dörzsöl ts ige 1ctörsöl (rég)

1. ’vmit vmihez nyomva, szorítva ide-oda mozgat’ ❖ Törsölöm: Frio (1810 Végtagokra szedett szótár C3748, 150) | Némelly posztó, ha az ember kezéhez dörsöli, fog, az annak a’ jele, hogy nem gyapjában festették-meg (1829 Döbrentei Gábor 8112013, 72) | egy font czitromhoz dörzsölt czukrot (1846 Zelena Ferenc 8534011, 187) | ha két különnemű testet egymáshoz dörzsölünk, a közömbös villanyosság megoszlik: az egyik testre (+), a másikra pedig a (–) villanyosság megy át (1880 Antolik Károly 8012006, 133) | a citromot utoljára dörzsölte a tálka széléhez az elnök (1929 Krúdy Gyula C2836, 78) | Az új agancs rövidesen fejlődésnek indul, a rajta lévő bőrréteg májusban, júniusban száradni kezd, leválását a bak azzal sietteti, hogy fejdíszét vékony fácskákhoz dörzsöli (1995 Magyarország állatvilága CD14).

2. ’〈vminek a felületét (vmilyen eredménnyel)〉 úgy súrolja, hogy vmely rányomott eszközt ide-oda mozgat rajta’ ❖ eleinten kefével, azután pedig bőrrel szárazon dörzsöltetik az edény, melly ez által […] minden motsoktól megtisztítatik (1829 Zádor Elek ford.–Wigand 8532014, 10) | Egyes ásványok nemcsak dörzsöltetve válnak elektromosakká, hanem akkor is, ha hasítják, törik v. szakítják (1893 PallasLex. CD02) | gondterhesen dörzsölte a körömkefével ujjai hegyét (1943 Márai Sándor 2032005, 719) | Béla is fényesre dörzsölte a kabáthajtókájára kitűzött cserkészjelvényt (1996 Lovas Gyula CD52).

2a. ’〈vminek az anyagába ivódott foltot, szennyeződést stb.〉(kézzel v. egyéb eszközzel) súrol, hogy eltávolítsa onnan’ ❖ A’ ſzeplt, fótot az Aſſzonyok evvel a’ fvel ſzokták dörzsölni, hogy ſzépek legyenek (1797 Veszelszki Antal 7375002, 273) | óvatosan dörzsölte kezével a foltokat [a papirusztekercsen] (1965 Kovai Lőrinc 9361001, 474) | A festék, olaj, a pórusainkba ivódó por, a megtapadó kátrány, a deszkákból kibuggyanó gyanta nyoma nehezen jön le, akárhogy dörzsöljük (1973 László-Bencsik Sándor 9383001, 34).

3. ’〈ember v. állat testét v. vmely testrészét〉 kézzel v. vmely eszközzel erőteljesen nyomkodja, ill. rányomott kezét v. vmely eszközt ide-oda húz rajta’ ❖ A’ Szél-ütött Személyen azonnal eret kell vágatni, ezután […] az el-eſett tagja pedig melegitett poſztóval dörsölteſsék, még pedig nem alá, hanem fel-felé (1791 Csapó József 7062013, 259) | „Készen a’ fürdők” kiáltá egy rabszolga. Jussuf és Nurmahál elvezettettek; azt szolgák, ezt szolgálók füröszték, dörzsölék, illattal kenék (1834 Vajda Péter 8504005, 73) | [a beteg ló] gyakran kefével, ’s a’ vakaróval dörzsöltetik (1846 Mihálka Antal ford.–Wagenfeld 8310008, 3) | Nedves szivaccsal dörzsölte a nyakát, mellét, hátát (1925 Kosztolányi Dezső C2750, 155) | mérhetetlenül groteszknak tetszett, ahogy nagyanyádat törülközőkbe csavarva leültetik a diófa alá, dörzsölik és masszírozzák, mintha az ég tudja, milyen beteg volna (1985 Grendel Lajos 1060003, 303).

3a. (›kéz‹ jelentésű tárggyal) ’〈elégedettség, (kár)öröm, ill. ezt kísérő mozdulat kif-ére〉’ ❖ Megvan… megvan a várt öröm… [ti. megérkezett a tudós,] kiki dörzsöli kezeit, jobbfelől is balfelől is hajlik szomszédjához… sugdos, mosolyog (1804 Bessenyei György¹ 7044052, 35) | Misztizláv tenyereit dörzsölé örömében, hogy ilyen szépen kivágta magát a geniális báró (1854 Jókai Mór C2244, 230) | [Az olajmágnással aláírt szerződés után] a lapok vigyorognak, a világsajtó elégedetten dörzsöli markát (1936 Márai Sándor 9421007, 63) | Ülök, és dörzsölöm a kezem örömömben. Szakerdon Mihajlovics meg fog pukkadni az irigységtől (1989 Páll Erna ford.–Harmsz 2024011, 27).

3b. (szem tárggyal) ’〈álmosság v. hitetlenkedés, ill. ezt kísérő mozdulat kif-ére〉’ ❖ nagyot ásitott, szemeit dör’sölé (1841 Ormós Zsigmond 8341001, 26) | Csárdás (szemét dörzsölve): Majd elszunnyadtam (1906 e. Thury Zoltán 8479016, 62) | Akik először olvasták e sorokat a magyar irodalomban, ámultan dörzsölték a szemüket: ezt Babits Mihály írta? (1984 Nemes Nagy Ágnes 9479029, 156).

3c. (homlok tárggyal) ’〈erős gondolkodás, ill. azt kísérő mozdulat kif-ére〉’ ❖ Nézel, gondolkodol: dörsölöd homlokod, Nyomozod eszedet, hányod, veted okod (1801 Bessenyei György¹ 7044014, 57) | Géza urfi mintegy álomból ébredve, homlokát dörzsölé egyedül létében, kétkedve rajta, valljon való-e az, mi e’ pillanatban vele történt (1846 Kovács Pál² 8251006, 346) | Kezdtem a homlokomat dörzsölni. Bosszantott, hogy annyira cserbe hagyott a memóriám (1896 Mikszáth Kálmán CD04) | megállt egy pillanatra, a homlokát dörzsölte, és csak azután mondta: ötre biztosan odaérek (1963 Sipos Gyula 9455011, 116).

4. ’〈testrészt vmely (illó)anyaggal (átitatott v. bekent dologgal),〉 azt szorosan rányomva erőteljesen simogat’ ❖ Méhek tsipését ez zöld fü [ti. a viola] leveleivel kell dörsölni (1775 Csapó József 7062001, 297) | sok ideig forró puncsot szagoltattak vele [ti. az ájulttal] s talpát kávéseprüvel [= kávézaccal] dörzsölték hiába (1847 Jókai Mór 8209022, 314) | Borsolajjal kell dörzsölni esténkint a beteg hátát (1907 Gárdonyi Géza C1842, 1697) | Különféle szeszekkel, kölnivel, ecettel, patikában vásárolt bórvazelinnel erősen dörzsölték [az égő ajkat], hogy a hólyag kialakulását megelőzzék (2000 Kótyuk Erzsébet CD48).

4a. ’〈(illó)anyagot testrészre〉 erőteljes simogatással ken, nyomkod’ ❖ Ha valamelly tyuk rejtekhelyre tojik, annak kitanulása végett dörzsölj alfelébe egy kevés sót, mikor tojás vagyon nála (1844 e. Edvi Illés Pál 8573002, 67) | olajat dörzsöltem a hátára (1969 Mándy Iván 9420033, 489) | [a kamilla és a cickafark kivonata] halántékra, tarkóra, nyakra dörzsölve […] fejfájáscsökkentő hatásúak (1997 Magyar Hírlap CD09).

