délceg mn és fn  delceg (rég)

I. mn 13B2

1. (irod/vál) ’magas termetű, arányos testalkatú és egyenes, méltóságteljes testtartású 〈személy〉, ill. ilyen személyekből álló 〈csoport〉’ ❖ Nedves arczczal Egy délczeg ifjú hágdos, sírkövedre Feltenni koszorúját. Láng lebeg Szép üstökén (1809–1811 Kazinczy Ferenc CD01) | Egy délceg csoport kiállt a szép tisztásra, s elkezdte a toborzóst táncolni (1877 Jókai Mór CD18) | a zsalugáterek, amelyek arra látszottak teremtve lenni, hogy mögülök mindig fehér ruhás, szarvas lábú, délceg, lengő tollas delnőket lessünk (1917 Krúdy Gyula CD54) | Termetre is szép, délceg férfi (1996 Magyar Hírlap CD09).

1a. (irod/vál) ’ilyen személyre jellemző v. valló, ill. hozzá illő 〈termet, testtartás, viselet stb.〉’ ❖ [Csorna] gyorsan paripát vált, s délcegen űl már És megyen a rohanó vívónak elébe rohanva (1824 Vörösmarty Mihály CD01) | vállaira veté délceg palinkára [= panyókára] aranyzott lazurkék bársonymentéjét (1861 Háromszék C2026, 149) | [Ocskay] csípőre tett kézzel, összevert sarkantyúval nehány délceg táncmozdulatot tett (1882 Jókai Mór CD18) | A pásztor nem görnyed súlyos munkában, mint a földmíves, ezért járása délcegebb, méltóságteljesebb (1911 Malonyay Dezső CD07) | [Amanda] tartása délceg, mint ama lovagkorbeli várúrnőké, akikért a Szentföldre mentek verekedni az urak (1928 Krúdy Gyula CD54) | [Páger Antal] sokat táncoskomikuskodik nem kimondottan délceg termete ellenére (1999 Magyar Hírlap CD09).

2. (irod/vál) ’arányos termetű, feltűnően szép tartású(, szilaj természetű) 〈állat, kül. ló〉, ill. ilyen állatra jellemző’ ❖ [a herceg lova] déttzeg maga viſeletiben, s’ járásában büszke (1774 Báróczi Sándor ford.–La Calprenède C0806, 46) | hallá ön, hogy házi macskával párosodik a királyi délceg szarvas? (1840 Nagy Ignác 8324005, 14) | Ennek a délceg madárnak [ti. a kerecsensólyomnak] barkója keskeny (1933 Az állatok világa ford. CD46) | délcegen lépkedő katonalovak (1972 Babics Antal CD30) | [A rackajuh] testtartása délceg, lábai hosszúak, ezért inkább a zergéhez hasonlít (1996 Természet Világa CD50).

3. (irod/vál) ’sudár, egyenes, magasba törő 〈dolog, kül. növény〉, ill. ilyenre jellemző’ ❖ a haza délczeg, roppant élőfának alakjában jelenik meg (1842 Szemere Pál 8439035, 151) | délceg oszlop- és tornác-sor (1857 Arany János ford.–Frankl 8014093, 278) | [szereti festeni a] színes háztetőket, délcegen feltörő tornyokat (1923 Bálint Aladár CD10) | Kicsi a kert a villa körül, de a növényzet jól érzi magát, az alpesi rokonok is megirigyelhetnék a fenyőfák magasságát, délceg tartását (1999 Magyar Hírlap CD09).

4. (kissé rég) ’magabiztos, önérzetes, büszke 〈személy〉, ill. ilyen személyekből álló 〈csoport〉’ ❖ nagy Vezérünkre […] Rá ütött, mivel ez vakmer, és déltzeg (1790 Gvadányi József C1938, 15) | [Anglia] tanácsosabbnak tartja, Ashburton által alkudozni delczeg leányával [ti. a függetlenné vált Észak-Amerikával] (1842 Pesti Hírlap CD61) | Merre nap jár, merre hir jár, három tengerpartnál Boldogabb nép, délczegebb nép nem volt a magyarnál (1857 Vasárnapi Újság CD56) | [Jenő] a parasztok közt paraszt volt, de délcegebb és rátartibb az igaziaknál. Az urak közt urasabb, könnyebb, elegánsabb (1936 Kádár Erzsébet CD10).

