fattyú fn és mn 

I. fn 9A2

1. (jelzőként is)(a) házasságon kívül(i kapcsolatból) született gyermek’ ❖ Ajax Oileusnak, és Rene Nimfának fattya Lokirusból jött Trója ellen húſz fegyveres gályákkal, húſzon négy fö Trójaiakat ölt meg a’ hadnak idejében (1774 Dugonics András C1484, 38) | csak ágyasa, kéjhölgye voltam a grófnak s elkárhozok, fattyúkat szültem s elkárhozok (1842 Madách Imre 8284056, 435) | fattyuszülött és nyomorék nem viselhet egyházi méltóságot (1891 Szász Károly² ford.–Dante C3836, 283) | Hogy [Giorgione] fattyúgyermek-e, vagy törvényes fiú, a körül sok vita folyt (1937 Elek Artúr CD10) | [Lady Clare-t] gyámja, Lord Thurston elsőszülött, hozományvadász, fattyú fiához akarja nőül adni (1995 Új Könyvek CD29) | Kommendáltak neki egy kancsal, megesett árvalányt, volt neki egy Mári nevű fattya (2009 Csaplár Vilmos 3073002, 58).

1a. ’〈(alávaló, hitvány) személy, kül. fiú v. férfi becsmérlő megnevezéseként v. indulatos, szidalmazó megszólításaként〉’ ❖ Uram, a’ h Kírályt (ha népének Atyja) A’ ki nem rizi, Hazájának fatyja (1772 Bessenyei György¹ C1076, 48) | Nem volt, ki védje a’ szegény hazát nem volt, ki viszszaverje dölfösen dölfös keletnek ocsmány fattyait (1822 Vörösmarty Mihály 8524373, 8) | „Te fattyu! ha még egyszer könyveimhez nyulsz, letördelem kezeidet” monda János, Péter nevü tanulótársának (1833 Társalkodó C7970, 272) | – Figyelte valaki? utána lestek? beszélj hát, ördög fattya és ne várd, hogy minden szót külön szedjek ki belőled [ti. a nemes úr az idős koldust faggatja]! (1921 Moly Tamás CD10) | [Az asszony a síró csecsemőt] megrázta, rácsapott, rásikított: – Hallgatsz?… Mert rögtön a földhöz lapítlak, átkozott fattyú! Az apád rossz vére dolgozik benned, hogy keserítsed az anyádat! (1938 Tersánszky Józsi Jenő 9706013, 94) | Kezdetben sokan azt hitték rólam: cigány vagyok. [...] Nemegyszer hangzott el indulatosan a hátam mögött: mit akar ez a sötét fattyú itt, oktassa és fegyelmezze inkább a vérrokonait (1991 Csoóri Sándor 9090056, 258).

1b. (vál v. irod) ’vminek, kül. vmely szellemi v. lelki tevékenységnek (haszontalan v. ártalmas) szüleménye v. következménye’ ❖ veszitse el a nemzet a szóllás szabadságát s ennek elvesztével ugyanazon törvényhozás már csak az önkénynek s önkénytőli rettegésnek undok fattya lesz (1835 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | Ál-bölcs igék, illó harag, Villant öröm, játszó szavak, Lelkem szerelmes fattyai, Be bánlak, hogy elszórtalak Benneteket (1910 Ady Endre CD0802) | Az ész itt az Észnek satnya fattya: csak a dolgok héját tapogatja (1942 Weöres Sándor 9788064, 19) | Agyam fattyai, ha vétkeztek ellened, szülőhely, – bolyongó szülöttöd el ne vesd (1965 Mátyás Ferenc 9431002, 9).