4b. ’〈vmely díszítendő felület rovátkáiba a háttértől elütő színű port〉 erőteljes simogatással nyomkod’ ❖ [A krajnai edények formája változatos,] díszítésök igen szép és a csontvesszővel reájuk karczolt rajzolatokat a beléjök dörzsölt fehér agyagfölddel még föltűnőbbekké tették (1891 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | [a borotvatartó bekarcolt díszítéseibe] azután festéket dörzsöltek s így láthatóvá lett az igen vékony, szinte hajszál-vonalakkal meghúzott rajz (1916 e. Malonyay Dezső CD07) | [az edények berakásos díszítése] a kémiai analízis alapján valószínűleg a mélyedésekbe dörzsölt fehér csonthamu (1984 Gömöri János CD52) | A bronzkorban a puhatestűek héjainak újabb felhasználási módját fejlesztették ki. Az agyagedény külső oldalába karcolt díszítővonalakba a kagylók héjából őrölt port dörzsöltek, majd kiégették az edényt (1999 Természet Világa CD50).

5. (rég) ’kemény felületen és eszközzel erőteljes mozdulatokkal keverget vmit’ ❖ Dörzsölj-el habzásig 1/4 font olvasztott vajat, tedd belé a’ riskását 6 lat finomra tört mandulával, 6 lat szitált czukorral; és egy czitrom’ héjával együtt: azután üss hozzá 5 tojást, 6 tojás’ sárgáját mindegyiket jól elkeverve: dörzsöld még egy fél óráig; öntsd a’ keveréket egy melegített torta-formába lassan (1846 Zelena Ferenc 8534010, 162) | a higany és kén meghatározott mennyiségben összevegyitve és együtt hosszasan dörzsölve vagy melegitve bizonyos hőfoknál czinóberré egyesül (1870 Mentovich Ferenc 8304001, 34).

6. (rég) ’〈kemény felületen és eszközzel〉 erőteljes mozdulatokkal (keverve), ill. 〈ujjai között〉 morzsolva (porrá) zúz, aprít vmit’ ❖ [az ún. vetési aranyvirágnak] ollyan a’ ſzaga mint a’ Balsamon, kivált ha keze között az Ember dörsöli (1775 Csapó József 7062001, 12) | ezen sóból [ti. a higany-fulminátból] 10 rész 3 r. vizzel megnedvesíttetvén, egy márványtáblán fa törővel finom porrá dörzsöltetik (1844 Nendtvich Károly 8330013, 376) | [a megszáradt sáfrányt] az ember újjai közt porrá dörzsölheti (1875 Hasznos Mulattató 8630001, 140) | a recipében felirt gyógyszereket mozsárban finom porrá dörzsölve igen jól összekeverik (1897 PallasLex. CD02).

7. ’〈vminek a felületét vmely eszköz(zel vki)〉 egyszerre több ponton folyamatosan karcolja, horzsolja’ ❖ Dőrzsöli a főldet a tövis-borona (1785 k. Debreceni diákirodalom 7495008, 26) | A’ gyémánt hogy ſzéppé légyen, pallérozzák, Dörsölik, koptatják, még ſzennyét le-rázzák (1787 Bécsi Magyar Múzsa C0349, 556) | [az indiánok kése] gyakran nem egyéb egy darab, ’s köveken élessé dörzsölt vasnál (1834 Garasos Tár 8625004, 74) | A kiszáradt bőrt újból kaparjuk, puhítjuk, majd asztalos smirglivel dörzsöljük (1947 Szabad Föld jan. 12. C1537, 6).

7a. ’〈élő test vmely (érzékeny) felületét mozgás közben〉 ismételten v. folyamatosan hozzáérve súrolja, sérti vmi’ ❖ szalmaszálak, fadarabocskák s eféle a ló hátát dörzsölő és sértő tárgyak vannak [a nyereg alatti, összehajtogatott pokróc rétegei között] (1859 Petheő Dénes 8365001, 9) | Jaj, hogy dörzsöli a képemet a szakállad! (1875 Jókai Mór CD18) | A máléskenyér dörzsöli az ínyem (1940 Veres Péter 9771006, 15) | bizonyos festékes anyajegyek állandó irritációnak vannak kitéve: feltöri a cipő, dörzsöli a farmer, a szoknya korca, a melltartó pántja, az öv (1996 Magyar Hírlap CD09).

