halászbárka fn 

1. ’halászáshoz, halászok által haszn., deszkából bordázatokra épült széles, lapos fenekű(, fedeles) hajó v. csónak, ill. annak legénysége’ ❖ Egy Marokói Korsár hajó el fogott egy halász bárkával lév 18 Spanyolokat (1790 Magyar Kurír C0316, 1296) | [San Pedróban] a kikötő rosz, és hozzá még ellenkező szél fúván, nem mehetett a gőzös közel a parthoz; egy kis vitorlás halászbárka jött hozzánk a partról, s azon indultam kifelé (1858 Xantus János 8531006, 167) | [Chioggiának] hires a halászata; a halászbárkái Korfuig eleveznek és egész felső Olaszországot ellátják halakkal (1893 PallasLex. CD02) | az amerikai halászbárkáknak joguk van New-Foundland egész partvidékén halászni (1905 Budapesti Hírlap okt. 19. C4693, 6) | még ugyanebben az évben [ti. 1917-ben], amidőn a szárazföldi hadsereg a bomlás jeleit még nem mutatta, egy kellemetlen incidens zavarta meg a hajóhad eddigi jó hírnevét és nyugalmát, amidőn egyes emberek halászbárkákon szökdösni kezdtek a hadihajókról (1942 Bánlaky József CD16) | hajózhatunk egy halászbárkán, és miközben a fogásra várunk a halász furulyával szórakoztat bennünket (2006 Metal Hammer 3235002, 39).

2. (kissé rég, Hal) ’a kifogott élő halak vízi tárolására haszn., lyukakkal ellátott oldalú, ládaszerű fedeles csónak’ ❖ Zsuzsi mátkája a’ halászbárkát lóditá apjához a’ vizszinen, melly nem egyéb, mint gyalutlan láda, keresztül furkálva diónyi lyukakkal. Cziriák elövevé kétfülű, héjjas rakottyából fonott kosarát; ’s kezdődék a’ halosztályozás (1846 Kuthy Lajos C2856, 225) | [reggel] a Dunán megmozdul a hajók sokasága: fürge kis gőzösök ide-oda szaladva a két part közt; előkelő útazó és helyi közlekedésre szánt könnyű hajók; karcsú vontató-művek, nyakig a vízbe merűlt rakodó és halászbárkák, s gyümölcs- és zöldség-szállító könnyű falusi sajkák raja (1893 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | [A bárka] hossza 60–70 cm-től több méterig terjedhet, s ehhez mérten változó a szélessége, magassága, merülése. A legkisebbet, az ún. nyargaló bárkát halászat közben a ladik után kötve vontatták magukkal, a nagyobbakat, az ún. álló-, illetve halászbárkát többnyire a halpiacok közelében kötötték ki, benne fajta szerint rekeszekbe osztva tárolva a halakat (1999 Magyar néprajz CD47).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

halászbárka főnév
1.
halászáshoz, halászok által haszn., deszkából bordázatokra épült széles, lapos fenekű(, fedeles) hajó v. csónak, ill. annak legénysége
Egy Marokói Korsár hajó el fogott egy halász bárkával lév 18 Spanyolokat
(1790 Magyar Kurír)
[San Pedróban] a kikötő rosz, és hozzá még ellenkező szél fúván, nem mehetett a gőzös közel a parthoz; egy kis vitorlás halászbárka jött hozzánk a partról, s azon indultam kifelé
(1858 Xantus János)
[Chioggiának] hires a halászata; a halászbárkái Korfuig eleveznek és egész felső Olaszországot ellátják halakkal
(1893 PallasLex.)
az amerikai halászbárkáknak joguk van New-Foundland egész partvidékén halászni
(1905 Budapesti Hírlap okt. 19.)
még ugyanebben az évben [ti. 1917-ben], amidőn a szárazföldi hadsereg a bomlás jeleit még nem mutatta, egy kellemetlen incidens zavarta meg a hajóhad eddigi jó hírnevét és nyugalmát, amidőn egyes emberek halászbárkákon szökdösni kezdtek a hadihajókról
(1942 Bánlaky József)
hajózhatunk egy halászbárkán, és miközben a fogásra várunk a halász furulyával szórakoztat bennünket
(2006 Metal Hammer)
2. (kissé rég, Hal)
a kifogott élő halak vízi tárolására haszn., lyukakkal ellátott oldalú, ládaszerű fedeles csónak
Zsuzsi mátkája a’ halászbárkát lóditá apjához a’ vizszinen, melly nem egyéb, mint gyalutlan láda, keresztül furkálva diónyi lyukakkal. Cziriák elövevé kétfülű, héjjas rakottyából fonott kosarát; ’s kezdődék a’ halosztályozás
(1846 Kuthy Lajos)
[reggel] a Dunán megmozdul a hajók sokasága: fürge kis gőzösök ide-oda szaladva a két part közt; előkelő útazó és helyi közlekedésre szánt könnyű hajók; karcsú vontató-művek, nyakig a vízbe merűlt rakodó és halászbárkák, s gyümölcs- és zöldség-szállító könnyű falusi sajkák raja
(1893 Az Osztrák–Magyar Monarchia)
[A bárka] hossza 60–70 cmcentiméter-től több méterig terjedhet, s ehhez mérten változó a szélessége, magassága, merülése. A legkisebbet, az ún.úgynevezett nyargaló bárkát halászat közben a ladik után kötve vontatták magukkal, a nagyobbakat, az ún.úgynevezett álló-, illetve halászbárkát többnyire a halpiacok közelében kötötték ki, benne fajta szerint rekeszekbe osztva tárolva a halakat
(1999 Magyar néprajz)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások