fahéj fn 2A 

1. (Növ) ’az ún. valódi fahéj fajba (Cinnamomum verum), ill. ún. kínai fahéj fajba (Cinnamomum aromaticum) tartozó, fényes, jellegzetesen erezett és aromás levelű, bugavirágzatú, bogyószerű termésű örökzöld trópusi fa, amelynek lehántott, megszárítva csővé csavarodó sárgásbarna kérgét édes ételek-italok aromás fűszereként használják’ ❖ Fa-héj; Füſzeres héju fa (1780 Benkő József C0290, 364) | Fahéjj (Cinnamomum verum. Laurus Cinnamomum). Kilenczhímes egyanyás. Leginkább Ceylon szigetén, de a’ Philippini, Molukki és Sund szigeteken, valamint Nyugotindia némelly szigetein is találhatni (1841 Károlyi Sámuel C7345, 26) | A Pray-kódex egészségügyi szabályaiban 27 növény nevét találjuk: gingiber (gyömbér), reuponticum (rebarbara), [...] cinnamonum [!] (fahéj), gysopus (izsóp), satureia (csombor) (1932 Rapaics Rajmund CD35) | A mérsékelt övi formák közeli rokonai ma is élnek ott [ti. az öhningeni ősmaradvány-lelőhelynél], de füge, fahéj, szappanfa és mások ma csak mediterrán vagy szubtrópusi vidékeken találhatók (1998 Természet Világa CD50).

1a. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként fajnévben is) (Növ) ’〈az ilyen trópusi fák fajait magában foglaló nemzetség elnevezéseként〉’ ❖ Cinnamomum. Hung. Fa-héj; [...] Caſſia. Hung. Fa-héj Caſſia (1780 Benkő József C0290, 364) | ceyloni fahéj Cinnamomum zeylanicum; [...] közönséges vagy khínai fahéj C. [= Cinnamomum] Cassia (1892 Istvánffi Gyula C7916, 487) | fahéj (Cinnamomum): a babérfélék családjába tartozó nemzetség. Mintegy 250 faja között több fontos erdészeti fafaj, fűszer- és gyógynövény van (1998 MagyarNagyLex. C5820, 654).

2. ’ilyen fa lehántott, megszárítva csővé csavarodó sárgásbarna kérge (őrölve) mint fűszer’ ❖ kéſzitſenek fa-héjjal és nád mézzel bor levet (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 505) | [az almafánk nevű étel elkészítéséhez] tegyünk a tejbe három egész tojást, hat kanál czukor-port, egy kávéskanál tört-fahajat (1892 Zilahy Ágnes C6079, 243) | a szegfűbors a pimentfa gyümölcse [...], a fahéj a ceyloni fahéjfa kérge (1913 RévaiNagyLex. C5704, 255) | A paradicsomra sót, őrölt fahéjat és őrölt borsot szórok (1987 Frank Júlia et al. CD19) | aszaltszilva-kompót egész fahéjjal főzve, cukrosan (2001 Balogh Mihály CD36).

2a. ’e fűszer íze v. illata’ ❖ A Hongkongról nyert első benyomáshoz, melyet tehát sohasem felejtünk el, hozzátartozik az a fahéjjal kevert kámfor-illat is, mely az egész Queens-Road-ot betölti (1909 Pesti Hírlap dec. 5. C5657, 38) | A V/S [parfüm] életvidám, energikus illat, a narancsvirág, fahéj, pézsma, írisz, vanília és narancsfa harmonikus keveréke (1999 Magyar Nemzet márc. 27. C6108, 27) | A bor színe egyenletesen világosbordó. Illata egy pici fűszeresség, talán fahéj mögött különösen málnás, sőt fruttis vagy inkább Fruitella-cukorkás (2002 Magyar Hírlap CD09) | ne higgyük azt, hogy a vanília [ízű etetőanyag a halnál] mindig nyerő! Van, mikor az ánizst keresi, máskor a mogyorót, a fahéjat, a csokoládét (2010 Szabad Föld ápr. 30. C8396, 31).

3. ’e fűszer színéhez hasonló sárgásbarna szín(árnyalat)’ ❖ A legújabb kesztyű- és cipődivat: sötétbarna, fahéj és mélyvörös (1961 Esti Hírlap jún. 8. C4750, [1]) | Ha a csokink a legjobb kakaóbabokból készült, akkor a színe fényes, sötét fahéj, vöröses árnyalat (2009 Népszava szept. 19. C7472, 7).

4. ’〈egyéb olyan (fás szárú) növény elnevezésében, amely(nek kérgé)ből hasonló ízű fűszert készítenek, ill. az abból készült fűszer megnevezésében〉’ ❖ [a kínafa kérgéből készült orvosság,] mivel a’ Jeſuviták [!] igen el hirdették ’s oſztogatták, Jeſuviták porának is hivattatott; több másféle neveket is adának néki; mai nap pedig kina kinának avagy Peruviai-fa-héjnak mondatik (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 268) | Costus arabicus (Coſtus dulcis, item Cinnamomum album Officinarum pharmaceuticarum) Hung. Fejér-fa-héj (1780 Benkő József C0290, 319) | A’ Felséges Helytartó Tanáts bizonyoson megérté, hogy egynémelly fahéj, Új China nevezete alatt olly ſzándékból hozatott be Hazánkba, hogy az igazi Perui China helyett eladattassék (1806 Hazai Tudósítások C0187, 190) | az által vetteknek honjaikról, mint a’ Kordobai Bőrt Kordoványnak, a’ Perúi Fahéjat, Khinának, a’ Tatár kását, Tatárkának, a’ Németből Hajdinának [nevezik el a külföldi holmikat] (1806 Cházár András C5585, 119) | A’ fejér fahéjt is használták ez előtt, melly sok esetekben azt tette, mit a’ jó féle fahéj tett. – Ez, egy keserű, szagos, csípős ízű héj, mellyet az emésztés’ hibája és szelek ellen használtak (1846 Zelena Ferenc 8534001, 8) | Ezen kedvezményben nem részesülnek a következő czikkek: [...] Czukor, száraz- s tőkehal, cacao, nyers pamut, kávé, bőrök, viasz, fehér fahéj (czimmet.) (1869 Pesti Napló jan. 30. esti kiadás C8651, [3]) | Costus L. (növ., fehér fahéj, kosztuszgyökér), a gyömbérfélék forróvidéki füve, 27 fajjal az ó- és újvilágban (1899 PallasLex. C7819, 307) | Canel, Ganella alba (növ.), a fehér fahéj, az Antillákon termő és a Clusiaceae családba tartozó Ganella alba nevű fának belső, fehéres kérge, melyet Amerikában közönséges konyhafűszer gyanánt használnak s azelőtt orvosságul is alkalmaztak (1912 RévaiNagyLex. C5700, 252) | A Venezuelától Floridáig honos Canella winterana kérge fűszer, ami kanellakéreg vagy fehér fahéj néven ismert; illata a fahéjéhoz hasonló (1974 Urania növényvilág ford. C6207, 303).

5. (kissé rég v. nyj) ’általában vmely fa kérge (a hánccsal együtt), es. faháncs’ ❖ Meg-vólt a’ fa héjböl, ’s Egyiptuſi hartyából kéſzített papirosnak kelete Mábillóniusnak bizonysága ſzerént Urunk nyóltz ſzázadik eſztendejéig-is egy darab ideig (1783 Magyar Könyvház C0291, 317) | Déli Indiában az Otahajtiak öltözetjök vagyon vékony gyékényből és fahéjjakból leginkább essö ellen (1817 Hasznos Mulatságok C0175, 382) | [az éhínség alatt] a szerencsétlen lakosok, bizonyos összetört fahajakkal táplálkoztak, abból egy nemét a tésztának készitvén (1847 Hetilap CD61) | [a szarvas télen] egyéb [élelem] híjján fahéjra is rászorul (1928 Rázsó Lajos–Nagy László¹ 1132002, 17) | Hordtam is egymás után a tűzrevalót, [...] aztán a nagyja fa-hajat ő [ti. Csider Gabi] kapdosta össze (1967 Kamjén István 9299002, 24) | fahéjból font istrángú, nagy rossz lovon ülő csúnya csontasszony (1980 NéprajziLex. CD47).

ÖE: ~barna, ~fa, ~illat, ~olaj, ~sav, ~ültetvény, ~vörös.

Sz: fahéjaz.

Vö. CzF. fahaj, ~; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.