döntőbíró fn 6A8

1. (Jog is) ’vmely vitás kérdés eldöntésére a (peres) felek által választott v. elfogadott bíró’ ❖ [Anglia és Franciaország] haragosan visszaijesztené az olaszokat attól, hogy az ő kérve-kért barátjukat [ti. Ausztriát], kit döntő biróul ismernek a lengyel ügyben, csak kis ujjukkal is bántsák (1863 Vukovics Sebő CD32) | [Antoninus Pius] igazságszeretetét annyira elismerték, hogy idegen fejedelmek és népek nem egyszer döntő bíróvá választották vagy védelmét keresték (1902 ÓkoriLex. CD28) | fogott bíró, arbiter, döntőbíró, választott bíró: a vitás felek részéről közös megegyezéssel megválasztott és felkért azon személy, aki az egyébként illetékes bíró helyett az ügyben – alávetés folytán – teljes jogkörrel eljárt (1979 NéprajziLex. CD47) | belső döntőbíró felkérése [a munkaügyi vitához] (1994 Új Könyvek CD29).

1a. (átv is) ’vitatkozó felek között, ill. vmely vitás kérdésben döntésre felkért személy’ ❖ kórjel, ha a kritika ... a közönség kevésbbé ízléses részének tapsaira hivatkozva, ezt tartja döntőbírónak az ízlés legfontosabb kérdéseiben (1875 Gyulai Pál C1989, 264) | Nyelvünk letéteményese a nép. Ebből azonban nem következik, hogy célszerű volna az első kúnsági legényt állandó döntőbírául szerződtetni az egyetem, vagy az akadémia nyelvészeti bizottságába (1941 Illyés Gyula 2041001, 517) | a szakállukra nagyon sokat adtak, számtalanszor összehasonlították, melyiküké dúsabb és hosszabb, és Fridát kérték föl döntőbírónak (1964 Rónay György ford.–Kafka 9573060, 60).

2. ’〈(Sport)versenyen: bíró.〉’

2a. (Sp) ’sportversenyt felügyelő (és vezető), a zsűri egyenlően megoszló véleménye esetén az eredményt eldöntő személy’ ❖ egy nagy pázsitos helyen ép buzgón játszottak croquettet. Fülöp és Bachelin volt a döntő biró, mig a báró, Octave, Suzanne és a báróné hevesen küzdöttek egymás ellen (1891 Zempléni P. Gyula ford.–Ohnet 8536002, 118) | a nagyobb [ökölvívó-]mérkőzéseken egy külső ringet is formáltak, ahol az időmérők, a döntőbírók – akik a szabályok betartására ügyeltek –, az ostorosok és a tekintélyes előkelőségek ültek (1989 Tények könyve CD37) | [Az elvesztett játszma után a teniszező] mérgében ütőjét a döntőbíró felé dobta (1998 Magyar Hírlap CD09).

2b. (Kat) ’〈hadgyakorlaton:〉 az egységek teljesítményét elbíráló tiszt’ ❖ Megkezdődött az ágyúzás, és azzal ért véget, hogy a király hajójáról a döntőbírák zászlójelzés útján a Miklós herceg flottáját mondták ki győztesnek (1914 Bíró Lajos CD10) | Egész éjjel tartott a felvonulás. Micskei viponjáról [= többszemélyes, katonai gépkocsijáról] a döntőbírák még az este átszálltak egy hosszú, fekete […] kocsiba, a fiú egyedül vezetett tovább (1964 Szakonyi Károly 9635001, 65).

J: döntnök.

Sz: döntőbírói.

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

döntőbíró főnév 6A8
1. (Jog is)
vmely vitás kérdés eldöntésére a (peres) felek által választott v. elfogadott bíró
[Anglia és Franciaország] haragosan visszaijesztené az olaszokat attól, hogy az ő kérve-kért barátjukat [ti. Ausztriát], kit döntő biróul ismernek a lengyel ügyben, csak kis ujjukkal is bántsák
(1863 Vukovics Sebő)
[Antoninus Pius] igazságszeretetét annyira elismerték, hogy idegen fejedelmek és népek nem egyszer döntő bíróvá választották vagy védelmét keresték
(1902 ÓkoriLex.)
fogott bíró, arbiter, döntőbíró, választott bíró: a vitás felek részéről közös megegyezéssel megválasztott és felkért azon személy, aki az egyébként illetékes bíró helyett az ügyben – alávetés folytán – teljes jogkörrel eljárt
(1979 NéprajziLex.)
belső döntőbíró felkérése [a munkaügyi vitához]
(1994 Új Könyvek)
1a. (átv is)
vitatkozó felek között, ill. vmely vitás kérdésben döntésre felkért személy
kórjel, ha a kritika ... a közönség kevésbbé ízléses részének tapsaira hivatkozva, ezt tartja döntőbírónak az ízlés legfontosabb kérdéseiben
(1875 Gyulai Pál)
Nyelvünk letéteményese a nép. Ebből azonban nem következik, hogy célszerű volna az első kúnsági legényt állandó döntőbírául szerződtetni az egyetem, vagy az akadémia nyelvészeti bizottságába
(1941 Illyés Gyula)
a szakállukra nagyon sokat adtak, számtalanszor összehasonlították, melyiküké dúsabb és hosszabb, és Fridát kérték föl döntőbírónak
(1964 Rónay György ford.Kafka)
2.
(Sport)versenyen: bíró.〉
2a. (Sp)
sportversenyt felügyelő (és vezető), a zsűri egyenlően megoszló véleménye esetén az eredményt eldöntő személy
egy nagy pázsitos helyen ép buzgón játszottak croquettet. Fülöp és Bachelin volt a döntő biró, mig a báró, Octave, Suzanne és a báróné hevesen küzdöttek egymás ellen
(1891 Zempléni P. Gyula ford.Ohnet)
a nagyobb [ökölvívó-]mérkőzéseken egy külső ringet is formáltak, ahol az időmérők, a döntőbírók – akik a szabályok betartására ügyeltek –, az ostorosok és a tekintélyes előkelőségek ültek
(1989 Tények könyve)
[Az elvesztett játszma után a teniszező] mérgében ütőjét a döntőbíró felé dobta
(1998 Magyar Hírlap)
2b. (Kat)
〈hadgyakorlaton:〉 az egységek teljesítményét elbíráló tiszt
Megkezdődött az ágyúzás, és azzal ért véget, hogy a király hajójáról a döntőbírák zászlójelzés útján a Miklós herceg flottáját mondták ki győztesnek
(1914 Bíró Lajos)
Egész éjjel tartott a felvonulás. Micskei viponjáról [= többszemélyes, katonai gépkocsijáról] a döntőbírák még az este átszálltak egy hosszú, fekete […] kocsiba, a fiú egyedül vezetett tovább
(1964 Szakonyi Károly)
Sz: döntőbírói
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások