halászdal l. alcímszóként az alábbi bokrosított szócikkben

-dal (utótagként)

1. ’〈vmely foglalkozású személyekről szóló, ill. általuk (szívesen) dalolt〉 ének (mint műfaj)’ ❖ bányászdal fn 4A8 | [címként:] Bányászdal (1847 Pájer Antal 8344010, 53) | Kiválóan érdekesek s az Érczhegység hajdan híres bányáira való tekintettel hely- és néprajzi szempontból is nevezetesek a bányászdalok (1894 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | A komoly bányászdalok témája maga a bányászélet (1977 NéprajziLex. CD47)  csikósdal fn 4A8 | [a vén csikós] elkezdé halkan, csöndesen fütyörészni a csikósdalt: „lóra csikós, lóra, elszaladt a ménes” (1851 Jókai Mór CD18) | A csikósdalok főszereplője a ló (1977 NéprajziLex. CD47)  halászdal fn 4A8 | [címként:] Halászdalok (1841 Remény C3612, 261) | Viktor mindkét evezőt kezébe kapva, néhány biztos nyomással megelőzte társát, s könnyelmű daccal kezdé énekelni a szélzúgás közepette az ismerős halászdalt[:] Hajlong sajkám Verdesi a hullám Verdesi a hullám! (1857 Jókai Mór CD18) | lapp halászdal (1979 Galsai Pongrác 9171004, 209) | a szerelmi dalok (Átalmennék én a Tiszán; Márványkőből van a Tisza feneke; Mély a Tiszának a széle; Széles a Balaton vize; Széles a Duna… stb.) jelentős része használja fel a vízi és halászélet képeit, egy részüket szintén halászdalnak tartják (1979 NéprajziLex. CD47)  juhászdal fn 4A8 | A dalok közől jó a juhászdal (1838 Vörösmarty Mihály C4539, 175) | [A ruszin nép] szereti a szabad természetet, melyet dalaiban, főleg a juhászdalokban, rajongva dicsőít (1900 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | A juhászdalok több reális foglalkozási részletet tartalmaznak […], különösen a gazdákkal való ellentéteikről (1979 NéprajziLex. CD47)  katonadal fn 4A8 | [címként:] Katona-dal (1827 Toldy Ferenc C4937, 579) | Az újabbkori, különösen az ötvenes és hatvanas években támadt katonadalok csak keserű búskomorságot hangoztatnak, többnyire Olaszország a keletkezési helyük (1888 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | az újabb katonadalok közt akad sok nótaszármazék (1993 A magyarság kézikönyve CD06)  tengerészdal fn 4A8 | – Egy díszlövést! – kiáltották a nekivörösödött tengerészek. – Egy díszlövést Pamburg kapitánynak. Tengerészdalokra zendítettek. Dobogtak a lábukkal (1953 Németh László² ford.–Tolsztoj¹ 9485067, 372)  vadászdal fn 4A8 | [címként:] Vadászdal (1826 Kazinczy Ferenc levelezése C4936, 635) | merészség az egy igen fiatal leánykától, miszerint nagy társaságban vadászdalt énekeljen (1862 Szokoly Viktor 8452006, 27) | Primitív népek költészete. […] A lírai költemények leggyakrabban munkadalok, harci és vadászdalok (1929 TolnaiÚjLex. C5731, 247) | A humor és tréfa nemzetközi napja ez alkalommal a vadászat témájával foglalkozik. Egy szlovák szerzőpáros vadászdalát kell megzenésíteni valamennyi rádiónak (1987 Lévai Béla 1094001, 13).