2. (rég v. nyj) ’〈megnevezésként, ritk. megszólításként:〉 vkinek a (fiú)gyermeke’ ❖ Félre tőlem, szép Kevély! Rab-bilintsed’ áldozatja Légyen ám, akár ki fattya, Hetyke-petyke büszkeséged Bennem el-nem éri véged’ (1790 Főldi János CD01) | Ó, ha az egeknek úgy tetszett volna, hogy te most az én fattyam lehetnél, mily örömteli apát csinálnál te most én belőlem! (1867 Rákosi Jenő ford.–Shakespeare CD11) | felállt az apa, odalépett a fiához, lehajlott hozzá, felkapta s két vasmarka között felemelte az égig. – Hej fattyam! még gróf lesz belőled!… (1909 Móricz Zsigmond CD10) | Egyik fattyam szoptatom, A másikat altatom, Harmadikat hordozom, A negyediket várom (1914 Ethnographia C6927, 44) | – Hát azért sem járatom [iskolába a fiút]. Fizetek, de az én fattyammal én parancsolok (1923 Népszava dec. 4. C7491, 4).

3. (kissé rég, nyj) ’〈megszólításként is:〉(fiú)gyermek, ill. legény, siheder’ ❖ Ha a’ tanáts-házban látod Leónidáſt, Nem fejthetsz ajakin ellennk vádoláſt; De Hazánk’ fatyjait titkon vesztegeti; Kzttnk kintſeit lopva hintegeti. Minden teſtbe lehet kapni illyen mérget, Iſteneink tétték belénk ezt a’ férget (1772 Bessenyei György¹ 7044019, 10) | Hogy azonban olly derék fattyú voltál, hogy másik levelet is küldtél (mit nőm Aradra utánam külde) az becsűletedre válik, fiú (1848 Arany János 8014126, 175) | Fáj a szivem szivedre, Genge fattyu létemre, Lehajtanám bus fejemet Selyemkendős mellyedre (1865 Palóc népköltemények 8356014, 43) | [nagyapó] megrázott és egy barackot nyomott a fejemre. – Nagyot nőjj, fattyú! (1894 Malonyay Dezső 8292001, 75) | Hej, libu, libukám, fordúj ki má, Boriskám, ëszëmadta, barna fattya! (1913 Gyermekjátékok C5370, 48) | itt van a másik szomszédból a két süvölvény fattyú, akiknek az apjok oda van katonának (1948–1949 Szabó Pál² 9631002, 124).

4. (Mezőg is) ’〈kül. haszonnövényen:〉 fattyúhajtás’ ❖ A’ mind eddig gyakoroltt Dohány Termeſztésben fáradozó gazdák azokat az új hajtáſokat, (az úgy nevezett tsemetéket, vagy fatjakat) mellyek a’ Derék-Szárnak gyökéreibl fel-ſerdlnek, [...] ki-irtani, és ki-tépni ſokan ſzükségtelennek tartják lenni (1790 Dohánytermesztésről 7406001, 9) | fattyúnak nevezzük a’ fák körűl a’ haszontalan sarjadékot, melly tsak hijjába húzza a’ fák nedvességét (1817 Kolmár József¹ C4108, 126) | lánggal égő nap alatt vigan robotoltam, szinte látom magamat: köröttem sistergő kukoricarengeteg, villámos sarlóval fattyuerdőt döngetek, sikoltoz a fattyú füttyös vágásom nyomán (1937 Jankovich Ferenc 9275014, 25) | A kukorica hagyján, a cirok azonban olyan gyalázatos, hogy minden tő egész bokor fattyat hajt körbe-körbe, hosszú vesződség kicsipegetni, ráadásul a levele éles és kemény (2004 Győri László 3147010, 1519).

