eszik ts ige 19b9esz (kijelentő mód jelen idő egysz 3. sz-ben)

1. (tárgy n. is) ’〈ember v. állat táplálékot, es. egyéb anyagot〉 szájába vesz és (megrágva) lenyel, ill. 〈elkészített ételt vmely étkezés során〉 ilyen módon elfogyaszt’ ❖ [a beteg a savót] leves gyanánt flöſtökmre és vatſorára […] egye ’s hrplje (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 225) | a’ kigyóból ſzólló rdög reá vette Évát: hogy a’ tilalmas fának gyümültséböl enne (1782 Molnár János 7232030, 7) | [a tejre érzékenyeknek a sajt,] kivált bven éve ſokkal inkább ártson (1789 Mátyus István C3070, 70) | [Kurrah:] megesszük, jó ebéd lesz. Berreh[:] Jobb, ha esszük, mint ha ő esz! (1830 Vörösmarty Mihály CD01) | [a nótárius] egész nap nem evén éhes volt (1860 Tatár Péter 8303003, 10) | Mohón ragadja ki a kisfiú a cukrot és eszi, minden érzékével, úgy, ahogy csak gyerekek tudnak cukrot enni (1923 Kosztolányi Dezső 9359327, 66) | Teschler György körmöcbányai tanárnak egyik példánya [ti. viperája] 420 napig nem evett (1933 Az állatok világa ford. CD46) | Sovány vagyok, csak kenyeret eszem néha (1934 József Attila 9282099, 199) | Nem is ettél reggel – hol a francba tekeregsz – biztos éhes vagy már (1985 Spiró György 1143003, 463).

1a. ’〈táplálékot, ételt〉 rendszeresen fogyaszt’ ❖ [Alkibiadész és Miltiádész] köz néppel egy tálból ettenek (1772 Orczy Lőrinc C0794, 25) | A régi magyarság is eleget itt s ett (1795 Csokonai Vitéz Mihály CD01) | A medve nem eszik télen (1800 Bessenyei György¹ 7044016, 332) | alszékony s jól evő férjfi (1843 Récsi Emil ford.–Sand 8389001, 36) | Gyakran lelhetni embereket, akik büszkék rá, hogy sok levest esznek (1889 Mikszáth Kálmán CD04) | anyám reggeltől estig a templomban él, ott eszik és ott korrespondál félvak falusi papjaival (1935 Szentkuthy Miklós 9664008, 83) | desszertnek pedig kiváló a híres alicantei turrón. Ezt az édességet a hispánok karácsonykor eszik (2002 Magyar Hírlap CD09).

1b. eszi magát (eredményhatározóval) (túlzó) ’〈ember, es. állat〉 mértéktelenül sok étel fogyasztásával vmilyen állapotba kerül’ ❖ [a juh] olly bolond állat, hogy mihelyt módját látja, halálra eszi vagy iszsza magát (1844 e. Edvi Illés Pál 8573002, 61) | Annyi szalonnát, bort hoznak nekik az állomásokon, hogy mind gyomorhurutosnak eszi magát (1883 Mikszáth Kálmán CD04) | [Dél-Kaliforniában a gróf] beteggé ehetné magát a szamócával (1898 Budapesti Hírlap aug. 4. C4745, 11) | mindenki torkig ehette magát a tömérdek liba, kacsa és csirke hulladékkal (1917 Móricz Zsigmond CD10) | [Petyka] még kicsi, könnyen betegre eheti magát (1969 Makai Imre ford.–Platonov 9418004, 62) | [a Bridget Jonesot játszó színésznőnek] nem kell degeszre ennie magát pizzákkal (2002 Magyar Hírlap CD09).

1c. ’〈nem táplálék jellegű dolgot〉 szájon át nagy mennyiségben(, mohón) fogyaszt vki’ ❖ szívta, ette a levegőt, a napfényt (1908 Cholnoky László CD10) | a városokban benzinfüstöt eszünk (1937 Zilahy Lajos 9799002, 52) | Nyugtalanul eszi egyik cigarettát a másik után (1968 Népszabadság márc. 24. C4818, 6) | rafinált doppingolóval áll szemben, aki marékszám ette a tiltott szereket (2002 Magyar Hírlap CD09).