4a. (kissé rég) ’ilyen személyre jellemző v. valló, magabiztosságot tükröző 〈magatartás, megnyilvánulás stb.〉’ ❖ Te [ti. a török] csak a Szent-főldet fogád el erővel, Ez [ti. a francia] minden szentséget rongál délceg fővel (1798 Csokonai Vitéz Mihály CD01) | Az inas, a kocsis meg valának lepve a nem goromba, de délceg felelet által (1816 u. Kazinczy Ferenc 7163029, 529) | Fellengve jöttem ’s délczegűl elő, ’S ím, mászva mászok, mint a’ féreg el (1830 Vörösmarty Mihály 8524400, 210) | [Botond] délcegen megy bárdjával az érckapu ellen, hogy erejét megmutassa (1860 Arany János 8014013, 271) | [a lovaglóruhás hölgy] mintha alkudozna a paripa árára a körülötte álló, paraszti ruhás, de délceg magatartású ifjakkal (1930 Krúdy Gyula CD54).

4b. (rég) ’erős akaratú, ill. nagyon akaratos, engedetlen 〈személy〉’ ❖ Déltzeg polgár, hajthatatlan vénség, meg-fogod tapasztalni, hogy még náladnál-is kegyetlenebb és irgalmatlanabb lehetek (1779 Zechenter Antal ford.–Voltaire C6065, 38) | Déltzeg: […] makats, engedetlen (1792 Kisded szótár C0816, 30).

5. (rég) ’kicsapongó életmódot folytató, élvhajhász 〈személy〉, ill. ilyen személyre jellemző v. valló’ ❖ déltzeg [=] détzeg, […] fajtalan, szilaj (1784 Kisded szótár C0815, 18) | Oda nem annyira rendetlen kivánságból mennek bé, hanem tsak hogy egy légely bort […] íhassanak ezen déltzeg leánykákkal (1793 Sándor István C3665, 450) | Ezen Szabad Kmíveſeknek törekedéſe veſztegette-meg a’ józann gondolkodókat-is, hogy üreſs idejeket a’ ſzerelemre gerjeſzt, és kereſzténységet ótsálo könyvekbenn töltenék, hogy így ki-vetkzvén minden Iſteni félelembl, déltzeg kívánságoknak naponként áldozzanak (1794 Szuhányi Xavér Ferenc 7413001, 13) | Parázna, Buja, Katzér, Szilaj, Déltzeg, Lascivus, Salax (1808 Sándor István C1535, 161).

II. fn 3B (rég)

(tenyész)lovak együtt tartott, legeltetett nagyobb csoportja, ménes’ ❖ déltzeg [=] détzeg, ménes (1784 Kisded szótár C0815, 18) | Déltzeg: ménes. Ki-fogták a’ déltzegbl (1792 Kisded szótár C0816, 30) | Déltzeg: […] equaria (1809 Végtagokra szedett szótár C3747, 47).

ÖE: ~lelkű, ~mód.

Sz: délceges, délcegi, délcegség.

Vö. CzF. délczeg, délczegül; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