II. mn 1A (kissé rég)

’az eredetihez, ill. az igazihoz, valódihoz hasonlító v. azt utánzó, de annak (pozitív) tulajdonságaival v. azok vmelyikével nem rendelkező, ál, hamis 〈dolog, jelenség〉’ ❖ Gyuladáſa a’ tüdönek kétféle; Fattyú és valoſágos (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, [700]) | [az oldalcsontok, vagyis az oldalbordák] oſztatnak hét valóságos, és öt fattyú óldaltsontokra; a’ valóságos óldaltsontok a’ mejtsonthoz kaptsoltatnak, a’ fattyúk a’ melytsontot nem érik-el (1794 Rácz Sámuel 7278028, 28) | minden haszontalan módi után mint a’ lepke nyargalni fattyú és hamis mivelődés (1829 Fogarasi Nagy Pál 8326003, 63) | Mint a buvár a tenger fenekére száll alá fölkeresni a drága gyöngyöket; mint az arany a szirtek mély fenekében van elrejtve; igy az irodalom drága kincsei nem az élet felületén teremnek; azokhoz az irónak nehéz gond- s munkával kell jutnia, ha nemzetét meg akarja gazdagitani; különben fattyugyöngyöket, hamis érczeket árul, rászedi s megcsalja a hazát (1847 Pesti Divatlap C5840, 1082) | Kereskedésekben a fattyú aranyfüstöt vagy aranyhabot árúsítják, ami aranyutánzatból készített fémfüst (1926 TolnaiÚjLex. C5718, 251).

ÖU: bojtár~, boszorkány~, cseléd~, dohány~, hóhér~, jogász~, kanász~, kertész~, kukorica~, kulák~, ördög~, sátán~, utca~, vad~.

ÖE: ~bimbó, ~ezüst, ~gally, ~gránát, ~gyémánt, ~ház, ~hering, ~himlő, ~jövés, ~kinövés, ~levél, ~porcelán, ~sarj, ~sarjadék, ~szár, ~ujj, ~vessző.

Sz: fattyúcska.

Vö. CzF. fattyú¹ · fattyu, fattyú²; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT. ~, fattyúfiú, fattyú-fiúgyermek, fattyúgyermek, fattyúgyöngy, fattyúhermelin, fattyúkarton, fattyúkordován, fattyúmárvány, fattyú-sóbánya, fattyútárs, fattyúzár; ÚMTsz. fatty, fattya, ~, fattyúbárány, fattyúgyerek, fattyúgyermek, fattyúlány

fattyú főnév és melléknév
I. főnév 9A2
1. (jelzőként is)
(a) házasságon kívül(i kapcsolatból) született gyermek
Ajax Oileusnak, és Rene Nimfának fattya Lokirusból jött Trója ellen húſz fegyveres gályákkal, húſzon négy fö Trójaiakat ölt meg a’ hadnak idejében
(1774 Dugonics András)
csak ágyasa, kéjhölgye voltam a grófnak s elkárhozok, fattyúkat szültem s elkárhozok
(1842 Madách Imre)
fattyuszülött és nyomorék nem viselhet egyházi méltóságot
(1891 Szász Károly² ford.Dante)
Hogy [Giorgione] fattyúgyermek-e, vagy törvényes fiú, a körül sok vita folyt
(1937 Elek Artúr)
[Lady Clare-t] gyámja, Lord Thurston elsőszülött, hozományvadász, fattyú fiához akarja nőül adni
(1995 Új Könyvek)
Kommendáltak neki egy kancsal, megesett árvalányt, volt neki egy Mári nevű fattya
(2009 Csaplár Vilmos)
1a.
(alávaló, hitvány) személy, kül. fiú v. férfi becsmérlő megnevezéseként v. indulatos, szidalmazó megszólításaként〉
Uram, a’ h Kírályt (ha népének Atyja) A’ ki nem rizi, Hazájának fatyja
(1772 Bessenyei György¹)
Nem volt, ki védje a’ szegény hazát nem volt, ki viszszaverje dölfösen dölfös keletnek ocsmány fattyait
(1822 Vörösmarty Mihály)
„Te fattyu! ha még egyszer könyveimhez nyulsz, letördelem kezeidet” monda János, Péter nevü tanulótársának
(1833 Társalkodó)
– Figyelte valaki? utána lestek? beszélj hát, ördög fattya és ne várd, hogy minden szót külön szedjek ki belőled [ti. a nemes úr az idős koldust faggatja]!
(1921 Moly Tamás)
[Az asszony a síró csecsemőt] megrázta, rácsapott, rásikított: – Hallgatsz?… Mert rögtön a földhöz lapítlak, átkozott fattyú! Az apád rossz vére dolgozik benned, hogy keserítsed az anyádat!
(1938 Tersánszky Józsi Jenő)
Kezdetben sokan azt hitték rólam: cigány vagyok. [...] Nemegyszer hangzott el indulatosan a hátam mögött: mit akar ez a sötét fattyú itt, oktassa és fegyelmezze inkább a vérrokonait
(1991 Csoóri Sándor)
1b. (vál v. irod)
vminek, kül. vmely szellemi v. lelki tevékenységnek (haszontalan v. ártalmas) szüleménye v. következménye
veszitse el a nemzet a szóllás szabadságát s ennek elvesztével ugyanazon törvényhozás már csak az önkénynek s önkénytőli rettegésnek undok fattya lesz
(1835 Kossuth Lajos összes munkái)
Ál-bölcs igék, illó harag, Villant öröm, játszó szavak, Lelkem szerelmes fattyai, Be bánlak, hogy elszórtalak Benneteket
(1910 Ady Endre)
Az ész itt az Észnek satnya fattya: csak a dolgok héját tapogatja
(1942 Weöres Sándor)
Agyam fattyai, ha vétkeztek ellened, szülőhely, – bolyongó szülöttöd el ne vesd
(1965 Mátyás Ferenc)
2. (rég v. nyj)
〈megnevezésként, ritk. megszólításként:〉 vkinek a (fiú)gyermeke
Félre tőlem, szép Kevély! Rab-bilintsed’ áldozatja Légyen ám, akár ki fattya, Hetyke-petyke büszkeséged Bennem el-nem éri véged’
(1790 Főldi János)
Ó, ha az egeknek úgy tetszett volna, hogy te most az én fattyam lehetnél, mily örömteli apát csinálnál te most én belőlem!
(1867 Rákosi Jenő ford.Shakespeare)
felállt az apa, odalépett a fiához, lehajlott hozzá, felkapta s két vasmarka között felemelte az égig. – Hej fattyam! még gróf lesz belőled!…
(1909 Móricz Zsigmond)
Egyik fattyam szoptatom, A másikat altatom, Harmadikat hordozom, A negyediket várom
(1914 Ethnographia)
– Hát azért sem járatom [iskolába a fiút]. Fizetek, de az én fattyammal én parancsolok
(1923 Népszava dec. 4.)
3. (kissé rég, nyj)
〈megszólításként is:〉 (fiú)gyermek, ill. legény, siheder