1d. (ritk) ’harapdál, rágcsál vmit’ ❖ Mint kutyájok a sövényen Innen és túl összeugat S eszi mérgében a lyukat (1854 Arany János 8014061, 220) | [A csecsemő] könnyü, mint a pehely, csöpp szemével hunyorgat és eszi a pöttöm öklét (1929 Pesti Hírlap nov. 8. C5677, 2).

2. (ritk, biz) ’mohón, hosszasan csókolgat, nyal-fal vkit’ ❖ Judit és Miklós új, fiatal szerelem mohóságával ették egymást (1919 Szabó Dezső 9623004, 263) | csókolózunk: […] esszük egymást (1996 Mini-tini-szótár C6720, 165).

2a. (egysz 1. sz-ben, kül. testrészt v. szervet jelentő tárggyal) ’〈gyakr. elhomályosult jelentéstartalommal, túláradó szeretet v. egyéb pozitív érzelem kif-ére, ritk. vmely negatív érzelem, ellenérzés lenéző, gúnyos kif-ére〉’ ❖ Katiért, eszem a szép lelkét, majd meg veszek (1795 Csokonai Vitéz Mihály CD01) | [Laci üzenete:] eszem a kis nyakát P. [= Petőfi] bácsinak, hozza el már a paripát (1847 Arany János 8014123, 98) | – Ejnye, no bizony ezt ugyan jól kitaláltátok, eszem az anyátok! – mondta magában Boldizsár bá, megértve a gonosz stratagémát (1883 Jókai Mór CD18) | jaj eszem a zuzáját! – a tetves, vén dög, de hogy tudja a sánta nyavalyás, hogy tudja! (1930 Török Sándor CD10) | babusgatta, mint egy beteg gyereket: – Egyem a kis combodat … fáj? (1931 Oláh Gábor 9487062, 51) | Ön, aki közgazdász, ne tudná, hogy ekkora sületlenséget nemhogy egy miniszterelnök-jelölt, de egy sportminiszter sem mondhat? ([…] Dr. Géczi József Alajos: Egyem a szíved!) (2004 Országgyűlési Napló CD62).

2b. (kérdő mondatban) (biz) ’〈annak kif-ére, hogy vki nem érti, miért tetszik annyira vkinek vki v. vmi〉’ ❖ Nem is tudom, mit ettek [a hölgyek] azon a hosszu grófon (1901 Borsszem Jankó nov. 24. C5020, 10) | – Én nekem a János vitéz nagyon tetszik […]. – Nem tudom, mit eszel rajt (1937 Németh László² 9485006, 201) | Közepesen érdekes krimisorozat, amelynek főszereplője Rex, egy fantasztikus németjuhász kutya. Mit eszik rajta a közönség? (1998 Magyar Hírlap CD09) | Mit esznek a pasik Bernadetten? (2003 Blikk 3047001, [1]).

3. (biz) ’〈üzemanyagot, nyersanyagot, pénzt stb.〉(gyorsan és nagy mennyiségben) fogyaszt, felemészt vmi, es. vki’ ❖ [A lovas katona] szép katona, de csak éppen hogy a pénzt eszi. Nem veszszük semmi hasznát (1906 e. Thury Zoltán 8479012, 229) | A pártkassza ette a pénzt (1917 Krúdy Gyula CD54) | Az USA hadiipara eszi a nyersanyagokat (1950 Népszava okt. 27. C4840, 2) | [a fordítás] ugyanazt a fajta erőt-időt eszi [, mint a regényírás] (1995 Népszabadság júl. 18. C7845, 14) | a legtakarékosabb A6-os […] átlagosan 5,7 (városon kívül 4,6) litert eszik 100 kilométeren (2001 Figyelő CD2601).

3a. (ritk, biz) ’〈könyvet, információt stb.〉 mohón, gyorsan magába fogad, magáévá tesz’ ❖ [az írónak született ifjú az iskolai előadásokon, tananyagon] tul is tanulmányoz, a könyveket mohón kapja s csakugy eszi (1854 Vasárnapi Újság CD56) | A várkapitány kassai könyvtárának egy részét hozták át Regécre, szükség volt rá itt is, mert a kapitány valósággal ette a könyveket (1926 Budapesti Hírlap jan. 13. C4714, 16) | A Honvédelmi Minisztérium egyébként is jól áll a sajtóval, „eszi” a csúsztatásait (1998 Magyar Hírlap CD09).

4. ’kémiai v. fizikai hatásával roncsol, pusztít v. tönkretesz vmit vmi’ ❖ A’ válaſztó viz, hogy méllyen ne egye a’ rezet, vízzel kevertetik-meg (1783 Molnár János C0291, 342) | a’ Mellyét a’ Fene vagy Rák eſzi, tehát a’ sértett Emlt el-válaſztom (1796 Sándor István 7287076, 150) | az arc már ráncos, a festék ónszínűvé, fakóvá ette (1882 Mikszáth Kálmán CD04) | az óbudai kövezet ette a cipőt (1919 Krúdy Gyula CD54) | a tűz lankadtan ette a tetőket még (1925 Remenyik Zsigmond CD10) | Penész eszi a levéltárat (1999 Magyar Hírlap CD09) | az aknatetőt lyukacsosra ette a rozsda (2005 Népszabadság szept. 23. C7853, 17).

4a. (rendsz. felsz v. felt módban, fene, rosseb stb. alannyal) (biz) ’〈vkivel v. vmivel kapcs. ellenérzés kif-ére, rendsz. átkozódásban, szitkozódásban〉’ ❖ a káromkodás efféle szólásait: ördög bujjék, fene egye, üssön a mennykő (1891 Barbarics Róbert C5956, 352) | Na, megvagytok hát, világ zsiványai hogy a rosseb egye a bűrötöket! (1930 Kodolányi János CD10) | Franc egye a pofádat! (1940 Berde Károly C7998, 203) | Már ott a Márkus téren le kellett volna ráznom, fene ette volna az udvariasságot (1956 Lengyel József 9395005, 93) | rosseb eszi ezt a sok öreg követ, kinek van már szüksége erre? (1973 Népszava márc. 17. C7438, 6) | Ameddig ér az a kabát, Addig egye fene magát! (1986 Magyar néprajz CD47).

4b. (fene, rosseb stb. alannyal) ’〈annak kif-ére, hogy vmely, a beszélő számára ellenszenves személy vhol van, tartózkodik, ill. vki olyan helyen van, ahol a beszélő szerint nem kellene lennie〉’ ❖ Csak legalább nekem hagyott vón békét, bántam vón én akárhol eszi a fene (1909 Móricz Zsigmond CD10) | Apátokra nem lehet számítani, a fene tudja hol eszi a gyalázat (1941 Móricz Zsigmond 9462012, 41) | Itt eszi a rosseb ezt a vén csoroszlyát is mindig (1974 Népszava febr. 16. C7439, 6) | Van, akit napokig is itt esz a fene, amíg munkához jut (2002 Magyar Hírlap CD09).

4c. (fene, rosseb, kánya stb. alannyal) ’〈annak kif-ére, hogy a beszélő számára vmi, es. vki érdektelen, közömbös, nem számít neki, ill. hogy vmibe (kényszeredetten) belenyugszik, vmit ráhagy vkire〉’ ❖ egyet még ugrik a kedvünk, Egye fene: Hátha vigabb lesz a halálunk (1908 Ady Endre 9003180, 44) | Ha ezektől tönkremegyünk, akkor ott egye a rossebb az egészet (1963 Csoóri Sándor 9090026, 138) | még két perc hiányzott a tíz órához, a fene ott eszi ezt a két percet, gondolta, s benyitott a másik szobába (1985 Szász Imre 9639001, 67) | jól láthatóan a Nap mozog a Föld körül, egye kánya a nap-, és holdfogyatkozásokat (2006 Népszabadság aug. 2. C7854, 11).

4d. (kijelentő módban, fene, rosseb stb. alannyal) (kissé rég, biz) ’〈indulatos tagadás kif-ére〉’ ❖ – Talán édesapám mulatott a Sodomában? – kérdezte a kimerültségtől ellankadt kisasszony a nemzetes urtól. – Eszi a fene! Én nem mulatok, én csak iddogálok (1915 Pesti Hírlap nov. 11. C5663, 3) | – Egy ilyen asszony, amilyen a Juli néni volt, aki egész életében csak gyüjtött, spórolt, az már megérdemli, hogy a halála után ne takarékoskodjanak rajta. – Rosseb eszi – legyintett mogorván az ember. – Aki él, annak kell a péz [!] (1930 Népszava nov. 1. C7498, 2) | – de hát ha maga csak az ákác mézet szereti! … – Eszi fene, nincs is a környéken ákácos! (1956 Bernáth Aurél 9052012, 371).

5. eszi magát (átv is) ’〈káros hatás, anyag stb.〉 kémiai v. fizikai hatásával vmit roncsolva vhova jut, hatol’ ❖  a’ maga’ kebelében viſelé a’ halált, hol ez […] ſzüntelen beljebb ette magát (1787 Barczafalvi Szabó Dávid ford.–Miller C0791, 700) | A méreg keresztül-kasul ette magát lelkemen (1858 Jókai Mór CD18) | [a tűz] sisteregve ette magát a fa minden szálába (1899 Budapesti Napló szept. 22. C4882, 11) | A piszok a testébe eszi magát, zsigereibe rakódik (1995 Magyar Nemzet jan. 12. C8370, 9).

5a. ’〈csípős, maró anyag testrészt, szervet〉 hatásával ingerel, csíp, mar’ ❖ Kiűze a füst: […] úgy ette a szemem’ (1871–1874 Arany János ford.–Arisztophanész C4687, 433) | Bárcsak elmondhatnám már én is egyszer valami jóféle paprikásról, hogy eszi a szám (1900 Borsszem Jankó jún. 17. C5019, 10) | bukdácsolnak a harmattól lucskos és hideg tarlón. A víz eszi a kihasogatott lábuk szárát (1941 Veres Péter 9771013, 112) | A tűzből 80-100 fokos meleg perzselt, […] a pernye ette a szemünket (1976 Népszava júl. 11. C7441, 4).

6. ’〈negatív érzés, hangulat〉 bánt, kínoz, emészt vkit’ ❖ [Döbrenteit] eszi a méreg hogy Vörösmartyról könyvet írtam (1827 Toldy Ferenc C4937, 319) | Csak Giuseppe mérgelődött. Ette az irigység (1891 Jókai Mór CD18) | mi vagy te, egy juhász, vagy tavaszi kanász, hogy így összehajtod az embereket, a fene esz, ha rágondolok (1915 Gaál Mózes¹ CD10) | Döcögtünk. Ett az unalom. Ohatnál végigdőltem a padon, úgy kábított már a tücsökzene meg a sinek egyhangú üteme (1947 Szabó Lőrinc C5310, 122) | tíz-tizenkét éves koromig a fene evett valami igazi középkori gálya modelljéért (2003 Természet Világa CD50).

7. eszi magát ’lelkileg gyötrődik, őrlődik, emészti magát’ ❖ [A bég] a várnagyi válaszon ette magát (1858 Czuczor Gergely 8078008, 147) | [nem] tudná finoman, Esztert is megejtő tapintattal kifejezni a sóvárgását. Dühöngött, ette magát (1960 Urbán Ernő 9742002, 43) | [Konietzka] a már eddig is remek kupaszereplés folytatására készül, ezen eszi magát, nincs egy nyugodt éjszakája (1980 Népsport dec. 18. C8049, 3) | Mark Zuckerberg az a típus, aki nem vesz részt a buliban, hanem a falat támasztja és figyeli a többieket. Eszi magát, közben kattog az agya (2010 Népszabadság okt. 16. C7858, 9).

7a. ’〈annak kif-ére, hogy vki veszekszik, ellenségeskedik vkivel, ill. alattomosan becsmérel, gyaláz vkit〉’ ❖ A „commune” tagjai eszik egymást, s ez a legjobb, a mit elkövethetnek. Rosselt is, mivel lemondott, el akarták fogatni, s némelyek ismét a fogoly Cluseret tbnokot kivánják főparancsnokúl (1871 Fővárosi Lapok C8087, 494) | Búfalvi is német, Törzsök is német, hogy ennék azok künn a magyart, idebent most [dicsérik] (1882 Tolnai Lajos C4199, 125) | mindnyájan eszik, marják egymást, gonosz, könyörtelen vicceket engednek meg maguknak (1918 Kádár Endre CD10) | valószínűleg most körülöttünk a románok és a szlovákok nagyot nevetnek azon, hogy nem velük foglalkozunk, hanem egymást esszük (2005 Népszabadság márc. 21. C7853, 8).