J: dörgöl.

Ö: be¹, el¹, fel~, ki~, le~, meg~, össze~, szét~.

ÖU: által~, át~, bele~, egybe~, hozzá~, rá~, széjjel~, végig~.

Sz: dörzsölget.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

dörzsöl tárgyas ige 1c
törsöl 1c (rég)
1.
vmit vmihez nyomva, szorítva ide-oda mozgat
Törsölöm: Frio
(1810 Végtagokra szedett szótár)
Némelly posztó, ha az ember kezéhez dörsöli, fog, az annak a’ jele, hogy nem gyapjában festették-meg
(1829 Döbrentei Gábor)
egy font czitromhoz dörzsölt czukrot
(1846 Zelena Ferenc)
ha két különnemű testet egymáshoz dörzsölünk, a közömbös villanyosság megoszlik: az egyik testre (+), a másikra pedig a (–) villanyosság megy át
(1880 Antolik Károly)
a citromot utoljára dörzsölte a tálka széléhez az elnök
(1929 Krúdy Gyula)
Az új agancs rövidesen fejlődésnek indul, a rajta lévő bőrréteg májusban, júniusban száradni kezd, leválását a bak azzal sietteti, hogy fejdíszét vékony fácskákhoz dörzsöli
(1995 Magyarország állatvilága)
2.
〈vminek a felületét (vmilyen eredménnyel) úgy súrolja, hogy vmely rányomott eszközt ide-oda mozgat rajta
eleinten kefével, azután pedig bőrrel szárazon dörzsöltetik az edény, melly ez által […] minden motsoktól megtisztítatik
(1829 Zádor Elek ford.Wigand)
Egyes ásványok nemcsak dörzsöltetve válnak elektromosakká, hanem akkor is, ha hasítják, törik v.vagy szakítják
(1893 PallasLex.)
gondterhesen dörzsölte a körömkefével ujjai hegyét
(1943 Márai Sándor)
Béla is fényesre dörzsölte a kabáthajtókájára kitűzött cserkészjelvényt
(1996 Lovas Gyula)
2a.
〈vminek az anyagába ivódott foltot, szennyeződést stb.〉 (kézzel v. egyéb eszközzel) súrol, hogy eltávolítsa onnan
A’ ſzeplt, fótot az Aſſzonyok evvel a’ fvel ſzokták dörzsölni, hogy ſzépek legyenek
(1797 Veszelszki Antal)
óvatosan dörzsölte kezével a foltokat [a papirusztekercsen]
(1965 Kovai Lőrinc)
A festék, olaj, a pórusainkba ivódó por, a megtapadó kátrány, a deszkákból kibuggyanó gyanta nyoma nehezen jön le, akárhogy dörzsöljük
(1973 László-Bencsik Sándor)
3.
〈ember v. állat testét v. vmely testrészét〉 kézzel v. vmely eszközzel erőteljesen nyomkodja, ill. rányomott kezét v. vmely eszközt ide-oda húz rajta
A’ Szél-ütött Személyen azonnal eret kell vágatni, ezután […] az el-eſett tagja pedig melegitett poſztóval dörsölteſsék, még pedig nem alá, hanem fel-felé
(1791 Csapó József)
„Készen a’ fürdők” kiáltá egy rabszolga. Jussuf és Nurmahál elvezettettek; azt szolgák, ezt szolgálók füröszték, dörzsölék, illattal kenék
(1834 Vajda Péter)
[a beteg ló] gyakran kefével, ’s a’ vakaróval dörzsöltetik
(1846 Mihálka Antal ford.Wagenfeld)
Nedves szivaccsal dörzsölte a nyakát, mellét, hátát
(1925 Kosztolányi Dezső)
mérhetetlenül groteszknak tetszett, ahogy nagyanyádat törülközőkbe csavarva leültetik a diófa alá, dörzsölik és masszírozzák, mintha az ég tudja, milyen beteg volna
(1985 Grendel Lajos)
3a. (›kéz‹ jelentésű tárggyal)
〈elégedettség, (kár)öröm, ill. ezt kísérő mozdulat kif-ére〉
Megvan… megvan a várt öröm… [ti. megérkezett a tudós,] kiki dörzsöli kezeit, jobbfelől is balfelől is hajlik szomszédjához… sugdos, mosolyog
(1804 Bessenyei György¹)
Misztizláv tenyereit dörzsölé örömében, hogy ilyen szépen kivágta magát a geniális báró
(1854 Jókai Mór)
[Az olajmágnással aláírt szerződés után] a lapok vigyorognak, a világsajtó elégedetten dörzsöli markát
(1936 Márai Sándor)
Ülök, és dörzsölöm a kezem örömömben. Szakerdon Mihajlovics meg fog pukkadni az irigységtől
(1989 Páll Erna ford.Harmsz)
3b. (szem tárggyal)
〈álmosság v. hitetlenkedés, ill. ezt kísérő mozdulat kif-ére〉
nagyot ásitott, szemeit dör’sölé
(1841 Ormós Zsigmond)
Csárdás (szemét dörzsölve): Majd elszunnyadtam
(1906 e. Thury Zoltán)
Akik először olvasták e sorokat a magyar irodalomban, ámultan dörzsölték a szemüket: ezt Babits Mihály írta?
(1984 Nemes Nagy Ágnes)
3c. (homlok tárggyal)
〈erős gondolkodás, ill. azt kísérő mozdulat kif-ére〉
Nézel, gondolkodol: dörsölöd homlokod, Nyomozod eszedet, hányod, veted okod
(1801 Bessenyei György¹)
Géza urfi mintegy álomból ébredve, homlokát dörzsölé egyedül létében, kétkedve rajta, valljon való-e az, mi e’ pillanatban vele történt
(1846 Kovács Pál²)
Kezdtem a homlokomat dörzsölni. Bosszantott, hogy annyira cserbe hagyott a memóriám
(1896 Mikszáth Kálmán)
megállt egy pillanatra, a homlokát dörzsölte, és csak azután mondta: ötre biztosan odaérek
(1963 Sipos Gyula)
4.
〈testrészt vmely (illó)anyaggal (átitatott v. bekent dologgal),〉 azt szorosan rányomva erőteljesen simogat
Méhek tsipését ez zöld fü [ti. a viola] leveleivel kell dörsölni
(1775 Csapó József)
sok ideig forró puncsot szagoltattak vele [ti. az ájulttal] s talpát kávéseprüvel [= kávézaccal] dörzsölték hiába
(1847 Jókai Mór)
Borsolajjal kell dörzsölni esténkint a beteg hátát
(1907 Gárdonyi Géza)
Különféle szeszekkel, kölnivel, ecettel, patikában vásárolt bórvazelinnel erősen dörzsölték [az égő ajkat], hogy a hólyag kialakulását megelőzzék
(2000 Kótyuk Erzsébet)
4a.
(illó)anyagot testrészre〉 erőteljes simogatással ken, nyomkod
Ha valamelly tyuk rejtekhelyre tojik, annak kitanulása végett dörzsölj alfelébe egy kevés sót, mikor tojás vagyon nála
(1844 e. Edvi Illés Pál)
olajat dörzsöltem a hátára
(1969 Mándy Iván)
[a kamilla és a cickafark kivonata] halántékra, tarkóra, nyakra dörzsölve […] fejfájáscsökkentő hatásúak
(1997 Magyar Hírlap)
4b.
〈vmely díszítendő felület rovátkáiba a háttértől elütő színű port〉 erőteljes simogatással nyomkod
[A krajnai edények formája változatos,] díszítésök igen szép és a csontvesszővel reájuk karczolt rajzolatokat a beléjök dörzsölt fehér agyagfölddel még föltűnőbbekké tették
(1891 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
[a borotvatartó bekarcolt díszítéseibe] azután festéket dörzsöltek s így láthatóvá lett az igen vékony, szinte hajszál-vonalakkal meghúzott rajz
