díszít ts ige 4b4

1. (tárgy n. is)(vmivel mint) dísszel, díszítéssel ellát vmit’ ❖ [a sátor] e’ különös ünnep’ jelképeivel vala díszítve (1833 Társalkodó C7970, [97]) | pompásan diszitett házsorok között a Duna felé vette utját (1857 Vasárnapi Újság CD56) | A terítőnek azt a részét, amely az ágy tetejére kerül, vagdalásos rózsákkal, csillagokkal diszítik (1907 Malonyay Dezső 8292010, 234) | Míg díszítette a fát, csomagolta a meglepetéseket, régi karácsonyok jutottak eszébe (1979 Kerényi Grácia 9324040, 127) | Díszíteni […] petrezselyemzölddel lehet a legszebben (1991 Frank Júlia CD19).

1a. (tárgy n. is) (átv is) ’vmi (díszként) széppé, mutatóssá tesz vmit’ ❖ Te kis rózsa! kedvemet Mikor látlak Fel-derítted, Te diſzítted kertemet (1795 Endrődy János C1577, 26) | Egy rózsa diszíté fején Hajának fodrait (1836 Garay János 8154025, 374) | a tarajos gőte fölül barna, alul sárga szinü, a him hátát taraj disziti (1845 Hanák János 8180001, 46) | a londoni Szt. Pál székesegyházat díszítő festmények (1925 MűvészetiLex. C6812, 775) | szeretnék, hogy kertjükben mindig virágozzék valamilyen növény vagy díszítsen szép formájával, szépen színeződő levelével, érdekes termésével (1999 Új Könyvek CD29).

1b. (tárgy n. is) ’〈vmely (stilisztikai) elem, eszköz, ill. azzal vki (írott) szöveget〉 színesebbé, változatosabbá tesz’ ❖ változatos és könnyű ritmikájú, mesterséges rímeléssel diszített, olykor klasszikai schémákat utánzó verselés (1896 Négyesy László CD44) | [A magyar népdalokban] az egyszerű szöveget képes kifejezések díszítik (1934 Pintér Jenő CD44) | [Krúdy hasonlatai] nem csak díszítenek, hanem történeteket helyettesítenek (1990 Bodnár György CD53).

1c. (tárgy n. is) ’〈zeneművet v. táncot〉 rögtönzésszerű elemekkel, cifrázatokkal lát el, ill. így ad elő’ ❖ a francia mesterek megelégedtek azzal, hogy átírtak hangszerükre polifonikus műveket s azokat instrumentális ornamentikával díszítették (1930 ZeneiLex. CD49) | a szoprán és a basszus ne egyszerre díszítsen, hanem például amikor a szoprán énekli fürge koloratúráit, akkor a basszus megmarad az eredeti, nyugalmas, hosszú hangjegyértékelésnél és fordítva (1974 Pernye András 9527001, 126) | Kolumbán Samu 1894-ben ismertette a falu [ti. Lozsád] páros táncát, annak csapásolásokkal díszített lassú és sebes részét (1990 Magyar néprajz CD47).

1d. (tárgy n. is) (ritk) ’〈színpadot〉 díszlettel lát el, díszletez’ ❖ [a színházban] már más darabhoz díszítettek! (1917 Móricz Zsigmond CD10).

2. (gúny is) ’〈vmely címmel, ranggal, ill. annak jelvényével〉 elismerését kifejezve kitüntet vkit’ ❖ az 1830-i lengyel forradalom legyőzetése után, ennek szétoszlott sorai közől tért vissza hazájába az érdemjellel diszitett ifju (1858 Vasárnapi Újság CD56) | I. József altábornagyi ranggal díszítette [Kohárit] (1875 e. Toldy Ferenc C4169, 261) | Károly Albert király nevét, a nagylelkű („magnanimo”) czímmel díszitve, az olasz szabadságharcz kezdeményezőjeként tisztelik az olaszok (1894 e. Kossuth Lajos CD32) | [a támadó fiatalok] messzi futottak, a távolból mindenféle csúfondáros címmel díszítve Kócs Gábort (1912 Bán Ferenc CD10) | midőn a szegény liberalizmust az egyik oldalon a „nemzeti”, a másikon meg a „konzervatív” jelzővel illik díszíteni vagy fosztani (1992 Ludassy Mária 2016037, 432).

3. (kissé rég) ’〈vmely pozitív dolog, kül. tulajdonság, cselekedet (által vki)〉 értékesebbé, becsesebbé, ill. rangosabbá, jelentősebbé tesz vkit v. vmit’ ❖ [Hercegségednek] édes Honnyunk boldogítása ſzívén fekſzik, és els Juſſa vagyon aztat díſzíteni (1793 Endrődy János C2989, XII) | Díszíti ezen Könyvet a’ Kazintzy Ferentz remek tolla, a’ ki a’ Frantzia Stylus könnyű és bájoló gyengédségében […] ekkoráig utol érhetetlen (1823 Thaisz András C4940, 541) | több fő rendű család is díszité megjelentével a’ mulató helyet (1841 Kovács Pál² 8251002, 185) | Mit ér olly élet, mellyet nemzetiség, önállás nem díszítenek? (1848 Kossuth Hírlapja CD61) | a számos főrangúak által díszitett nagy számú végtisztességet tevő gyülekezet (1856 Vasárnapi Újság CD56) | az udvari ünnepségeket, mulatságokat, nagy templomi ünnepeket díszítő (udvari v. egyházi) zeneelőadások (1930 ZeneiLex. CD49).

J: díszesít, ékít.