Ö: át~, be~, bele~, el~, fel~, ki~, le~, meg~, össze~, szúette, teleesz, végig~.

Fr: kefe, kenyér, méreg.

ÖU: feneette, keresztül~, rozsdaette.

Vö. CzF. ėszik, ėtte, ėvő¹, ėvő²; ÉrtSz. esz¹, ~; SzólKm.; TESz.; ÉKsz. esz¹, ~; SzT. ~, ette, evő

eszik tárgyas ige 19b9
esz (kijelentő mód jelen idő egysz 3. sz-ben)
1. (tárgy n. is)
〈ember v. állat táplálékot, es. egyéb anyagot〉 szájába vesz és (megrágva) lenyel, ill. 〈elkészített ételt vmely étkezés során〉 ilyen módon elfogyaszt
[a beteg a savót] leves gyanánt flöſtökmre és vatſorára […] egye ’s hrplje
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
a’ kigyóból ſzólló rdög reá vette Évát: hogy a’ tilalmas fának gyümültséböl enne
(1782 Molnár János)
[a tejre érzékenyeknek a sajt,] kivált bven éve ſokkal inkább ártson
(1789 Mátyus István)
[Kurrah:] megesszük, jó ebéd lesz. Berreh[:] Jobb, ha esszük, mint ha ő esz!
(1830 Vörösmarty Mihály)
[a nótárius] egész nap nem evén éhes volt
(1860 Tatár Péter)
Mohón ragadja ki a kisfiú a cukrot és eszi, minden érzékével, úgy, ahogy csak gyerekek tudnak cukrot enni
(1923 Kosztolányi Dezső)
Teschler György körmöcbányai tanárnak egyik példánya [ti. viperája] 420 napig nem evett
(1933 Az állatok világa ford.)
Sovány vagyok, csak kenyeret eszem néha
(1934 József Attila)
Nem is ettél reggel – hol a francba tekeregsz – biztos éhes vagy már
(1985 Spiró György)
1a.
〈táplálékot, ételt〉 rendszeresen fogyaszt
[Alkibiadész és Miltiádész] köz néppel egy tálból ettenek
(1772 Orczy Lőrinc)
A régi magyarság is eleget itt s ett
(1795 Csokonai Vitéz Mihály)
A medve nem eszik télen
(1800 Bessenyei György¹)
alszékony s jól evő férjfi
(1843 Récsi Emil ford.Sand)
Gyakran lelhetni embereket, akik büszkék rá, hogy sok levest esznek
(1889 Mikszáth Kálmán)
anyám reggeltől estig a templomban él, ott eszik és ott korrespondál félvak falusi papjaival
(1935 Szentkuthy Miklós)
desszertnek pedig kiváló a híres alicantei turrón. Ezt az édességet a hispánok karácsonykor eszik
(2002 Magyar Hírlap)
1b. eszi magát (eredményhatározóval) (túlzó)
〈ember, es. állat〉 mértéktelenül sok étel fogyasztásával vmilyen állapotba kerül
[a juh] olly bolond állat, hogy mihelyt módját látja, halálra eszi vagy iszsza magát
(1844 e. Edvi Illés Pál)
Annyi szalonnát, bort hoznak nekik az állomásokon, hogy mind gyomorhurutosnak eszi magát
(1883 Mikszáth Kálmán)
[Dél-Kaliforniában a gróf] beteggé ehetné magát a szamócával
(1898 Budapesti Hírlap aug. 4.)
mindenki torkig ehette magát a tömérdek liba, kacsa és csirke hulladékkal
(1917 Móricz Zsigmond)
[Petyka] még kicsi, könnyen betegre eheti magát
(1969 Makai Imre ford.Platonov)
[a Bridget Jonesot játszó színésznőnek] nem kell degeszre ennie magát pizzákkal
(2002 Magyar Hírlap)
1c.
〈nem táplálék jellegű dolgot〉 szájon át nagy mennyiségben(, mohón) fogyaszt vki
szívta, ette a levegőt, a napfényt
(1908 Cholnoky László)
a városokban benzinfüstöt eszünk
(1937 Zilahy Lajos)
Nyugtalanul eszi egyik cigarettát a másik után
(1968 Népszabadság márc. 24.)
rafinált doppingolóval áll szemben, aki marékszám ette a tiltott szereket
(2002 Magyar Hírlap)
1d. (ritk)
harapdál, rágcsál vmit
Mint kutyájok a sövényen Innen és túl összeugat S eszi mérgében a lyukat
(1854 Arany János)
[A csecsemő] könnyü, mint a pehely, csöpp szemével hunyorgat és eszi a pöttöm öklét
(1929 Pesti Hírlap nov. 8.)
2. (ritk, biz)
mohón, hosszasan csókolgat, nyal-fal vkit
Judit és Miklós új, fiatal szerelem mohóságával ették egymást
(1919 Szabó Dezső)
csókolózunk: […] esszük egymást
(1996 Mini-tini-szótár)
2a. (egysz 1. sz-ben, kül. testrészt v. szervet jelentő tárggyal)
〈gyakr. elhomályosult jelentéstartalommal, túláradó szeretet v. egyéb pozitív érzelem kif-ére, ritk. vmely negatív érzelem, ellenérzés lenéző, gúnyos kif-ére〉
Katiért, eszem a szép lelkét, majd meg veszek
(1795 Csokonai Vitéz Mihály)
[Laci üzenete:] eszem a kis nyakát P. [= Petőfi] bácsinak, hozza el már a paripát
(1847 Arany János)
– Ejnye, no bizony ezt ugyan jól kitaláltátok, eszem az anyátok! – mondta magában Boldizsár bá, megértve a gonosz stratagémát
(1883 Jókai Mór)
jaj eszem a zuzáját! – a tetves, vén dög, de hogy tudja a sánta nyavalyás, hogy tudja!
(1930 Török Sándor)
babusgatta, mint egy beteg gyereket: – Egyem a kis combodat … fáj?
(1931 Oláh Gábor)
Ön, aki közgazdász, ne tudná, hogy ekkora sületlenséget nemhogy egy miniszterelnök-jelölt, de egy sportminiszter sem mondhat? ([…] Dr. Géczi József Alajos: Egyem a szíved!)
(2004 Országgyűlési Napló)
2b. (kérdő mondatban) (biz)
〈annak kif-ére, hogy vki nem érti, miért tetszik annyira vkinek vki v. vmi〉
Nem is tudom, mit ettek [a hölgyek] azon a hosszu grófon
(1901 Borsszem Jankó nov. 24.)
– Én nekem a János vitéz nagyon tetszik […]. – Nem tudom, mit eszel rajt
(1937 Németh László²)
Közepesen érdekes krimisorozat, amelynek főszereplője Rex, egy fantasztikus németjuhász kutya. Mit eszik rajta a közönség?
(1998 Magyar Hírlap)
Mit esznek a pasik Bernadetten?
(2003 Blikk)
3. (biz)
〈üzemanyagot, nyersanyagot, pénzt stb.〉 (gyorsan és nagy mennyiségben) fogyaszt, felemészt vmi, es. vki
[A lovas katona] szép katona, de csak éppen hogy a pénzt eszi. Nem veszszük semmi hasznát
(1906 e. Thury Zoltán)
A pártkassza ette a pénzt
(1917 Krúdy Gyula)
Az USAUnited States of America ’Amerikai Egyesült Államok’ hadiipara eszi a nyersanyagokat
(1950 Népszava okt. 27.)
[a fordítás] ugyanazt a fajta erőt-időt eszi [, mint a regényírás]
(1995 Népszabadság júl. 18.)
a legtakarékosabb A6-os […] átlagosan 5,7 (városon kívül 4,6) litert eszik 100 kilométeren
(2001 Figyelő)
3a. (ritk, biz)
〈könyvet, információt stb.〉 mohón, gyorsan magába fogad, magáévá tesz
[az írónak született ifjú az iskolai előadásokon, tananyagon] tul is tanulmányoz, a könyveket mohón kapja s csakugy eszi
(1854 Vasárnapi Újság)
A várkapitány kassai könyvtárának egy részét hozták át Regécre, szükség volt rá itt is, mert a kapitány valósággal ette a könyveket
(1926 Budapesti Hírlap jan. 13.)
A Honvédelmi Minisztérium egyébként is jól áll a sajtóval, „eszi” a csúsztatásait
(1998 Magyar Hírlap)
4.
kémiai v. fizikai hatásával roncsol, pusztít v. tönkretesz vmit vmi
A’ válaſztó viz, hogy méllyen ne egye a’ rezet, vízzel kevertetik-meg
(1783 Molnár János)
a’ Mellyét a’ Fene vagy Rák eſzi, tehát a’ sértett Emlt el-válaſztom
(1796 Sándor István)
az arc már ráncos, a festék ónszínűvé, fakóvá ette
(1882 Mikszáth Kálmán)
az óbudai kövezet ette a cipőt
(1919 Krúdy Gyula)
a tűz lankadtan ette a tetőket még
(1925 Remenyik Zsigmond)
Penész eszi a levéltárat
(1999 Magyar Hírlap)
az aknatetőt lyukacsosra ette a rozsda
(2005 Népszabadság szept. 23.)
4a. (rendsz. felsz v. felt módban, fene, rosseb stb. alannyal) (biz)
〈vkivel v. vmivel kapcs. ellenérzés kif-ére, rendsz. átkozódásban, szitkozódásban〉
a káromkodás efféle szólásait: ördög bujjék, fene egye, üssön a mennykő
(1891 Barbarics Róbert)
Na, megvagytok hát, világ zsiványai hogy a rosseb egye a bűrötöket!
(1930 Kodolányi János)
Franc egye a pofádat!
(1940 Berde Károly)
Már ott a Márkus téren le kellett volna ráznom, fene ette volna az udvariasságot
(1956 Lengyel József)
rosseb eszi ezt a sok öreg követ, kinek van már szüksége erre?
(1973 Népszava márc. 17.)
Ameddig ér az a kabát, Addig egye fene magát!
(1986 Magyar néprajz)
4b. (fene, rosseb stb. alannyal)
〈annak kif-ére, hogy vmely, a beszélő számára ellenszenves személy vhol van, tartózkodik, ill. vki olyan helyen van, ahol a beszélő szerint nem kellene lennie〉
Csak legalább nekem hagyott vón békét, bántam vón én akárhol eszi a fene
(1909 Móricz Zsigmond)
Apátokra nem lehet számítani, a fene tudja hol eszi a gyalázat
(1941 Móricz Zsigmond)
Itt eszi a rosseb ezt a vén csoroszlyát is mindig
(1974 Népszava febr. 16.)
Van, akit napokig is itt esz a fene, amíg munkához jut
(2002 Magyar Hírlap)
4c. (fene, rosseb, kánya stb. alannyal)
〈annak kif-ére, hogy a beszélő számára vmi, es. vki érdektelen, közömbös, nem számít neki, ill. hogy vmibe (kényszeredetten) belenyugszik, vmit ráhagy vkire〉
egyet még ugrik a kedvünk, Egye fene: Hátha vigabb lesz a halálunk
(1908 Ady Endre)
Ha ezektől tönkremegyünk, akkor ott egye a rossebb az egészet
(1963 Csoóri Sándor)
még két perc hiányzott a tíz órához, a fene ott eszi ezt a két percet, gondolta, s benyitott a másik szobába
(1985 Szász Imre)
jól láthatóan a Nap mozog a Föld körül, egye kánya a nap-, és holdfogyatkozásokat
(2006 Népszabadság aug. 2.)
4d. (kijelentő módban, fene, rosseb stb. alannyal) (kissé rég, biz)
〈indulatos tagadás kif-ére〉
– Talán édesapám mulatott a Sodomában? – kérdezte a kimerültségtől ellankadt kisasszony a nemzetes urtól. – Eszi a fene! Én nem mulatok, én csak iddogálok
(1915 Pesti Hírlap nov. 11.)
– Egy ilyen asszony, amilyen a Juli néni volt, aki egész életében csak gyüjtött, spórolt, az már megérdemli, hogy a halála után ne takarékoskodjanak rajta. – Rosseb eszi – legyintett mogorván az ember. – Aki él, annak kell a péz [!]
(1930 Népszava nov. 1.)
– de hát ha maga csak az ákác mézet szereti! … – Eszi fene, nincs is a környéken ákácos!
(1956 Bernáth Aurél)
5. eszi magát (átv is)
〈káros hatás, anyag stb.〉 kémiai v. fizikai hatásával vmit roncsolva vhova jut, hatol
 a’ maga’ kebelében viſelé a’ halált, hol ez […] ſzüntelen beljebb ette magát
(1787 Barczafalvi Szabó Dávid ford.Miller)
A méreg keresztül-kasul ette magát lelkemen
(1858 Jókai Mór)
[a tűz] sisteregve ette magát a fa minden szálába
(1899 Budapesti Napló szept. 22.)
A piszok a testébe eszi magát, zsigereibe rakódik
(1995 Magyar Nemzet jan. 12.)
5a.
〈csípős, maró anyag testrészt, szervet〉 hatásával ingerel, csíp, mar
Kiűze a füst: […] úgy ette a szemem’
(1871–1874 Arany János ford.Arisztophanész)
Bárcsak elmondhatnám már én is egyszer valami jóféle paprikásról, hogy eszi a szám
(1900 Borsszem Jankó jún. 17.)
bukdácsolnak a harmattól lucskos és hideg tarlón. A víz eszi a kihasogatott lábuk szárát
(1941 Veres Péter)
A tűzből 80-100 fokos meleg perzselt, […] a pernye ette a szemünket
(1976 Népszava júl. 11.)
6.
〈negatív érzés, hangulat〉 bánt, kínoz, emészt vkit
[Döbrenteit] eszi a méreg hogy Vörösmartyról könyvet írtam
(1827 Toldy Ferenc)
Csak Giuseppe mérgelődött. Ette az irigység
(1891 Jókai Mór)
mi vagy te, egy juhász, vagy tavaszi kanász, hogy így összehajtod az embereket, a fene esz, ha rágondolok
(1915 Gaál Mózes¹)
Döcögtünk. Ett az unalom. Ohatnál végigdőltem a padon, úgy kábított már a tücsökzene meg a sinek egyhangú üteme
(1947 Szabó Lőrinc)
tíz-tizenkét éves koromig a fene evett valami igazi középkori gálya modelljéért
(2003 Természet Világa)
7. eszi magát
lelkileg gyötrődik, őrlődik, emészti magát
[A bég] a várnagyi válaszon ette magát
(1858 Czuczor Gergely)
[nem] tudná finoman, Esztert is megejtő tapintattal kifejezni a sóvárgását. Dühöngött, ette magát
(1960 Urbán Ernő)
[Konietzka] a már eddig is remek kupaszereplés folytatására készül, ezen eszi magát, nincs egy nyugodt éjszakája
(1980 Népsport dec. 18.)
Mark Zuckerberg az a típus, aki nem vesz részt a buliban, hanem a falat támasztja és figyeli a többieket. Eszi magát, közben kattog az agya
(2010 Népszabadság okt. 16.)
7a.
〈annak kif-ére, hogy vki veszekszik, ellenségeskedik vkivel, ill. alattomosan becsmérel, gyaláz vkit〉
A „commune” tagjai eszik egymást, s ez a legjobb, a mit elkövethetnek. Rosselt is, mivel lemondott, el akarták fogatni, s némelyek ismét a fogoly Cluseret tbnoktábornokot kivánják főparancsnokúl
(1871 Fővárosi Lapok)
Búfalvi is német, Törzsök is német, hogy ennék azok künn a magyart, idebent most [dicsérik]
(1882 Tolnai Lajos)
mindnyájan eszik, marják egymást, gonosz, könyörtelen vicceket engednek meg maguknak
(1918 Kádár Endre)
valószínűleg most körülöttünk a románok és a szlovákok nagyot nevetnek azon, hogy nem velük foglalkozunk, hanem egymást esszük
(2005 Népszabadság márc. 21.)
ÖU: feneette, keresztüleszik, rozsdaette
Vö. CzF. ėszik, ėtte, ėvő¹, ėvő²; ÉrtSz. esz¹, ~; SzólKm.; TESz.; ÉKsz. esz¹, ~; SzT. ~, ette, evő

Beállítások