délceg melléknév és főnév
delceg I. 13B2 II. 3B (rég)
I. melléknév 13B2
1. (irod/vál)
magas termetű, arányos testalkatú és egyenes, méltóságteljes testtartású 〈személy〉, ill. ilyen személyekből álló 〈csoport〉
Nedves arczczal Egy délczeg ifjú hágdos, sírkövedre Feltenni koszorúját. Láng lebeg Szép üstökén
(1809–1811 Kazinczy Ferenc)
Egy délceg csoport kiállt a szép tisztásra, s elkezdte a toborzóst táncolni
(1877 Jókai Mór)
a zsalugáterek, amelyek arra látszottak teremtve lenni, hogy mögülök mindig fehér ruhás, szarvas lábú, délceg, lengő tollas delnőket lessünk
(1917 Krúdy Gyula)
Termetre is szép, délceg férfi
(1996 Magyar Hírlap)
1a. (irod/vál)
ilyen személyre jellemző v. valló, ill. hozzá illő 〈termet, testtartás, viselet stb.〉
[Csorna] gyorsan paripát vált, s délcegen űl már És megyen a rohanó vívónak elébe rohanva
(1824 Vörösmarty Mihály)
vállaira veté délceg palinkára [= panyókára] aranyzott lazurkék bársonymentéjét
(1861 Háromszék)
[Ocskay] csípőre tett kézzel, összevert sarkantyúval nehány délceg táncmozdulatot tett
(1882 Jókai Mór)
A pásztor nem görnyed súlyos munkában, mint a földmíves, ezért járása délcegebb, méltóságteljesebb
(1911 Malonyay Dezső)
[Amanda] tartása délceg, mint ama lovagkorbeli várúrnőké, akikért a Szentföldre mentek verekedni az urak
(1928 Krúdy Gyula)
[Páger Antal] sokat táncoskomikuskodik nem kimondottan délceg termete ellenére
(1999 Magyar Hírlap)
2. (irod/vál)
arányos termetű, feltűnően szép tartású(, szilaj természetű) 〈állat, kül. ló〉, ill. ilyen állatra jellemző
[a herceg lova] déttzeg maga viſeletiben, s’ járásában büszke
(1774 Báróczi Sándor ford.La Calprenède)
hallá ön, hogy házi macskával párosodik a királyi délceg szarvas?
(1840 Nagy Ignác)
Ennek a délceg madárnak [ti. a kerecsensólyomnak] barkója keskeny
(1933 Az állatok világa ford.)
délcegen lépkedő katonalovak
(1972 Babics Antal)
[A rackajuh] testtartása délceg, lábai hosszúak, ezért inkább a zergéhez hasonlít
(1996 Természet Világa)
3. (irod/vál)
sudár, egyenes, magasba törő 〈dolog, kül. növény〉, ill. ilyenre jellemző
a haza délczeg, roppant élőfának alakjában jelenik meg
(1842 Szemere Pál)
délceg oszlop- és tornác-sor
(1857 Arany János ford.Frankl)
[szereti festeni a] színes háztetőket, délcegen feltörő tornyokat
(1923 Bálint Aladár)
Kicsi a kert a villa körül, de a növényzet jól érzi magát, az alpesi rokonok is megirigyelhetnék a fenyőfák magasságát, délceg tartását
(1999 Magyar Hírlap)
4. (kissé rég)
magabiztos, önérzetes, büszke 〈személy〉, ill. ilyen személyekből álló 〈csoport〉
nagy Vezérünkre […] Rá ütött, mivel ez vakmer, és déltzeg
(1790 Gvadányi József)
[Anglia] tanácsosabbnak tartja, Ashburton által alkudozni delczeg leányával [ti. a függetlenné vált Észak-Amerikával]
(1842 Pesti Hírlap)
Merre nap jár, merre hir jár, három tengerpartnál Boldogabb nép, délczegebb nép nem volt a magyarnál
(1857 Vasárnapi Újság)
[Jenő] a parasztok közt paraszt volt, de délcegebb és rátartibb az igaziaknál. Az urak közt urasabb, könnyebb, elegánsabb
(1936 Kádár Erzsébet)
4a. (kissé rég)
ilyen személyre jellemző v. valló, magabiztosságot tükröző 〈magatartás, megnyilvánulás stb.〉
Te [ti. a török] csak a Szent-főldet fogád el erővel, Ez [ti. a francia] minden szentséget rongál délceg fővel
(1798 Csokonai Vitéz Mihály)
Az inas, a kocsis meg valának lepve a nem goromba, de délceg felelet által
(1816 u. Kazinczy Ferenc)
Fellengve jöttem ’s délczegűl elő, ’S ím, mászva mászok, mint a’ féreg el
(1830 Vörösmarty Mihály)
[Botond] délcegen megy bárdjával az érckapu ellen, hogy erejét megmutassa
(1860 Arany János)
[a lovaglóruhás hölgy] mintha alkudozna a paripa árára a körülötte álló, paraszti ruhás, de délceg magatartású ifjakkal
(1930 Krúdy Gyula)
4b. (rég)
erős akaratú, ill. nagyon akaratos, engedetlen 〈személy〉
Déltzeg polgár, hajthatatlan vénség, meg-fogod tapasztalni, hogy még náladnál-is kegyetlenebb és irgalmatlanabb lehetek
(1779 Zechenter Antal ford.Voltaire)
Déltzeg: […] makats, engedetlen
(1792 Kisded szótár)
5. (rég)
kicsapongó életmódot folytató, élvhajhász 〈személy〉, ill. ilyen személyre jellemző v. valló
déltzeg [=] détzeg, […] fajtalan, szilaj
(1784 Kisded szótár)
Oda nem annyira rendetlen kivánságból mennek bé, hanem tsak hogy egy légely bort […] íhassanak ezen déltzeg leánykákkal
(1793 Sándor István)
Ezen Szabad Kmíveſeknek törekedéſe veſztegette-meg a’ józann gondolkodókat-is, hogy üreſs idejeket a’ ſzerelemre gerjeſzt, és kereſzténységet ótsálo könyvekbenn töltenék, hogy így ki-vetkzvén minden Iſteni félelembl, déltzeg kívánságoknak naponként áldozzanak
(1794 Szuhányi Xavér Ferenc)
Parázna, Buja, Katzér, Szilaj, Déltzeg, Lascivus, Salax
(1808 Sándor István)
II. főnév 3B (rég)
(tenyész)lovak együtt tartott, legeltetett nagyobb csoportja, ménes
déltzeg [=] détzeg, ménes
(1784 Kisded szótár)
Déltzeg: ménes. Ki-fogták a’ déltzegbl
(1792 Kisded szótár)
Déltzeg: […] equaria
(1809 Végtagokra szedett szótár)
ÖE: délceglelkű, délcegmód
Sz: délceges, délcegi, délcegség
Vö. CzF. délczeg, délczegül; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások