átél ts ige 1b6
1. ’〈vmilyen helyzetet, eseményt részvevőként, ill. vmilyen érzést〉 megtapasztal, ill. végigszenved’ ❖ Kinga mélyebben megrázaték e’ rémítő gyászeset által, mintsem hogy azt sokáig áltélhette volna (1823 Szentmiklóssy Alajos C2044, 306) | átélte hat századnak nyomorát És néhány percznek árva örömét (1848 Petőfi Sándor C3500, 271) | Átélt üdvről s bánatról meséltek arczvonásai (1881 Vajkay Károly C4673, 4) | földrengést átélt egyének (1890 Akadémiai Értesítő C0011, 491) | Minden földi jót átélt már [Jókai], csak még gazdag ember nem volt (1906 Mikszáth Kálmán C3138, 232) | A Bűn is élmény, amit át kell élni? (1927 Babits Mihály C0699, 207) | bizonyos gondolatokat, érzéseket, helyzeteket mindenkinek át kell élnie: üldözőnek és üldözöttnek, becsületesnek és becstelennek egyaránt (1974 Páskándi Géza 9516001, 86) | a háborús munkaszolgálatban átélt szenvedésekre emlékezett (1974 Pomogáts Béla 2049045, 87).
1a. ’úgy gondol végig v. képzel el vmit, mintha annak a valóságban is (újra) részese volna’ ❖ Multját élé-át ismét (1833 Szalay László C3807, 43) | Szokásom volt eddig minden új évben […] az elmult esztendőt még egyszer átélni emlékezetben (1847 Petőfi Sándor C3510, 37) | És az ifjú mélyen érző szive ismét átélte azt a pillanatot, mikor édes anyja […] azon az ő édes, szelid hangján kérte (1898 Gyarmathy Zsigáné C1955, 10) | átélte a maga ábrándját (1900 Vay Sarolta C4394, 372) | másodszor is átélte mindazt, amit elmondott nekem, jóllehet a tárgyaláson nem volt képes erre (1949 Örkény István ford.–Conrad 9500023, 87).
1b. ’〈vmennyi időt〉 végigél’ ❖ Kegyelmed által életünknek átélvén vígan napjait (1804 Verseghy Ferenc C4438, 80) | E tágas mosolygó udvaron élte át gyermekéveit a mi Zoltánunk (1854 Jókai Mór C2244, 107) | Ha még kétszer születnék, mind a kétszer vele élném át az életemet (1919 Oláh Gábor 9487061, 40).
2. ’〈más ember érzelmét v. érzelmeit, lelkiállapotát, helyzetét〉 sajátjaként érzi át, belsőleg azonosul vmivel, vkivel’ ❖ a szinésznő […] egy Lucretia érzeményeit átélje (1844–1845 Jósika Miklós C2369, 167) | át kell élnünk a költő nehéz perceit, csüggesztő élményeinek sorát (1958 Somogyi Tóth Sándor 2025135, 776) | Teljes érzékletességében sohasem tudom átélni mások világát (1975 Hernádi Miklós 1066005, 9).
2a. ’〈irodalmi szöveget, zenedarabot, szerepet〉 teljes átéléssel, átérzéssel szólaltat meg, ad elő’ ❖ [Ady] átélve prédikálja a hitét (1905–1910 Halasi Andor 9216001, 12) | [Svärdström Valborg asszony] átéli a dalt és a verset a pódiumon, mert át tudja élni, mert érti a szöveget és a zenét is és a kettőnek viszonyát is (1909 Jász Dezső CD10) | Szinész lassan kezd nekihevülni. […] Vagy tudok mindent, amit csak akarok, ezerféle alakot ölteni, átélni, végigjátszani, vagy nem (1912 Molnár Ferenc² 9453004, 28) | [Eva May] huszonhárom éves volt, de, úgy látszik, száz és száz regényes és viharos életet élt át a felvevőgép előtt, a reflektorok vakító ragyogásában (1924 Juhász Gyula¹ 9284937, 143).
Vö. CzF. általél vagy átél; ÉrtSz.; ÉKsz.; ÚMTsz.