enyhít ige 4b4 

1. ts ’〈kellemetlen, rossz fizikai állapotot, testi érzetet〉 csökkent, csillapít, ill. 〈folyamatot v. annak mértékét, intenzitását〉 mérsékel(i)’ ❖ Kriſtélyek által igen enyhittetik a’ f-fájás és okádozáſra való eröltetés (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 212) | a’ bérczek fűszeres teje enyhité szomjuságunkat (1844 Tóth Lőrinc 8490016, 81) | [a labdarúgócsapat edzői tudják,] mikor lehet enyhíteni a tréning intenzitását, mikor kell fokozni azt (1931 Nemzeti Sport júl. 26. C7155, 2) | A kezelésre szoruló betegek 99 százalékban heteket várnak az ágyra. [...] Hogy fájdalmaikat és magas lázukat enyhítsék, háziműtéteket végeznek (1998 Magyar Hírlap CD09) | A kedvezőtlen demográfiai folyamatokat hosszú távú stratégiával enyhíteni próbáló kormánybizottság ma tárgyal jövő évi terveiről (2002 Népszava dec. 18. C7465, 3).

1a. tn ’ilyen érzeten, állapoton, ill. annak mértékén, intenzitásán stb. tompít, gyengít, szelídít’ ❖ egy polgárnő’ álhatatos szánakodása bírt medor [ti. az így megnevezett kutya] kinjain enyhíteni. Az asszony magához vevén bekötözgeté sebeit (1840 Horváth Zsigmond¹ 8190003, 113) | [a] meggazdálkodott pénzen az éhségén is lehet enyhitni [a szegényeknek] (1846 Hetilap CD61) | [Nátha esetén] a fül és az arcüreg melegítése enyhít a fájdalmon (1994 Magyar Hírlap CD09) | [Kuvaitban] az edző nem tehet mást, mint a böjt havában enyhít a gyakorlások intenzitásán (1995 Magyar Hírlap CD09).

1b. ts (rég, irod) ’〈alvás testet〉 pihentet, ill. testileg, lelkileg (meg)nyugtat v. kipihentté tesz’ ❖ Mindenütt  bírja egyedl lelkemet, ’S midn éjjel álom enyhítné testemet, Akkor is árnyéka foglalja ſzívemet (1789 Barcsay Ábrahám 7019007, 104) | Édes álom enyhített, és mire felébredék, már Louiset jó izlésü de egyszerű ruhában az ablaknál leltem (1829 Aurora C0036, 331) | Csüggedt lelkét, fáradt testét enyhiti a jótékony álom (1896 Budapesti Hírlap dec. 25. C4743, 29) | Álom ne enyhitsen, ital ne üditsen, Páncélomnak kapcsa rajtam rozsdásodjék Amig meg nem látom szent Joszafát völgyét (1911 Balázs Béla CD10).

1c. ts (tárgy n. is) ’〈felhevült testet, gyulladt sebet〉(gyógyító céllal) hűsít, ill. 〈a forróság érzetét〉 ilyen módon csökkenti, csillapítja vmi’ ❖ az olly eledel, melly a’ ſzomjúſágot óltja, hiveſitö, a’ forróſágot enyhiti [...] leg kellemeteſebb és leg haſznoſabb a’ forró nyavalyákban fetreng betegeknek (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 56) | A’ nagy melegekben enyhít lemonádé (1788 Gvadányi József C1936, 57) | [azért] készítenek kenőcsöt, hogy vele az égő sebet enyhítsék (1921 Krúdy Gyula CD54) | A bőrömhöz érő selyemszálak enyhítették a láz forróságát (1976 Dobos László 1034003, 239).

1d. ts ’〈szélsőséges hőmérsékletet v. annak mértékét, fokát〉 mérsékel(i), kül. hűsít(i) vmi, es. vki’ ❖ a’ nagy göz, a’ minémüt az üſtökös tsillag okád, enyhiti a’ daraboló meleget (1777 Molnár János 7232011, 163) | az ablakok rácsai közé friss gallyak voltak rakva, hogy a forróságot enyhítsék (1900 Mikszáth Kálmán CD04) | a reggeli nap sugarai enyhítik az éjszakai hideget és eloszlatják a völgyekben a ködöt (1929 Az állatok világa ford. CD46) | A főzőházakban szellőztetőkészülékeket is alkalmaznak, hogy [...] a nagy hőséget enyhítsék (1929 TolnaiÚjLex. C5732, 305) | A szombati felhőszakadás és a tegnapi zápor nem enyhítette a nagy meleget (2002 Magyar Hírlap CD09).

