ecet fn 3B2

’〈a szomorúság, kiábrándultság jelképeként is:〉 alkoholtartalmú anyagokból erjesztéssel, ill. vegyi úton előállított, kül. ételízesítőül haszn., ecetsavat és vizet tartalmazó, savanyú folyadék (vmilyen kiszerelésben mint árucikk)’ ❖ Tzitrom leve helyett etzetet-is vehetnek [a betegek] (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 244) | A borból nyert eczet a legközönségesebb (1846 Hetilap CD61) | Az ecet nem egységes vegyület, hanem több test keveréke. Legtöbb benne a viz, azután ecetsav, amelyből 3–10%-ot szokott tartalmazni (1893 PallasLex. CD02) | A gyógyszertárakban a különféle növényi részeket ecetben áztatva, összetett eceteket, ú. n. gyógyeceteket készítenek (1911 RévaiNagyLex. C5697, 60) | [az epebetegeknek] tilos sózni, paprikázni, és ecettel savanyítani az ételeket (1937 Nagy Lajos 9472004, 70) | a humorában valahogy egy kis ecet keveredett (1939 Schöpflin Aladár CD10) | [az elpusztult tetűserkék] ecetbe mártott sűrű fésűvel, körömmel vagy csipesszel húzhatók le a hajszálakról (1996 Magyar Hírlap CD09) | a boltokban a polcokon csak ecet maradt (1998 Magyar Hírlap CD09).

Ö: alma-, bor-, fa~, jég~, ólom~, saláta-.

UB: -szag.

ÖU: étel~, gyümölcs~, málna~, rózsa~, sör~, tárkony~.

ÖE: ~eszencia, ~éter, ~gyár, ~gyártás.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

ecet főnév 3B2
〈a szomorúság, kiábrándultság jelképeként is:〉 alkoholtartalmú anyagokból erjesztéssel, ill. vegyi úton előállított, kül. ételízesítőül haszn., ecetsavat és vizet tartalmazó, savanyú folyadék (vmilyen kiszerelésben mint árucikk)
Tzitrom leve helyett etzetet-is vehetnek [a betegek]
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
A borból nyert eczet a legközönségesebb
(1846 Hetilap)
Az ecet nem egységes vegyület, hanem több test keveréke. Legtöbb benne a viz, azután ecetsav, amelyből 3–10%-ot szokott tartalmazni
(1893 PallasLex.)
A gyógyszertárakban a különféle növényi részeket ecetben áztatva, összetett eceteket, ú. n.úgynevezett gyógyeceteket készítenek
(1911 RévaiNagyLex.)
[az epebetegeknek] tilos sózni, paprikázni, és ecettel savanyítani az ételeket
(1937 Nagy Lajos)
a humorában valahogy egy kis ecet keveredett
(1939 Schöpflin Aladár)
[az elpusztult tetűserkék] ecetbe mártott sűrű fésűvel, körömmel vagy csipesszel húzhatók le a hajszálakról
(1996 Magyar Hírlap)
a boltokban a polcokon csak ecet maradt
(1998 Magyar Hírlap)
UB: -szag
ÖU: ételecet, gyümölcsecet, málnaecet, rózsaecet, sörecet, tárkonyecet
ÖE: eceteszencia, ecetéter, ecetgyár, ecetgyártás
Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások