dohányos mn és fn 

I. mn 15A

1. ’olyan 〈személy〉, aki rendszeresen dohányzik; dohányzó’ ❖ [a fogó is jó,] mellyel a’ dohányos emberek ſzoktak ſzenet fogni (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 423) | pipás vagy is dohányos napszámost (1847 Hetilap CD61) | [Bródy Sándornak] volt szivarja, amelyre rágyújthatott olyan élvezettel, mint ahogy a dohányos ember az első szivarra szokott rágyújtani (1925–1927 Krúdy Gyula CD54) | Dohányos barátunk fél- vagy egypercenként szívja meg a cigarettáját, és árasztja el légutait a füsttel (1995 Magyar Hírlap CD09).

2. ’dohányszagot árasztó v. dohánytól, nikotintól szennyezett, ill. dohányzás következtében kialakult’ ❖ Dohányos vagy vastag, tapadó nyállal biró egyének […] iszapolt krétából készített fogport használhatnak (1894 PallasLex. CD02) | dohányos lehelletétől fölkeveredett a gyomrom (1929 Tersánszky Józsi Jenő CD10) | – Tessék – mondta mély, dohányos hangon, mikor beléptem a szobájába (1989 Bólya Péter 1023008, 121) | [A dohányfüst hatására] kialakul a tipikus dohányos rekedt hang (1995 Magyar Hírlap CD09).

II. fn 4A

1. ’rendszeresen dohányzó személy; dohányzó’ ❖ fia már jó dohányos és jó tántzos (1780 Magyar Hírmondó C0268, 634) | Jóska szenvedélyes dohányos. Gyermekkorom óta ismerem, de mondhatom, hogy soha sem láttam pipa nélkül (1883 Wohl Stefánia 8530001, 5) | a szivar és cigaretta nélkül maradt dohányosok […] tragikomikus ábrázatokat vágva zokognak a bezárt trafikok előtt (1916 Ambrus Zoltán CD10) | szenvedélyes dohányos vagyok, és legnagyobb szerencsétlenségemre a kocsiban felejtettem a szivarjaimat (1986 Nádas Péter 9466004, 443).

2. (jelzőként is) ’dohánykertész, ill. dohányföldeken dolgozó bérmunkás’ ❖ Gányó! (Alias: dohányos.) (1847 Pesti Divatlap C5840, 663) | a nagyobb birtokos dohánytelepet alakitott s a szomszédföldet a telepitvénynyel együtt dohányosoknak adta haszonbérbe (1859 Vasárnapi Újság CD56) | jártam dógozni Krószéknál. Most kezdtem csak el a dohányos jányok körül a mókázást. Sok jó időt töltöttem a pajtába (1935 Móricz Zsigmond 9462032, 117) | Az egy telepen élő dohánykertészek érdekeit a maguk közül választott első dohányos képviselte (1999 Magyar néprajz CD47).

UB: -bolt.

ÖE: ~börbönce, ~szelence, ~zacskó.

Vö. CzF. dohányos¹, dohányos²; ÉrtSz.; TESz. dohány; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

dohányos melléknév és főnév
I. melléknév 15A
1.
olyan 〈személy〉, aki rendszeresen dohányzik; dohányzó
[a fogó is jó,] mellyel a’ dohányos emberek ſzoktak ſzenet fogni
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
pipás vagy is dohányos napszámost
(1847 Hetilap)
[Bródy Sándornak] volt szivarja, amelyre rágyújthatott olyan élvezettel, mint ahogy a dohányos ember az első szivarra szokott rágyújtani
(1925–1927 Krúdy Gyula)
Dohányos barátunk fél- vagy egypercenként szívja meg a cigarettáját, és árasztja el légutait a füsttel
(1995 Magyar Hírlap)
2.
dohányszagot árasztó v. dohánytól, nikotintól szennyezett, ill. dohányzás következtében kialakult
Dohányos vagy vastag, tapadó nyállal biró egyének […] iszapolt krétából készített fogport használhatnak
(1894 PallasLex.)
dohányos lehelletétől fölkeveredett a gyomrom
(1929 Tersánszky Józsi Jenő)
– Tessék – mondta mély, dohányos hangon, mikor beléptem a szobájába
(1989 Bólya Péter)
[A dohányfüst hatására] kialakul a tipikus dohányos rekedt hang
(1995 Magyar Hírlap)
II. főnév 4A
1.
rendszeresen dohányzó személy; dohányzó
fia már jó dohányos és jó tántzos
(1780 Magyar Hírmondó)
Jóska szenvedélyes dohányos. Gyermekkorom óta ismerem, de mondhatom, hogy soha sem láttam pipa nélkül
(1883 Wohl Stefánia)
a szivar és cigaretta nélkül maradt dohányosok […] tragikomikus ábrázatokat vágva zokognak a bezárt trafikok előtt
(1916 Ambrus Zoltán)
szenvedélyes dohányos vagyok, és legnagyobb szerencsétlenségemre a kocsiban felejtettem a szivarjaimat
(1986 Nádas Péter)
2. (jelzőként is)
dohánykertész, ill. dohányföldeken dolgozó bérmunkás
Gányó! (Alias: dohányos.)
(1847 Pesti Divatlap)
a nagyobb birtokos dohánytelepet alakitott s a szomszédföldet a telepitvénynyel együtt dohányosoknak adta haszonbérbe
(1859 Vasárnapi Újság)
jártam dógozni Krószéknál. Most kezdtem csak el a dohányos jányok körül a mókázást. Sok jó időt töltöttem a pajtába
(1935 Móricz Zsigmond)
Az egy telepen élő dohánykertészek érdekeit a maguk közül választott első dohányos képviselte
(1999 Magyar néprajz)
UB: -bolt
ÖE: dohányosbörbönce, dohányosszelence, dohányoszacskó
Vö. CzF. dohányos¹, dohányos²; ÉrtSz.; TESz. dohány; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások