmok fajainak elnevezésében nemi névi elemként〉
A kékorrú cerkóf (Cercopithecus cephus), a Kongo-vidékeken otthonos
(1926 TolnaiÚjLex.)
Talán a legkülönösebb és biológiai szempontból még ma is sok rejtélyt jelentő faj a Hamlyn cerkófja (Cercopithecus hamlyni)
(1969 Urania állatvilág ford.)
1b. (tbsz-ban)
〈az ilyen majmok fajait is magában foglaló család nevezéktani elnevezéseként〉
Cercopithecidae […] cerkófmajmok; cerkófok
(1978 Hétnyelvű névszótár)
2. (rég)
〈hosszú farkú dél-amerikai majmok megnevezéseként〉
A’ Czerkófok, Meerkatzen mind déli Ámérikában laknak; ezeknek nints pofazatskójok, ſem feltört ülletek, és inkább matska, mint majom formájok van. Innen hívják matskafejü majomnak-is
(1799 Fábián József ford.Raff)
Két nagy szék egyikén megszomorodott hamuszín cerkóf ül hosszú orrát két tenyerébe s két tenyerét két térde közé fogva, hosszú farkát pedig vállain keresztül, a füle mellett búsan lelógatva
(1846 Jókai Mór)
2a. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként fajnévben is) (rég)
〈ilyen majmok fajai alkotta nem elnevezéseként〉
4. Nem. Cerkóf, Matskamajom. Cercopithecus
(1799 Főldi János)
Bojtosfarku czerkóf, cercopithecus trepidus
(1799 Fábián József ford.Raff)
Vö. CzF.; TESz. cerkófmajom; IdSz. 2002; ÉKsz.²

Beállítások