🚧 Figyelem! A szócikk főszerkesztés alatt áll.

gordon¹ fn  gardon (rég, nyj) , gordony (nyj)

(Zene v. vál) ’nagybőgő mint hangszer’ ❖ módoſon gordon doromboljon (1782 Magyar Hírmondó C0270, 384) | Gardon: Brúgó. Garabó: Kosár. (Erdélyi ſzók.) (1787 Szigvárt C0790, [677]) | A’ hangászati előadásban különösen kitüntenek: Potreba János, zongorán; […] Laurincz János, bőgőn, vagy gordonon (1837 Jelenkor C8303, 273) | Kontrabasszus 1. nagybőgő vagy gordon […], mai vonóshangszereink legmélyebbje s legnagyobbja (1930 ZeneiLex. CD49) | gordon gōrdony (-nt, -nnya) fn. ’nagybőgő’ (1935 Szamosháti szótár C6654, 331) | Legutóbb a Tavaszi Fesztiválon egy koncerten belül „hozta össze” a két műfajt [ti. a klasszikus zenét és a dzsesszt] Pege Aladár. Az első részben Haydn-mű és duóban egy Beethoven-darab hangzott el úgy, hogy a csellóra írt szólamot játszotta nagybőgőn. Majd egy eredetileg gordonra készült Rossini-darabot adott elő kvartettben (2000 Népszava okt. 7. C6325, 3).

a. (Zene v. vál) ’az ezen való játék, ennek hangja, ill. az általa játszott zenekari szólam’ ❖ a’ fuvolyát Zierer, oboát Ullmann, kürtöt König, violát Holz, kobozt Merk, ’s gordont Slama urak játszák, a’ zongorát pedig maga Liszt olly tökélylyel, minővel, mióta szerzője megirta, nem játszatott (1838 Honművész C6072, 320) | gordontól a hegedű lágyabb (1918 Térey Sándor CD10) | keresztül-kasul rándulnak a vonók, zsongva, ujjongva, keresztül-kasul fonják, hálózzák a dalt, [...] a mélykürtök a gordonnal perelnek (1941 Ottlik Géza 9496002, 168) | [Tibay Zoltán:] bárhol léptem fel, itthon, Bécsben, Párizsban, Londonban, mindenütt ilyen dicséreteket kaptam: a gordonom tónusát, hajlékonyságát a csellóéhoz, a brácsáéhoz hasonlították (1985 Magyar Nemzet máj. 10. C5236, 7).

b. (jelzőként is) (Isk) ’az ezen való játék mint tantárgy, ill. azt oktató (zeneiskolai) szak’ ❖ A pestbudai zenede ujon szervezett gordon (nagy bőgő) szakában f. é. február 7-kén délutáni 2 órakor kezdetik meg a tanitás (1859 Budapesti Hírlap jan. 28. C7817, [2]) | A Zeneművészeti Főiskolán rendszeresített főtanszakok: zeneszerzés, egyházi zene, orgona, ének, zongora, hegedű, gordonka, gordon, hárfa, cimbalom és az összes zenekari fúvóhangszerek (1931 ZeneiLex. CD49) | [Klafsky Henrik] a Liszt Ferenc Zeneegyesület államilag engedélyezett zeneiskolájának 1938/39. évi Értesítője szerint 1934 óta tanított az iskolában gordont (1991 Nagy Alpár–Macher Frigyes CD52) | [a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen] az előadóművészet-klasszikus gordon szakirány (A N K) alapképzési szak költségtérítése 740000 Ft/félév (2007 Népszabadság jan. 31. C7855, 14).

ÖE: ~hang, ~játék, ~művész.

Sz: gordonos, gordonozik.

Vö. CzF.; ÉrtSz. gordon¹; TESz. gordon²; ÉKsz. gordon¹

🚧 Figyelem! A szócikk főszerkesztés alatt áll.
gordon¹ főnév
gardon (rég, nyj)
gordony (nyj)
(Zene v. vál)
nagybőgő mint hangszer
módoſon gordon doromboljon
(1782 Magyar Hírmondó)
Gardon: Brúgó. Garabó: Kosár. (Erdélyi ſzók.)
(1787 Szigvárt)
A’ hangászati előadásban különösen kitüntenek: Potreba János, zongorán; […] Laurincz János, bőgőn, vagy gordonon
(1837 Jelenkor)
Kontrabasszus 1. nagybőgő vagy gordon […], mai vonóshangszereink legmélyebbje s legnagyobbja
(1930 ZeneiLex.)
gordon gōrdony (-nt, -nnya) fn.főnév ’nagybőgő’
(1935 Szamosháti szótár)
Legutóbb a Tavaszi Fesztiválon egy koncerten belül „hozta össze” a két műfajt [ti. a klasszikus zenét és a dzsesszt] Pege Aladár. Az első részben Haydn-mű és duóban egy Beethoven-darab hangzott el úgy, hogy a csellóra írt szólamot játszotta nagybőgőn. Majd egy eredetileg gordonra készült Rossini-darabot adott elő kvartettben
(2000 Népszava okt. 7.)
a. (Zene v. vál)
az ezen való játék, ennek hangja, ill. az általa játszott zenekari szólam
a’ fuvolyát Zierer, oboát Ullmann, kürtöt König, violát Holz, kobozt Merk, ’s gordont Slama urak játszák, a’ zongorát pedig maga Liszt olly tökélylyel, minővel, mióta szerzője megirta, nem játszatott
(1838 Honművész)
gordontól a hegedű lágyabb
(1918 Térey Sándor)
keresztül-kasul rándulnak a vonók, zsongva, ujjongva, keresztül-kasul fonják, hálózzák a dalt, [...] a mélykürtök a gordonnal perelnek
(1941 Ottlik Géza)
[Tibay Zoltán:] bárhol léptem fel, itthon, Bécsben, Párizsban, Londonban, mindenütt ilyen dicséreteket kaptam: a gordonom tónusát, hajlékonyságát a csellóéhoz, a brácsáéhoz hasonlították
(1985 Magyar Nemzet máj. 10.)
b. (jelzőként is) (Isk)
az ezen való játék mint tantárgy, ill. azt oktató (zeneiskolai) szak
A pestbudai zenede ujon szervezett gordon (nagy bőgő) szakában f. é.folyó év február 7-kén délutáni 2 órakor kezdetik meg a tanitás
(1859 Budapesti Hírlap jan. 28.)
A Zeneművészeti Főiskolán rendszeresített főtanszakok: zeneszerzés, egyházi zene, orgona, ének, zongora, hegedű, gordonka, gordon, hárfa, cimbalom és az összes zenekari fúvóhangszerek
(1931 ZeneiLex.)
[Klafsky Henrik] a Liszt Ferenc Zeneegyesület államilag engedélyezett zeneiskolájának 1938/39. évi Értesítője szerint 1934 óta tanított az iskolában gordont
(1991 Nagy Alpár–Macher Frigyes)
[a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen] az előadóművészet-klasszikus gordon szakirány (Aalapképzés Nnappali tagozat Kköltségtérítéses) alapképzési szak költségtérítése 740000 Ftforint/félév
(2007 Népszabadság jan. 31.)
ÖE: gordonhang, gordonjáték, gordonművész
Sz: gordonos, gordonozik
Vö. CzF.; ÉrtSz. gordon¹; TESz. gordon²; ÉKsz. gordon¹

Beállítások