1e. tn (tárgyragos határozóval is) ’〈vmilyen hőmérsékleten〉 mértékében, fokában mérsékel(ve csökkent)’ ❖ reggel eső frissítvén fel a léget, enyhíte a hőségen, s ennélfogva szokatlanul sok nép tódult Buda bájos környékére (1841 Gaal József 8149004, 156) | [este] beborult az ég, 11 óra felé erős dörgés és villámlás közt meg-megeredt az eső, friss szellő fújt végig a városon. Majd megválik ma, mennyit enyhített a nyári forróságon (1891 Fővárosi Lapok C0160, 1347) | A hajdani homoktenger mára befüvesedett, de ez semmit sem enyhített a tikkasztó hőségen (2000 Népszabadság aug. 21. C5833, [27]) | A kávét tejjel hígította, ez enyhített forróságán (2001 Népszabadság máj. 5. C7849, 29).

2. ts ’〈erős érzelmet, kül. vmely negatív érzést, indulatot stb.〉 csitít, mérsékel, tompít vki, vmi’ ❖ miért ragadtátok el ſzemeim elöl azt, a’ ki nagyon enyhitette fájdalmimat? (1774 Báróczi Sándor ford.–La Calprenède C0809, 47) | Az idő igen lassan enyhíti sérelmünket (1812 Szentgyörgyi József C2562, 224) | [a kapitánynak] az ágyudörgések között sem némult el önvádja, a győzelmes csaták sem enyhitették bánatát (1867 Gyulai Pál 8173001, 11) | Tudtam, hogy mindez nem enyhíti a lengyel király haragját, hamarosan hurokra kerülök, és a legszentebb imádság sem mentheti meg nyakam épségét (1915 Krúdy Gyula CD54) | A beilleszkedést megkönnyítette, a kiszolgáltatottság érzését pedig enyhítette a munkatársak megértése (1996 Valuch Tibor CD17).

2a. ts (rég) ’fájdalmában, szomorúságában stb. enyhülést adva (meg)vigasztal vkit vki v. vmi’ ❖ Nintsen hellye [...] a’ vigaſztaló beſzédeknek, mellyekkel tégedet enyhithetnélek, a’ te ſzomorúságodban (1772 Zalányi Péter ford.–Marmontel C4564, 59) | Hajna, ki enyhíthetsz egyedűl, nem szánsz-e bajomban? (1823–1824 Vörösmarty Mihály CD01) | enyhítsd őket fájdalmokban (1831 e. Kazinczy Ferenc CD01) | Itt az anyám, hugom itt: enyhíteni jöttenek k is Tégedet (1831 Pázmándi Horvát Endre 8358007, 336) | Rejts el völgy, takarj el erdő, Enyhíts fű, fa, illat, szellő, Vidíts föl dalos madár! (1880 Gyulai Pál CD01).

2b. tn (tárgyragos határozóval is) ’〈érzelmen, kül. vmely negatív érzésen, indulaton stb.〉 mérsékel, tompít vki, vmi’ ❖ Nekem az esik nehezebben, hogy tudom hogy sírnak [ti. anyámék a rabságom miatt]. De az idő a’ fájdalmon enyhíteni fog (1794 Kazinczy Ferenc C2555, 395) | És már a kitűzött három év letelvén, Nem enyhíte semmit az ifjak szerelmén (1854 Arany János CD01) | Önnek igaza van, a bánatán az embernek enyhiteni kell, ha magába zárja, az belül rombol s elpusztitja a szivet, a lelket (1915 e. Lovik Károly 9402006, 160) | A 4×100-as váltó aztán sokat enyhített szomorúságunkon [ti. a magyar csapat továbbjutott a világbajnokság döntőjébe] (1999 Magyar Hírlap CD09).

3. ts ’〈vmely eseményt, helyzetet, dolgot〉 elfogadhatóbbá v. elviselhetőbbé tesz, ill. 〈annak jelentőségét, súlyát stb.〉 csökkenti, mérsékli’ ❖ az én környül-álláſim ollyanok, hogy valóban méltó okaim vannak gondjaimat valaminémü múlatsággal enyhitenem (1772 Mészáros Ignác ford. C3089, 220) | Oh! hát nints már senki, a’ ki nyögésemet Hallaná, ’s enyhítni akarná gyemet? (1780 Ányos Pál 7012003, 69) | [a vízből felbukkanó cethalak] a határtalan sikság egyformaságát megszakasztván, a hosszu tengeri ut unalmát enyhiték (1855 Vasárnapi Újság CD56) | [Bismarck politikája] mindenütt enyhítette az ellentéteket (1937 Iványi-Grünwald Béla CD42) | Majd a századik előadáson meghajolok – mosolygott Heltai, hogy kis humorral enyhítse a hangulatot (1961 e. Bókay János 9065002, 276) | [az egyezmény célja, hogy] küzdjön az elsivatagosodással, és enyhítse az aszályok hatását (1998 Tények könyve CD37).

3a. tn ’〈eseményen, helyzeten stb.〉(annak súlyosságát tompítva) könnyít v. javít vki’ ❖ [Teleki Sámuel] külde 60 és egynehány arannyokat nékem ajándékba. – Ez enyhíte nyomorúságomon, – ez adá ujra viszsza életemet (1807 Tőkés János C2558, 113) | rendkivüli körülményeken enyhitő rendkivüli intézkedések (1847 Hetilap CD61) | a rabszolgák helyzetén a kereszténység enyhített (1940 Németh László² 9485011, 57) | Alázatosan kérem a nagyméltóságú magyar bankot, enyhítsen terhemen… (1976 Dobos László 1034003, 237) | Az alapítvány arra számít, hogy ha enyhít a feltételeken [...], legalább húszezerrel nő a támogatást igénybe vevők száma (2004 Népszabadság 3248002, 7).

4. ts ’〈törvényt, ítéletet, büntetési tételt stb. v. annak szigorúságát〉 mérsékel(i), (kisebb fokúra) csökkent(i)’ ❖ ne tsak enyhítsék a’ bntetést, minthogy nem annyira a’ Köz-Tárſaſág, mint az  ſzemélye ſértetett-meg, hanem éppen engedjék-el (1789 Mindenes Gyűjtemény C0367, 344) | [a zsidók újoncozására vonatkozó] szigoru törvényt csak a jelenleg uralkodó II. Sándor czár enyhité (1859 Vasárnapi Újság CD56) | [Máriássy Jánost] az osztrák haditörvényszék halálra ítélte, de Haynau 18 évi várfogságra enyhítette az ítéletet (1928 TolnaiÚjLex. C5728, 206) | [Kálmán király] enyhítette a lopással kapcsolatos intézkedések szigorát (1998 Homonnai Sarolta CD17).

4a. tn (tárgyragos határozóval is) ’〈törvényen, ítéleten, büntetési tételen stb. v. annak szigorúságán〉 mérsékel, csökkent’ ❖ [Tibetben a tolvajnak] orra, keze, sőt lába is néha egy, néha mindkettő levágatik. – A’ Chinaiak ezen valóban drakói törvényen valamit enyhítettek (1832 Társalkodó C0404, 222) | Gyurkovits fellebbezett az ítélet ellen, a tanács enyhített a büntetésen, mert – mint az indokolás kimondta – a fenyegetés csak szóban történt (1963 Kölkedi István CD52) | Az ötvenes évek Németországában a megvesztegetést még öt évig terjedhető börtönbüntetéssel sújtották, ám a hetvenes években a büntetés mértékén jelentősen enyhítettek (1995 Magyar Hírlap CD09) | A táblabíróság annyiban enyhített az ítéleten, hogy az ügyintéző a büntetés felének letöltése után feltételesen szabadlábra bocsátható (2008 Népszava okt. 15. C7471, 12).

5. ts (átv is) ’〈megnyilvánulást, megfogalmazást, bántó v. éles kifejezést stb.〉 finomabbá, tompábbá, kevésbé élessé tesz, szelídít’ ❖ [az újságíró,] ha meg nem tagadja is, de némileg enyhitette állítását (1862 Vajda János 8503083, 30) | [nevetve beszélt,] hogy a tréfálkozás hangjával enyhítse szavainak tűrhetetlen élét (1929 Illyés Gyula ford.–Gide CD10) | [Nagy Andor humora] komoly felszólalásainak élét is enyhiti (1933 Pesti Hírlap márc. 22. C5681, 16) | [az indítvány szövege] felsorolta a kisebbségeket, köztük a zsidó kisebbséget is. Bizottságunkban erről egy komoly vita alakult ki, hogy szabad-e ezt megtenni, és végül is a bizottság kifejezetten szerette volna elkerülni ezt és valahogyan enyhíteni ezt a megfogalmazást (1990 Országgyűlési Napló CD62).

5a. tn ’〈megnyilvánuláson, megfogalmazáson, bántó v. éles kifejezésen stb.〉 tompít, finomít’ ❖ Szólj szabadon! a nép szaván ne enyhíts. Mondd Cleopatrát annak, a minek Rómába’ mondják (1858 Szász Károly² ford.–Shakespeare CD11) | [Jasszer Arafatot] az amerikai és az izraeli diplomaták együtt kérték, enyhítsen beszéde élén (1998 Magyar Hírlap CD09) | a demokraták módosító indítványokat akarnak terjeszteni a szöveghez, és enyhítenének a megfogalmazásán (2002 Magyar Hírlap CD09).

Ö: meg~.

Sz: enyhítés, enyhítget.

Vö. CzF. enyhít · enyhit; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT. ~, enyhíthet