Ö: fel~, ki~.

ÖU: agyon~.

Sz: díszíték, díszítvény.

Vö. CzF. díszít · diszit; ÉrtSz.; TESz. dísz; ÉKsz.

díszít tárgyas ige 4b4
1. (tárgy n. is)
(vmivel mint) dísszel, díszítéssel ellát vmit
[a sátor] e’ különös ünnep’ jelképeivel vala díszítve
(1833 Társalkodó)
pompásan diszitett házsorok között a Duna felé vette utját
(1857 Vasárnapi Újság)
A terítőnek azt a részét, amely az ágy tetejére kerül, vagdalásos rózsákkal, csillagokkal diszítik
(1907 Malonyay Dezső)
Míg díszítette a fát, csomagolta a meglepetéseket, régi karácsonyok jutottak eszébe
(1979 Kerényi Grácia)
Díszíteni […] petrezselyemzölddel lehet a legszebben
(1991 Frank Júlia)
1a. (tárgy n. is) (átv is)
vmi (díszként) széppé, mutatóssá tesz vmit
Te kis rózsa! kedvemet Mikor látlak Fel-derítted, Te diſzítted kertemet
(1795 Endrődy János)
Egy rózsa diszíté fején Hajának fodrait
(1836 Garay János)
a tarajos gőte fölül barna, alul sárga szinü, a him hátát taraj disziti
(1845 Hanák János)
a londoni Szt.Szent Pál székesegyházat díszítő festmények
(1925 MűvészetiLex.)
szeretnék, hogy kertjükben mindig virágozzék valamilyen növény vagy díszítsen szép formájával, szépen színeződő levelével, érdekes termésével
(1999 Új Könyvek)
1b. (tárgy n. is)
〈vmely (stilisztikai) elem, eszköz, ill. azzal vki (írott) szöveget〉 színesebbé, változatosabbá tesz
változatos és könnyű ritmikájú, mesterséges rímeléssel diszített, olykor klasszikai schémákat utánzó verselés
(1896 Négyesy László)
[A magyar népdalokban] az egyszerű szöveget képes kifejezések díszítik
(1934 Pintér Jenő)
[Krúdy hasonlatai] nem csak díszítenek, hanem történeteket helyettesítenek
(1990 Bodnár György)
1c. (tárgy n. is)
〈zeneművet v. táncot〉 rögtönzésszerű elemekkel, cifrázatokkal lát el, ill. így ad elő
a francia mesterek megelégedtek azzal, hogy átírtak hangszerükre polifonikus műveket s azokat instrumentális ornamentikával díszítették
(1930 ZeneiLex.)
a szoprán és a basszus ne egyszerre díszítsen, hanem például amikor a szoprán énekli fürge koloratúráit, akkor a basszus megmarad az eredeti, nyugalmas, hosszú hangjegyértékelésnél és fordítva
(1974 Pernye András)
Kolumbán Samu 1894-ben ismertette a falu [ti. Lozsád] páros táncát, annak csapásolásokkal díszített lassú és sebes részét
(1990 Magyar néprajz)
1d. (tárgy n. is) (ritk)
〈színpadot〉 díszlettel lát el, díszletez
[a színházban] már más darabhoz díszítettek!
(1917 Móricz Zsigmond)
2. (gúny is)
〈vmely címmel, ranggal, ill. annak jelvényével〉 elismerését kifejezve kitüntet vkit
az 1830-i lengyel forradalom legyőzetése után, ennek szétoszlott sorai közől tért vissza hazájába az érdemjellel diszitett ifju
(1858 Vasárnapi Újság)
I. József altábornagyi ranggal díszítette [Kohárit]
(1875 e. Toldy Ferenc)
Károly Albert király nevét, a nagylelkű („magnanimo”) czímmel díszitve, az olasz szabadságharcz kezdeményezőjeként tisztelik az olaszok
(1894 e. Kossuth Lajos)
[a támadó fiatalok] messzi futottak, a távolból mindenféle csúfondáros címmel díszítve Kócs Gábort
(1912 Bán Ferenc)
midőn a szegény liberalizmust az egyik oldalon a „nemzeti”, a másikon meg a „konzervatív” jelzővel illik díszíteni vagy fosztani
(1992 Ludassy Mária)
3. (kissé rég)
〈vmely pozitív dolog, kül. tulajdonság, cselekedet (által vki) értékesebbé, becsesebbé, ill. rangosabbá, jelentősebbé tesz vkit v. vmit
[Hercegségednek] édes Honnyunk boldogítása ſzívén fekſzik, és els Juſſa vagyon aztat díſzíteni
(1793 Endrődy János)
Díszíti ezen Könyvet a’ Kazintzy Ferentz remek tolla, a’ ki a’ Frantzia Stylus könnyű és bájoló gyengédségében […] ekkoráig utol érhetetlen
(1823 Thaisz András)
több fő rendű család is díszité megjelentével a’ mulató helyet
(1841 Kovács Pál²)
Mit ér olly élet, mellyet nemzetiség, önállás nem díszítenek?
(1848 Kossuth Hírlapja)
a számos főrangúak által díszitett nagy számú végtisztességet tevő gyülekezet
(1856 Vasárnapi Újság)
az udvari ünnepségeket, mulatságokat, nagy templomi ünnepeket díszítő (udvari v.vagy egyházi) zeneelőadások
(1930 ZeneiLex.)
ÖU: agyondíszít
Sz: díszíték, díszítvény
Vö. CzF. díszít · diszit; ÉrtSz.; TESz. dísz; ÉKsz.

Beállítások