(1916 e. Malonyay Dezső)
[az edények berakásos díszítése] a kémiai analízis alapján valószínűleg a mélyedésekbe dörzsölt fehér csonthamu
(1984 Gömöri János)
A bronzkorban a puhatestűek héjainak újabb felhasználási módját fejlesztették ki. Az agyagedény külső oldalába karcolt díszítővonalakba a kagylók héjából őrölt port dörzsöltek, majd kiégették az edényt
(1999 Természet Világa)
5. (rég)
kemény felületen és eszközzel erőteljes mozdulatokkal keverget vmit
Dörzsölj-el habzásig 1/4 font olvasztott vajat, tedd belé a’ riskását 6 lat finomra tört mandulával, 6 lat szitált czukorral; és egy czitrom’ héjával együtt: azután üss hozzá 5 tojást, 6 tojás’ sárgáját mindegyiket jól elkeverve: dörzsöld még egy fél óráig; öntsd a’ keveréket egy melegített torta-formába lassan
(1846 Zelena Ferenc)
a higany és kén meghatározott mennyiségben összevegyitve és együtt hosszasan dörzsölve vagy melegitve bizonyos hőfoknál czinóberré egyesül
(1870 Mentovich Ferenc)
6. (rég)
〈kemény felületen és eszközzel〉 erőteljes mozdulatokkal (keverve), ill. 〈ujjai között〉 morzsolva (porrá) zúz, aprít vmit
[az ún. vetési aranyvirágnak] ollyan a’ ſzaga mint a’ Balsamon, kivált ha keze között az Ember dörsöli
(1775 Csapó József)
ezen sóból [ti. a higany-fulminátból] 10 rész 3 r.rész vizzel megnedvesíttetvén, egy márványtáblán fa törővel finom porrá dörzsöltetik
(1844 Nendtvich Károly)
[a megszáradt sáfrányt] az ember újjai közt porrá dörzsölheti
(1875 Hasznos Mulattató)
a recipében felirt gyógyszereket mozsárban finom porrá dörzsölve igen jól összekeverik
(1897 PallasLex.)
7.
〈vminek a felületét vmely eszköz(zel vki) egyszerre több ponton folyamatosan karcolja, horzsolja
Dőrzsöli a főldet a tövis-borona
(1785 k. Debreceni diákirodalom)
A’ gyémánt hogy ſzéppé légyen, pallérozzák, Dörsölik, koptatják, még ſzennyét le-rázzák
(1787 Bécsi Magyar Múzsa)
[az indiánok kése] gyakran nem egyéb egy darab, ’s köveken élessé dörzsölt vasnál
(1834 Garasos Tár)
A kiszáradt bőrt újból kaparjuk, puhítjuk, majd asztalos smirglivel dörzsöljük
(1947 Szabad Föld jan. 12.)
7a.
〈élő test vmely (érzékeny) felületét mozgás közben〉 ismételten v. folyamatosan hozzáérve súrolja, sérti vmi
szalmaszálak, fadarabocskák s eféle a ló hátát dörzsölő és sértő tárgyak vannak [a nyereg alatti, összehajtogatott pokróc rétegei között]
(1859 Petheő Dénes)
Jaj, hogy dörzsöli a képemet a szakállad!
(1875 Jókai Mór)
A máléskenyér dörzsöli az ínyem
(1940 Veres Péter)
bizonyos festékes anyajegyek állandó irritációnak vannak kitéve: feltöri a cipő, dörzsöli a farmer, a szoknya korca, a melltartó pántja, az öv
(1996 Magyar Hírlap)
ÖU: általdörzsöl, átdörzsöl, beledörzsöl, egybedörzsöl, hozzádörzsöl, rádörzsöl, széjjeldörzsöl, végigdörzsöl
Sz: dörzsölget
Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások