elefántcsont fn és mn 3A1

I. fn

(elpusztult v. leölt) elefánt agyara, es. vmely más csontja, ill. az agyar anyaga (mint vmely tárgy, dolog alapanyaga)’ ❖ Éléfánt Csontból való Torony (1772 Cserey Farkas¹ C1289, 91) | Az elefánt tsont, a’ mint tudjuk, az elefántnak két nagy fogainál vagy agyaránál nem egyéb (1818 Mokry Benjámin ford.–Möller² 8315021, 384) | egy kis egyiptomi istenasszony elefántcsontból (1913 Kaffka Margit 9290042, 77) | Utóbbi időben […] nagyon felment az orrszarvúszarv becsülete, úgy, hogy 36 shillinget is adtak fontjáért az ottani kereskedők, szóval sokkal nagyobb árat, mint az elefántcsontért (1927–1930 Kittenberger Kálmán 9339002, 186) | [Tokaj környékén] valamikor a víz volt az uralkodó, legalábbis az a sok elefántcsont és a Tiszából kihalászott más nagy állat maradványa – amelyek tömegesen kerülnek napvilágra – borzalmas katasztrófákról beszélnek (1996 Természet Világa CD50).

a. ’ebből az anyagból készült dísz- v. használati tárgy, kül. zongorabillentyű’ ❖ sokszor meglepém ábrándjai közé eltévedten, regényes könyvek olvasása mellett, vagy zongorájánál, melynek elefántcsontján tévelyegve futkostak ujjai (1851 Jókai Mór C2248, 277) | [a festő a fiatal grófot] festette le elefántcsontra, miniatűrben, képzelje csak, egy tizenkét éves fiúcska, nem nagyobb, mint az öklöm (1900 Mikszáth Kálmán CD04) | 11. sz. első negyede, Mária a gyermekkel, bizánci elefántcsont, mellette az evangelista jelképek, és 4 jelenet Krisztus életéből (1997 Tóth Endre² CD58).

II. mn

’ebből az anyagból való 〈dísz- v. használati tárgy〉’ ❖ atzél kard elefánt csont markolattal (1791 Kazinczy Ferenc C4940, 35) | vas, réz és elefántcsont míveket készitnek a’ lakosok (1831 Zádor Elek 8532010, 174) | Lehel vezér szépen kifaragott elefántcsont kürtjét, mint drága ereklyét, ma is őrzik és mutogatják Jászberény városában (1888 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | Dávid kivette a zsebéből a kis elefántcsont szobrot (1921 Bíró Lajos 9059001, 12) | Maradtak fenn csont- és elefántcsont faragások és természetesen kerámia, díszesebb kivitelben is (1995 BibliaiLex. CD1207).

a. (kissé rég, irod) ’vmely tulajdonságában, kül. színében erre az anyagra emlékeztető, azt idéző 〈testrész〉’ ❖ elefántcsont válláról (1802 Csokonai Vitéz Mihály ford.–Vergilius CD01) | Ha levelemet szép Fatimem rózsa ujjai illethetik, akkor kláris ajkaihoz fogja azt emelni s elefántcsont keblén fogja megnyugtatni (1856 Vasárnapi Újság CD56) | [a grófné] finom, fehér elefántcsont arcza mitsem fejez ki, csak a szokott unatkozást (1877 Vértesi Arnold 8520001, 25) | elefántcsont-ujjad csókokat int már (1938 Dsida Jenő CD10).

ÖE: ~-kereskedő, ~szín.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.

elefántcsont főnév és melléknév 3A1
I. főnév
(elpusztult v. leölt) elefánt agyara, es. vmely más csontja, ill. az agyar anyaga (mint vmely tárgy, dolog alapanyaga)
Éléfánt Csontból való Torony
(1772 Cserey Farkas¹)
Az elefánt tsont, a’ mint tudjuk, az elefántnak két nagy fogainál vagy agyaránál nem egyéb
(1818 Mokry Benjámin ford.Möller²)
egy kis egyiptomi istenasszony elefántcsontból
(1913 Kaffka Margit)
Utóbbi időben […] nagyon felment az orrszarvúszarv becsülete, úgy, hogy 36 shillinget is adtak fontjáért az ottani kereskedők, szóval sokkal nagyobb árat, mint az elefántcsontért
(1927–1930 Kittenberger Kálmán)
[Tokaj környékén] valamikor a víz volt az uralkodó, legalábbis az a sok elefántcsont és a Tiszából kihalászott más nagy állat maradványa – amelyek tömegesen kerülnek napvilágra – borzalmas katasztrófákról beszélnek
(1996 Természet Világa)
a.
ebből az anyagból készült dísz- v. használati tárgy, kül. zongorabillentyű
sokszor meglepém ábrándjai közé eltévedten, regényes könyvek olvasása mellett, vagy zongorájánál, melynek elefántcsontján tévelyegve futkostak ujjai
(1851 Jókai Mór)
[a festő a fiatal grófot] festette le elefántcsontra, miniatűrben, képzelje csak, egy tizenkét éves fiúcska, nem nagyobb, mint az öklöm
(1900 Mikszáth Kálmán)
11. sz.század első negyede, Mária a gyermekkel, bizánci elefántcsont, mellette az evangelista jelképek, és 4 jelenet Krisztus életéből
(1997 Tóth Endre²)
II. melléknév
ebből az anyagból való 〈dísz- v. használati tárgy〉
atzél kard elefánt csont markolattal
(1791 Kazinczy Ferenc)
vas, réz és elefántcsont míveket készitnek a’ lakosok
(1831 Zádor Elek)
Lehel vezér szépen kifaragott elefántcsont kürtjét, mint drága ereklyét, ma is őrzik és mutogatják Jászberény városában
(1888 Az Osztrák–Magyar Monarchia)
Dávid kivette a zsebéből a kis elefántcsont szobrot
(1921 Bíró Lajos)
Maradtak fenn csont- és elefántcsont faragások és természetesen kerámia, díszesebb kivitelben is
(1995 BibliaiLex.)
a. (kissé rég, irod)
vmely tulajdonságában, kül. színében erre az anyagra emlékeztető, azt idéző 〈testrész〉
elefántcsont válláról
(1802 Csokonai Vitéz Mihály ford.Vergilius)
Ha levelemet szép Fatimem rózsa ujjai illethetik, akkor kláris ajkaihoz fogja azt emelni s elefántcsont keblén fogja megnyugtatni
(1856 Vasárnapi Újság)
[a grófné] finom, fehér elefántcsont arcza mitsem fejez ki, csak a szokott unatkozást
(1877 Vértesi Arnold)
elefántcsont-ujjad csókokat int már
(1938 Dsida Jenő)
ÖE: elefántcsont-kereskedő, elefántcsontszín
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.

Beállítások