Ha a’ tanáts-házban látod Leónidáſt, Nem fejthetsz ajakin ellennk vádoláſt; De Hazánk’ fatyjait titkon vesztegeti; Kzttnk kintſeit lopva hintegeti. Minden teſtbe lehet kapni illyen mérget, Iſteneink tétték belénk ezt a’ férget
(1772 Bessenyei György¹)
Hogy azonban olly derék fattyú voltál, hogy másik levelet is küldtél (mit nőm Aradra utánam külde) az becsűletedre válik, fiú
(1848 Arany János)
Fáj a szivem szivedre, Genge fattyu létemre, Lehajtanám bus fejemet Selyemkendős mellyedre
(1865 Palóc népköltemények)
[nagyapó] megrázott és egy barackot nyomott a fejemre. – Nagyot nőjj, fattyú!
(1894 Malonyay Dezső)
Hej, libu, libukám, fordúj ki má, Boriskám, ëszëmadta, barna fattya!
(1913 Gyermekjátékok)
itt van a másik szomszédból a két süvölvény fattyú, akiknek az apjok oda van katonának
(1948–1949 Szabó Pál²)
4. (Mezőg is)
〈kül. haszonnövényen:〉 fattyúhajtás
A’ mind eddig gyakoroltt Dohány Termeſztésben fáradozó gazdák azokat az új hajtáſokat, (az úgy nevezett tsemetéket, vagy fatjakat) mellyek a’ Derék-Szárnak gyökéreibl fel-ſerdlnek, [...] ki-irtani, és ki-tépni ſokan ſzükségtelennek tartják lenni
(1790 Dohánytermesztésről)
fattyúnak nevezzük a’ fák körűl a’ haszontalan sarjadékot, melly tsak hijjába húzza a’ fák nedvességét
(1817 Kolmár József¹)
lánggal égő nap alatt vigan robotoltam, szinte látom magamat: köröttem sistergő kukoricarengeteg, villámos sarlóval fattyuerdőt döngetek, sikoltoz a fattyú füttyös vágásom nyomán
(1937 Jankovich Ferenc)
A kukorica hagyján, a cirok azonban olyan gyalázatos, hogy minden tő egész bokor fattyat hajt körbe-körbe, hosszú vesződség kicsipegetni, ráadásul a levele éles és kemény
(2004 Győri László)
II. melléknév 1A (kissé rég)
az eredetihez, ill. az igazihoz, valódihoz hasonlító v. azt utánzó, de annak (pozitív) tulajdonságaival v. azok vmelyikével nem rendelkező, ál, hamis 〈dolog, jelenség〉
Gyuladáſa a’ tüdönek kétféle; Fattyú és valoſágos
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
[az oldalcsontok, vagyis az oldalbordák] oſztatnak hét valóságos, és öt fattyú óldaltsontokra; a’ valóságos óldaltsontok a’ mejtsonthoz kaptsoltatnak, a’ fattyúk a’ melytsontot nem érik-el
(1794 Rácz Sámuel)
minden haszontalan módi után mint a’ lepke nyargalni fattyú és hamis mivelődés
(1829 Fogarasi Nagy Pál)
Mint a buvár a tenger fenekére száll alá fölkeresni a drága gyöngyöket; mint az arany a szirtek mély fenekében van elrejtve; igy az irodalom drága kincsei nem az élet felületén teremnek; azokhoz az irónak nehéz gond- s munkával kell jutnia, ha nemzetét meg akarja gazdagitani; különben fattyugyöngyöket, hamis érczeket árul, rászedi s megcsalja a hazát
(1847 Pesti Divatlap)
Kereskedésekben a fattyú aranyfüstöt vagy aranyhabot árúsítják, ami aranyutánzatból készített fémfüst
(1926 TolnaiÚjLex.)
ÖU: bojtárfattyú, boszorkányfattyú, cselédfattyú, dohányfattyú, hóhérfattyú, jogászfattyú, kanászfattyú, kertészfattyú, kukoricafattyú, kulákfattyú, ördögfattyú, sátánfattyú, utcafattyú, vadfattyú
ÖE: fattyúbimbó, fattyúezüst, fattyúgally, fattyúgránát, fattyúgyémánt, fattyúház, fattyúhering, fattyúhimlő, fattyújövés, fattyúkinövés, fattyúlevél, fattyúporcelán, fattyúsarj, fattyúsarjadék, fattyúszár, fattyúujj, fattyúvessző
Sz: fattyúcska
Vö. CzF. fattyú¹ · fattyu, fattyú²; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT. ~, fattyúfiú, fattyú-fiúgyermek, fattyúgyermek, fattyúgyöngy, fattyúhermelin, fattyúkarton, fattyúkordován, fattyúmárvány, fattyú-sóbánya, fattyútárs, fattyúzár; ÚMTsz. fatty, fattya, ~, fattyúbárány, fattyúgyerek, fattyúgyermek, fattyúlány

Beállítások