álomország fn 3A8

1. (rég, irod) ’az álomképek összessége’ ❖ [a férfi] nem ébredt. Lelke az álomország végetlen térein barangolt (1847 Gyulai Pál C4478, 315) | Vezetik – míg feje még az álomország Látásitól ittas, – a templomba (1862 Szász Károly² ford.–Hugo C3837, 66) | feje lekókadt, mintha valami szokatlan nagy fáradtság lepte volna meg. És egyenesen az álomországba röppent az egykori polgármesterről elnevezett utcából, az Órához címzett vendéglőből (1927 Krúdy Gyula CD10).

2. (kissé rég, vál) ’a valóságban nem létező, képzelet alkotta világ’ ❖ a’ költés’ álomországába (1837 Athenaeum C0015, 556) | képzelete egész álomországot teremtett (1846 Pesti Divatlap C5839, 545) | Emlékszel-e rája, […] Hogy csudavilágos, Hogy csillagvilágos Álomország nyílott Gyermekszíveinkben! (1907 Juhász Gyula¹ C2454, 22) | Gulácsy művészetének másik sajátossága az az általa teremtett álomország, álomvilág, amelyet Na Conxy-pannak nevezett (2000 Magyar Hírlap CD09).

2a. (vál) ’elképzelt, ill. vágyott eszményi társadalom, ország’ ❖ [az ilyen] Fejedelemség-is tsak […] levegn építtetett álom-ország marad (1790 Kondé József Benedek ford.–Frigyes, II. C2727, A3) | a jövő század álomországába [jár fantáziám] (1895 Jókai Mór C2227, 149) | Erdély a költők és rajongók képzeletében álomország, a béke és a megértés földje, de a tudósok és a valóságkutatók szemében ez a keleti Svájc, az örök küzdelmek, a féleredmények, az elvetélt tervek és meddő harcok hazája (1940 Jancsó Elemér CD10).

J: álomvilág.

Vö. ÉrtSz.

álomország főnév 3A8
1. (rég, irod)
az álomképek összessége
[a férfi] nem ébredt. Lelke az álomország végetlen térein barangolt
(1847 Gyulai Pál)
Vezetik – míg feje még az álomország Látásitól ittas, – a templomba
(1862 Szász Károly² ford.Hugo)
feje lekókadt, mintha valami szokatlan nagy fáradtság lepte volna meg. És egyenesen az álomországba röppent az egykori polgármesterről elnevezett utcából, az Órához címzett vendéglőből
(1927 Krúdy Gyula)
2. (kissé rég, vál)
a valóságban nem létező, képzelet alkotta világ
a’ költés’ álomországába
(1837 Athenaeum)
képzelete egész álomországot teremtett
(1846 Pesti Divatlap)
Emlékszel-e rája, […] Hogy csudavilágos, Hogy csillagvilágos Álomország nyílott Gyermekszíveinkben!
(1907 Juhász Gyula¹)
Gulácsy művészetének másik sajátossága az az általa teremtett álomország, álomvilág, amelyet Na Conxy-pannak nevezett
(2000 Magyar Hírlap)
2a. (vál)
elképzelt, ill. vágyott eszményi társadalom, ország
[az ilyen] Fejedelemség-is tsak […] levegn építtetett álom-ország marad
(1790 Kondé József Benedek ford.Frigyes, II.)
a jövő század álomországába [jár fantáziám]
(1895 Jókai Mór)
Erdély a költők és rajongók képzeletében álomország, a béke és a megértés földje, de a tudósok és a valóságkutatók szemében ez a keleti Svájc, az örök küzdelmek, a féleredmények, az elvetélt tervek és meddő harcok hazája
(1940 Jancsó Elemér)
Vö. ÉrtSz.

Beállítások