2. ’〈vmely érzést, érzelmi állapotot tükröző, kifejező〉 ének(típus)’ ❖ gyászdal fn 4A8 | epedő hangonn a sérűlt fülmile gyász-dalt Zengedez (1792 Dayka Gábor CD01) | szent István halála után három éven át országszerte zengették gyászdalaikat a hegedősök (1873 Toldy Ferenc 8481016, 119) | Hagytam, hogy meghalj. Gyászdallá sötétül a nászdal. Tettem, amit tettem. És nincs mentség, se bocsánat (1993 Petri György 9530109, 498)  háladal fn 4A8 | Víg Háladal zeng Hunnia Pinduszán ’S Mindenhatóját milliom szív Ömledező dobogással áldja (1811 Helmeczy Mihály C2562, 553) | [Livius Andronicus] állami megbízásból ünnepi költeményeket is írt, így pl. háladalt patronusa győzelmére (1915 RévaiNagyLex. C5708, 800) | Engedd, hogy áldjalak, Uram és Királyom, hogy magasztaljalak, üdvömnek Istene. Háladalt szeretnék zengeni nevednek (1996 Katolikus Biblia ford. CD1201)  örömdal fn 4A8 | A’ magyar aszszonyságoknak Öröm dallyok (1790 Molnár János C1505, 303) | A népköltészetet dalok teszik: szerelmi és nász-dalok, arató és szüretelő dalok, öröm- és gyász-dalok, gyermek- és hős-dalok, de mindenkor dalok (1865 Greguss Ágost 8163004, 80) | Szállott a hang, érdes nóta, mint a tavasz örömdala (1945–1955 Keszthelyi Zoltán 9330011, 118)  panaszdal fn 4A8 | Elegie: panaſzdall, gyáſzdall (1803 Magyar–német és német–magyar lexikon C5801, 527. hasáb) | özvegyek és árvák panaszdalai (1899 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | [Nehémiás] az Úrhoz viszi népe ügyét és szívének fájdalmát. Imádságát a népi panaszdalok stílusában mondja el (1995 Jubileumi kommentár CD1206).

halászdal - lásd alcímszóként az alábbi bokrosított szócikkben
-dal (utótagként)
1.
〈vmely foglalkozású személyekről szóló, ill. általuk (szívesen) dalolt〉 ének (mint műfaj)
bányászdal főnév 4A8
[címként:] Bányászdal
(1847 Pájer Antal)
Kiválóan érdekesek s az Érczhegység hajdan híres bányáira való tekintettel hely- és néprajzi szempontból is nevezetesek a bányászdalok
(1894 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
A komoly bányászdalok témája maga a bányászélet
(1977 NéprajziLex.)
csikósdal főnév 4A8
[a vén csikós] elkezdé halkan, csöndesen fütyörészni a csikósdalt: „lóra csikós, lóra, elszaladt a ménes”
(1851 Jókai Mór)
A csikósdalok főszereplője a ló
(1977 NéprajziLex.)
halászdal főnév 4A8
[címként:] Halászdalok
(1841 Remény)
Viktor mindkét evezőt kezébe kapva, néhány biztos nyomással megelőzte társát, s könnyelmű daccal kezdé énekelni a szélzúgás közepette az ismerős halászdalt[:] Hajlong sajkám Verdesi a hullám Verdesi a hullám!
(1857 Jókai Mór)
lapp halászdal
(1979 Galsai Pongrác)
a szerelmi dalok (Átalmennék én a Tiszán; Márványkőből van a Tisza feneke; Mély a Tiszának a széle; Széles a Balaton vize; Széles a Duna… stb.) jelentős része használja fel a vízi és halászélet képeit, egy részüket szintén halászdalnak tartják
(1979 NéprajziLex.)
juhászdal főnév 4A8
A dalok közől jó a juhászdal
(1838 Vörösmarty Mihály)
[A ruszin nép] szereti a szabad természetet, melyet dalaiban, főleg a juhászdalokban, rajongva dicsőít
(1900 Az Osztrák–Magyar Monarchia)
A juhászdalok több reális foglalkozási részletet tartalmaznak […], különösen a gazdákkal való ellentéteikről
(1979 NéprajziLex.)
katonadal főnév 4A8
[címként:] Katona-dal
(1827 Toldy Ferenc)
Az újabbkori, különösen az ötvenes és hatvanas években támadt katonadalok csak keserű búskomorságot hangoztatnak, többnyire Olaszország a keletkezési helyük
(1888 Az Osztrák–Magyar Monarchia)
az újabb katonadalok közt akad sok nótaszármazék
(1993 A magyarság kézikönyve)
tengerészdal főnév 4A8
– Egy díszlövést! – kiáltották a nekivörösödött tengerészek. – Egy díszlövést Pamburg kapitánynak. Tengerészdalokra zendítettek. Dobogtak a lábukkal
(1953 Németh László² ford.Tolsztoj¹)
vadászdal főnév 4A8
[címként:] Vadászdal
(1826 Kazinczy Ferenc levelezése)
merészség az egy igen fiatal leánykától, miszerint nagy társaságban vadászdalt énekeljen
(1862 Szokoly Viktor)
Primitív népek költészete. […] A lírai költemények leggyakrabban munkadalok, harci és vadászdalok
(1929 TolnaiÚjLex.)
A humor és tréfa nemzetközi napja ez alkalommal a vadászat témájával foglalkozik. Egy szlovák szerzőpáros vadászdalát kell megzenésíteni valamennyi rádiónak
(1987 Lévai Béla)
2.
〈vmely érzést, érzelmi állapotot tükröző, kifejező〉 ének(típus)
gyászdal főnév 4A8
epedő hangonn a sérűlt fülmile gyász-dalt Zengedez
(1792 Dayka Gábor)
szent István halála után három éven át országszerte zengették gyászdalaikat a hegedősök
(1873 Toldy Ferenc)
Hagytam, hogy meghalj. Gyászdallá sötétül a nászdal. Tettem, amit tettem. És nincs mentség, se bocsánat
(1993 Petri György)
háladal főnév 4A8
Víg Háladal zeng Hunnia Pinduszán ’S Mindenhatóját milliom szív Ömledező dobogással áldja
(1811 Helmeczy Mihály)
[Livius Andronicus] állami megbízásból ünnepi költeményeket is írt, így pl.például háladalt patronusa győzelmére
(1915 RévaiNagyLex.)
Engedd, hogy áldjalak, Uram és Királyom, hogy magasztaljalak, üdvömnek Istene. Háladalt szeretnék zengeni nevednek
(1996 Katolikus Biblia ford.)
örömdal főnév 4A8
A’ magyar aszszonyságoknak Öröm dallyok
(1790 Molnár János)
A népköltészetet dalok teszik: szerelmi és nász-dalok, arató és szüretelő dalok, öröm- és gyász-dalok, gyermek- és hős-dalok, de mindenkor dalok
(1865 Greguss Ágost)
Szállott a hang, érdes nóta, mint a tavasz örömdala
(1945–1955 Keszthelyi Zoltán)
panaszdal főnév 4A8
Elegie: panaſzdall, gyáſzdall
(1803 Magyar–német és német–magyar lexikon)
özvegyek és árvák panaszdalai
(1899 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
[Nehémiás] az Úrhoz viszi népe ügyét és szívének fájdalmát. Imádságát a népi panaszdalok stílusában mondja el
(1995 Jubileumi kommentár)

halászdal l. összetételként az alábbi szócikkben

halász¹ fn 

1. (jelzőként is) (átv is) ’halak, es. más vízi állatok halászásával (hivatásszerűen) foglalkozó személy’ ❖ Mind a’ páſztorok pedig, mind a’ haláſzok, ollyan hivatalbéli emberek, kiknek e’ világon ſok a’ gondgyok, ſok a’ fáradtságok, és ſok a’ ſzenvedések (1772 Vajda Sámuel 7365001, 145) | [az alvinci] németek ügyes halászok (1839 Vasárnapi Újság C0432, 134) | Azon hasonlatot, – mondhatnók egységet – mely az eredet kezességénél fogva az európai legtöbb városok szerkezetében mutatkozik, később egy, szinte világerővel ható eszme növelé, értjük a czéheket, miknek legelső példáját a X-ik század első felében a ravennai halászok adák (1841 Kossuth Lajos CD32) | [Reguly Antal] 1845. septemberben érkezett ezek [ti. az osztjákok] főhelyére, az Obi tartományba; innen hosszas vándorlás után a vadász és halász törzsek közt, Berezovba ért (1859 Vasárnapi Újság CD56) | [Aix sziget] a Viscayai-öbölben a Charente torkolata és Oléron sziget közt világító toronynyal s 280 halász lakossal, biztos kikötővel (1893 PallasLex. CD02) | van most a Balatonon vagy harminc bokor halász, ezelőtt pedig voltak s mind megéltek, jó száz bokorral (1912 Malonyay Dezső CD07) | az öreg halász érezte a csónak rázkódását, ahogy a cápa tépni, marcangolni kezdte a halat odalent (1956 Ottlik Géza ford.–Hemingway 9496005, 107) | Jézus ezt mondta nekik [ti. Péternek és Andrásnak]: „Gyertek, kövessetek, és emberek halászává teszlek benneteket.” (1996 Katolikus Biblia ford. CD1201) | Az 50 forintos adó idején talán a munkaeszközöket is készen kapták a halászok, de később mindent maguk készítettek, illetve maguk tartották karban a szerszámokat. A gyalmot évente többször, fejenként összesen 20-20 forint költséggel újítottak fel, a réti halászoknak pedig évente körülbelül 12 forintért kellett faanyagot vásárolniuk a rekeszekhez (1997 Péter Katalin CD58) | A Hont megyei halászok akkora rákot vittek Károly Róbertnek ajándékba, hogy minden ollójába tizennyolc font só fért! (2004 Természet Világa CD50).

1a. (minőségjelzővel v. jelzőként) ’táplálékát (szokásosan) halfogással szerző, ill. a halfogásban vmilyen képességgel rendelkező állat’ ❖ Az haliaëtos, avagy a’ tengeri ſas, jó haláſz, föképpen a’ tengerben (1775 Molnár János 7232028, 176) | A halász gólya is meglódítja szárnyát, Viszi haza, lomhán, ma fogott prédáját (1851 Arany János CD01) | az olyan ragadozók, melyeknek mozgatható karmuk van, tehát a macska és a medve is, kitünő halászok (1911 Budapesti Hírlap júl. 27. C4699, [19]).

2. (átv is) ’kül. tengerben merüléssel igazgyöngyöt (termelő kagylót) gyűjtő személy, gyakr. búvár; gyöngyhalász’ ❖ A’ Gyöngyöket, a’ mellyek a’ tengeri-tsigáknak házaikban v. béleikben találtatnak, ’s ezeknek a’ tsigáknak enyv-forma nedvesſégeikbl kéſzíttetnek, haláſſzák a’ tengeri Búvárok ’s Haláſzok, az A’siai, Amérikai, sőt az Európai tengerekben is (1792 Mindenes Gyűjtemény 7457079, 85) | Le a tenger fenekére Merül a halász, Lent a tenger fenekében Győngyöket halász (1843 Petőfi Sándor 8366013, 32) | A halász egy követ víve magával nehezékül, meztelenül lebukik a tenger fenekére s annyi kagylót választ le egyszerre késével a padról, amennyit csak bir. Ritka az olyan halász, aki egy percnél tovább víz alatt tud maradni (1913 RévaiNagyLex. C5705, 213) | [Szijj Ferenc verseiben az álom] nem menedék és nem rejtekhely, nem gazdag mindenség-mély, ahonnan a szépség és a rend újabb és újabb gyöngyeivel bukkanhat föl a halász (1990 Balog József 2001034, 77).

Ö: gyöngy~, kis~, nagy~, orv~.

UB: -ember.

ÖU: cet~, hering~, rák~, ton~.

ÖE: ~bíró, ~bódé, ~csizma, ~csónak, ~dal, ~fiú, ~flotta, ~flottilla, ~gazda, ~horog, ~ladik, ~lány, ~leány, ~leves, ~telep, ~zsinór.

Vö. CzF.; ÉrtSz. halász²; SzólKm.; TESz. hal²; ÉKsz.; ÚMTsz. halász¹

halászdal - nem önálló címszó, lásd az alábbi címszó összetételeként
halász¹ főnév
1. (jelzőként is) (átv is)
halak, es. más vízi állatok halászásával (hivatásszerűen) foglalkozó személy
Mind a’ páſztorok pedig, mind a’ haláſzok, ollyan hivatalbéli emberek, kiknek e’ világon ſok a’ gondgyok, ſok a’ fáradtságok, és ſok a’ ſzenvedések
(1772 Vajda Sámuel)
[az alvinci] németek ügyes halászok
(1839 Vasárnapi Újság)
Azon hasonlatot, – mondhatnók egységet – mely az eredet kezességénél fogva az európai legtöbb városok szerkezetében mutatkozik, később egy, szinte világerővel ható eszme növelé, értjük a czéheket, miknek legelső példáját a X-ik század első felében a ravennai halászok adák
(1841 Kossuth Lajos)
[Reguly Antal] 1845. septemberben érkezett ezek [ti. az osztjákok] főhelyére, az Obi tartományba; innen hosszas vándorlás után a vadász és halász törzsek közt, Berezovba ért
(1859 Vasárnapi Újság)
[Aix sziget] a Viscayai-öbölben a Charente torkolata és Oléron sziget közt világító toronynyal s 280 halász lakossal, biztos kikötővel
(1893 PallasLex.)
van most a Balatonon vagy harminc bokor halász, ezelőtt pedig voltak s mind megéltek, jó száz bokorral
(1912 Malonyay Dezső)
az öreg halász érezte a csónak rázkódását, ahogy a cápa tépni, marcangolni kezdte a halat odalent
(1956 Ottlik Géza ford.Hemingway)
Jézus ezt mondta nekik [ti. Péternek és Andrásnak]: „Gyertek, kövessetek, és emberek halászává teszlek benneteket.”
(1996 Katolikus Biblia ford.)
Az 50 forintos adó idején talán a munkaeszközöket is készen kapták a halászok, de később mindent maguk készítettek, illetve maguk tartották karban a szerszámokat. A gyalmot évente többször, fejenként összesen 20-20 forint költséggel újítottak fel, a réti halászoknak pedig évente körülbelül 12 forintért kellett faanyagot vásárolniuk a rekeszekhez
(1997 Péter Katalin)
A Hont megyei halászok akkora rákot vittek Károly Róbertnek ajándékba, hogy minden ollójába tizennyolc font só fért!
(2004 Természet Világa)
1a. (minőségjelzővel v. jelzőként)
táplálékát (szokásosan) halfogással szerző, ill. a halfogásban vmilyen képességgel rendelkező állat
Az haliaëtos, avagy a’ tengeri ſas, jó haláſz, föképpen a’ tengerben
(1775 Molnár János)
A halász gólya is meglódítja szárnyát, Viszi haza, lomhán, ma fogott prédáját
(1851 Arany János)
az olyan ragadozók, melyeknek mozgatható karmuk van, tehát a macska és a medve is, kitünő halászok
(1911 Budapesti Hírlap júl. 27.)
2. (átv is)
kül. tengerben merüléssel igazgyöngyöt (termelő kagylót) gyűjtő személy, gyakr. búvár; gyöngyhalász
A’ Gyöngyöket, a’ mellyek a’ tengeri-tsigáknak házaikban v.vagy béleikben találtatnak, ’s ezeknek a’ tsigáknak enyv-forma nedvesſégeikbl kéſzíttetnek, haláſſzák a’ tengeri Búvárok ’s Haláſzok, az A’siai, Amérikai, sőt az Európai tengerekben is
(1792 Mindenes Gyűjtemény)
Le a tenger fenekére Merül a halász, Lent a tenger fenekében Győngyöket halász
(1843 Petőfi Sándor)
A halász egy követ víve magával nehezékül, meztelenül lebukik a tenger fenekére s annyi kagylót választ le egyszerre késével a padról, amennyit csak bir. Ritka az olyan halász, aki egy percnél tovább víz alatt tud maradni
(1913 RévaiNagyLex.)
[Szijj Ferenc verseiben az álom] nem menedék és nem rejtekhely, nem gazdag mindenség-mély, ahonnan a szépség és a rend újabb és újabb gyöngyeivel bukkanhat föl a halász
(1990 Balog József)
UB: -ember
ÖU: cethalász, heringhalász, rákhalász, tonhalász
ÖE: halászbíró, halászbódé, halászcsizma, halászcsónak, halászdal, halászfiú, halászflotta, halászflottilla, halászgazda, halászhorog, halászladik, halászlány, halászleány, halászleves, halásztelep, halászzsinór
Vö. CzF.; ÉrtSz. halász²; SzólKm.; TESz. hal²; ÉKsz.; ÚMTsz. halász¹

Beállítások